És mondá

Egy közel hatvanperces sajtótájékoztatót az írott sajtó képviselője általában nem felvételre kapcsolt diktafonnal ül végig. Sajnos.
Ugyanis ha élesre rec-elt masinával ültem volna be, most szó szerint idézhetnék néhány nagyon fontos megállapítást, ám így kénytelen vagyok csupán felidézni az elhangzottak lényegét.
Ja, hogy miért nem jegyzeteltem? Mert arra koncentráltam, hogy jól hallottam-e, ami elhangzott. Sóbálvány-effektus.
Úgyhogy most következzen egy lényegi kivonat. Szemezgetés. Tudósítás. Pár mondat az egyik felszólaló eszmefuttatásából. Kommentár nélkül.

   \"[...] A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara most a legjobb zenekar, akármennyire fáj ez a többieknek. [...]\"
   \"[...] Azokat soha nem értékeljük, akik folyamatosan sokat és jól dolgoznak. Pedig megérdemelnék. Ők délelőtt a Hunyadit próbálták, délután a zenekari koncertjüket, és este megint a Hunyadit. [...]\"
   \"[...] Nem tartom jónak, hogy a politika beleszól a művészetbe. [...]\"
   \"[...] A zenekar bemutatta volna a darabomat, de amikor kineveztek, lemondtam a lehetőségről, hogy ne mondják az okoskodó idétlen újságírók, hogy a saját művét játszatja. [...]\"
   \"[...] Sajnálatos, hogy az újságírók, kritikusok nem partnerek, és a jó dolgokat nem írják meg, csak bírálni tudnak. [...]\"

Nos (bár azt ígértem, nem lesz kommentár), ez utolsó mondat kapcsán szeretnénk biztosítani mindenkit: mi mindig örömmel teszünk eleget abbéli kötelességünknek, hogy a fentiekhez hasonló, értékközpontú gondolatokat, pozitív üzeneteket kommunikáljuk olvasóink felé.