Városok városai – Pályázatok az Európa Kulturális Fővárosa címre (1.)

2010-ben Magyarország adja Európa Kulturális Fővárosát. Illetve az egyiket, hiszen Németországgal párban kaptuk meg a lehetőséget, hogy megmutassuk kultúránkat, s egyúttal valami európai mércével mérve is nagyot alkossunk. A többes szám sem tévedés, ezzel mindenki nyerhet, függetlenül attól, mely város lesz a győztes a még versenyben lévő hét közül. A pályázati határidőre Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Miskolc, Pécs és Sopron is beadta pályamunkáját, melyekről már sok minden kiderült, de most a komolyzenei terveket vettük górcső alá - persze a pályázat egészét, vagyis a kontextust sem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Elöljáróban megemlíthetjük, hogy szinte minden város szeretne új hangversenytermet (vagy összművészeti műhellyel vagy konferenciaközponttal társítva), s persze más elemek is ismétlődhetnek, emellett pedig komoly (zenei) szerepet kaphat az üveg is - de erről később. Ha - pályázat ide, cím oda - mindaz, amit a városok kulturális prominensei megálmodtak, megvalósulna, Magyarország lenne maga a Kánaán.

Győr: A semmi ágán

A tavaly elkészített előpályázati anyagok alapján Győr városa, mely a technika, kultúra és a környezet hármasára építette tudományos igényességgel elképzeléseit, méltán vívta ki az elismerést, magam pedig végső esélyesként tartottam számon saját listámon. Sajnos, a Világok találkozása mottót viselő \"főanyag\" egyértelműen visszalépést jelent. A Kelet-Nyugat, generációk stb. találkozására, tehát nagyjából elcsépelt gondolatvilágra épülő koncepcióban szinte összefüggéstelenül jelennek meg a rendezvények ötletei, a grandiózus elképzelések többnyire a képzőművészetre fókuszálnak (ez még nem is baj), a fejlesztés általában felújítást takar. Szembeötlő viszont, hogy a komolyabbnak tűnő programok mellett inkább a \"cirkuszt a népnek\" jellegű performanszok (pl. utcazene-fesztivál) találtak helyet a pályázatban.

A komolyzene területén Győr nagyjából a már meglévő rendezvényekkel (mint a Tavaszi Fesztivál, Győri Ütős Fesztivál, Győri Nyár, a pannonhalmi arcus temporum, a Győri Balett nevével fémjelzett Magyar Táncfesztivál) operál. Újonnan az utóbb említett Táncfesztivál vásárral történő kibővítését, valamint az \"Öt templom fesztivált\" (vélhetően egyházzenei koncertsorozat) ötlötték ki melléjük, míg a város művészeti, így zenei életének fellendítésében a felújítandó Zsinagógának, mint a művészetek szentélyének szánnak nagy szerepet.

Győrött sajnos csak ennyire futotta az elképzelésekből. A többi kezdeményezéshez képest, mint látni fogják, ez - nemcsak komolyzenei téren - vajmi kevés.

Győr pályázata letölthető pdf formátumban

Pécs: A mediterrán (sötét) ló

Ki tudja, miért, mindenhonnan az a \"füles\" hallik, hogy Pécs, a \"Határtalan város\" lesz a győztes. A baranyai megyeszékhely előpályázata tartalmilag korrekt volt, ha kivitelezésében akadtak is problémák. A város ezúttal a kulturális \"léptékváltás\", illetve az ipari város kulturális központtá tételével rukkolt elő. Ez utóbbi ideára a kulturális fővárosok közt számos példát találhattunk már, mondhatni \"trendi\" koncepció (más nézőpontból viszont lerágott csontnak is tekinthető). A város melletti érvek között szerepel - a már meglévő értékek mellett - a kulturális decentralizáció, az egyre inkább nyilvánvaló gazdasági lemaradás visszafordítása, valamint nyitás a kisebbségek és a Balkán felé.

Különlegessége és egyben gyengéje a pályázatnak a Szegeddel kötött együttműködés. Mintha idegen tollakkal ékeskedne, mikor erőltetett párhuzamot von például a Szabadtéri Játékok, Vaszy Viktor és a pécsi kulturális örökség (pl. Pécsi Balett) kialakulása között, hiszen több szó nem nagyon esik a szegedi elképzelésekről.

A zenei elképzeléseket illetően a legátfogóbb és legköltségigényesebb projekt az új zenei és konferenciaközpont megépítése lesz, melyre igazán rászolgáltak már a Pannon Filharmonikusok - kapnának próbatermet, hangszertárt, kottatárat stb. -, de nemcsak a komolyzene találna benne otthonra, hanem világ-, nép-, popzene, no meg a jazz is.

A programtervek egy része természetesen már 2010 előtt megvalósul, s fejlődik, így például egészen 2011-ig Liszt-koncertsorozatot terveznek, valamint a Dóm téri szabadtéri játékok felelevenítése (Missa Solemnis, 2009) is szerepel a programok között; a PTE Zeneművészeti Intézetének szervezésében folytatódna és kibővülne a nemzetközi hangszeres versenyek köre. Bartók és Kodály kórusművészetéről a Pécsi Bartók Béla Férfikar kezdeményezésére európai karnagyi szimpóziumot (próbák, workshopok, előadások) tartanának, s 2010-ben a kórusolimpia helyszíne is Pécs lenne. A Pannon Filharmonikusok \"felajánlásaképpen\" két pécsi zeneszerző, Georg Lickl (Mozart kortársa) és Takács Jenő (Bartók kortársa) hangfelvételeinek és kottáinak kiadása kerülne sor 2006 és 2010 között, valamint a tettyei kőfejtőbe terveznek operafesztivált.

A múzeumok városa igen komoly anyagot tett le a bíráló bizottság asztalára. Erény-e, vagy gyengeség, de ismét nem lép túl egy szigorúan racionális küszöböt, megmarad annál, amit feltétlenül be kell és lehet vállalni, ám különleges kreativitás nem árad belőle.

Pécs pályázata letölthető pdf formátumban

Eger: Szupernova

Eger természetesen elválaszthatatlan a hozzá társított közhelyektől és a történelemtől: az ezer éves múlt, a barokk belváros, no és persze az Egri csillagok, a bikavér kikerülhetetlen, főként, amikor egy viszonylag kis város tör nagy dicsőségre. Be kell vallani, a pályázat alapján eséllyel. A középpontban Kepes György munkássága, fénytani kutatásai és alkotásai állnak, erre alapozzák a vizuális központ létrehozását, mellyel Eger a fény városává válna. A felújítások által a kis zsinagógából az Egri Fesztiválbalettnek (tánccentrum) teremtenének hozzá méltó helyet, míg hangversenyteremként a \"rossz\" (trinitárius) templom szolgálhatna a jövőben. Eger 2010-es - igen gazdag - rendezvénynaptára (melynek egyik pillére a komolyzene) már szinte teljesen elkészült.

Természetesnek tűnik az összefogás Miskolccal, ha valamelyikük elnyerné a címet. Ennek keretében kiterjesztenék az Operafesztivált; nemcsak a Miskolc környéki településeket, hanem Egert is bevonnák a rendezvényekbe. 2010-ben a Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös tavaszi fesztivált terveznek, melyből nem maradhat ki a jazz és a kortárs balett sem. Terv még egy európai kortárszenei sorozat, benne neves európai és magyar kortársak felkérésre írt műveinek bemutatójával (eddig Orbán György, Vajda János, John Adams [sic!] nevével fémjelezve); operaszínpadi különlegességek bemutatásaként hirdetik például a Carment a Várudvarban, a Toscát a Líceumban. Az Egri Fesztiválbalett bemutatói (pl. Bartók: Tánc-szvit); oratorikus művek a templomokban, valamint sok más koncert tovább színesíti a programkínálatot. Emellett persze a zene más művészeti ágakkal is szerepel a programokban: az irodalom és zene összekapcsolásaként prózában és zenében lesz látható a Peer Gynt, a Traviata, a Szentivánéji álom. Egy kiállítás képei címmel képzőművészeti asszociációk keletkeznek majd Muszorgszkij zenéjére; külön fejezetet kap a históriás éneklés, a reneszánsz fesztivál és konferencia, valamint a Fesztivál a Barokk Egerben, utóbbi kettőben a zene, a képzőművészet és az építészet lesz jelen együttesen.

Eger nagyot, de tetszetőst, kivitelezhetőt merészelt álmodni. S bár nem a méret a lényeg, ha nagyobb lélekszámmal és regionális vonzerővel (esetleg gazdasági súllyal) bírna, akár most ki is hirdethetnénk győztesnek.

Eger pályázata letölthető pdf formátumban