Énekesek a kalapács alatt

Árverést eddig csak Minden lében két kanál-epizódokban, valamint A karosszék című, két világháború közötti magyar filmben láttunk. Ez utóbbiból elsősorban az derült ki, hogy ilyen eseményeken Szeleczky Zita típusú hölgyekkel lehet megismerkedni, tehát nem csoda, hogy fölkaptuk a fejünket, amikor értesültünk a Psyché Antikvárium árveréséről.

Egy könyvaukció önmagában a nem gyűjtők számára nem túl érdekes, az ember nehezen tudja elképzelni, mit élveznek egyesek azon, hogy tízezreket fizetnek ma már teljesen elfeledett szerzők érdektelen köteteiért. Aztán, persze, ha ugyanez az ember belelapoz a katalógusba, rájön, hogy nagyot tévedett: az előbb említettek mellett ugyanis ott sorakoznak Kassák, Karinthy, Kosztolányi könyvei, sokszor első kiadások, esetleg dedikált példányok, továbbá ma már az irodalomtörténet részeként emlegetett folyóiratok eredeti példányai, antológiák, helységnévtárak, művészeti könyvek. Szóval azok a kötetek, amelyek nem állnak ott a polcon, amikor csak úgy beugrunk böngészni az antikváriumba.

A Psyché Antikvárium május 8-i, Kossuth Klub-beli árverése azért is ígért különös izgalmakat, mert kalapács alá került két zenei vonatkozású autogramgyűjtemény is.

Az első, amely a katalógusban a 170-es tételszámot viselte, egy kizárólag operaénekesek aláírását tartalmazó füzet. Összesen 94 - többségében keltezett, 1955-ből származó - autogramról van szó, olyan művészektől, mint Delly Rózsi, Gyurkovics Mária, Melis György, Osváth Júlia, Palánkay Klára, Székely Mihály, Simándy József, Takács Paula, hogy csak néhányukat említsük. Egy kivétellel mindannyian három-három lapot írtak alá a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár jó állapotú bőrkötéses mappájában.

A másik egy kisebb méretű csatos, bőrkötéses, 50 lapos füzet az 1920-as évekből (171. tétel), amely Karinthy Frigyes, Nagy Endre és más korabeli sztárok mellett olyan népszerű zeneművészektől tartalmaztak autogramokat, mint például: Bartók Béla, Florizel von Reuter hegedűművész, Hevesi Piroska zongoraművész vagy a bécsi Rosé Quartet tagjai.

Információink szerint az árverésre bocsátott köteteket az aukció napján az antikváriumban még meg lehetett tekinteni - információink ebben merőben tévesek voltak, a kiállítás az előző nap bezárt, és legközelebb már csak közvetlenül az esemény előtt, a helyszínen lehetett volna kézbe venni a köteteket, riadt tekintetünket látva néhány percre mégis a két füzet közelébe engedtek bennünket.

Természetesen az árverés tartogatta az igazi meglepetéseket. Mivel a korábbi tapasztalataink valóban a Szeleczky Zita - Roger Moore - Tony Curtis háromszögből származtak, higgadt, öltönyös urakra és kisestélyis, de minimum kosztümös hölgyekre számítottunk. Ehelyett - kevés kivételtől eltekintve - a hetvenes-nyolcvanas években fixálódott népművelők és könyvtárosok érkeztek, akik viszont olyan hanyagul dobálóztak a tízezrekkel, mint az idén ki nem nyitó strandok virga gyerekei a frizbivel.

Azoknak, akik még nem jártak ilyen helyen: a legizgalmasabb a telefonos licit. Ilyenkor a telefonon bejelentkező résztvevővel a tulajdonos tartja a kapcsolatot, ő közvetít a kikiáltó és a teremben ülők felé is. Nem végeztünk statisztikát, úgy tűnt, a teremben és távolról is ugyanannyi esély van a jó vételre.

Arra viszont felfigyeltünk, hogy míg a négyjegyű kikiáltási árról induló tételek értékét a licitálók gond nélkül verik fel tízezres nagyságrendre, addig az eleve tízezer fölött induló darabokra nehézkesen tesznek ajánlatot. Így aztán izgatottan vártuk, hogy a 170-171. tételhez érjünk, hiszen az operások autogramgyűjteménye a katalógus szerint 12 ezer forintért volt meghirdetve, a másik pedig 25 ezerért.

Csakhogy a katalógus kinyomtatása és az aukció kezdete között történt egy s más. Konkrétan: az árverés előtt már tettek ajánlatot mindkét tételre (párhuzamos vételi megbízás), így az operás gyűjtemény ténylegesen 20 ezerről, a másik 40 ezerről indult. És ennyiért is keltek el: ezekre az összegekre a teremben nem licitált rá senki. A két ajánlattevő különböző sorszámából arra lehet következtetni, hogy mindkét tételt más vásárolta meg.

Egy élménnyel és egy következtetéssel lettünk gazdagabbak. A következtetésünk az, hogy aki hosszabb távú, de előnyös befektetést tervez, az vásároljon egy-két ezer forintért egy tartósabb noteszt vagy mappát, és kezdje el gyűjteni a zenészek, énekesek autogramjait!