Mumpsz

Az internetes szolgáltatóm e-mailben küldött nekem hirdetést. Bizonyára hozzám hasonlóan többen megkapták - végül is ez az internetes szolgáltatás lényege.
A rövid üzenet arra ösztönöz, hogy vásároljak MP3 lejátszót. Választék is van. Vehetek például MP3/CD lejátszót extra rázkódásvédelemmel és széles körű CD-R/RW kompatibilitással. Vagy, ha úgy tetszik, gyufásdoboz méretű MP3 flash lejátszót 128 MB memóriával, FM rádióval és - ezen akadt meg a szemem - MP3-felvételi lehetőséggel.

Itt, a Café Momuson is komoly viták folytak arról, hogy végül is kalózkodásnak, hamisításnak minősül-e, ha az ember MP3-as felvételeket őriz, hallgat. Kétségtelen, hogy a hazai piacon is találhatni számos olyan jogtiszta kiadványt, amely MP3-as felvételeket tartalmaz nagy mennyiségben. A kiadók és a terjesztők azonban azt mondják, üzletük legnagyobb ellensége maga az Internet, amelyen - védelem ide vagy oda - szinte korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre letölthető MP3-as felvétel. Ezeket - mint látjuk - most már egy gyufásdoboznyi készülékkel is megszerezhetjük.

Most valamit nem értek. Ha az MP3-as felvételek terjesztése nem jogszerű, akkor miért jogszerű az ilyen felvételek készítésére alkalmas eszközök reklámozása? Az Interneten is jelenlévő kiadóknak akkor végül is ellensége az internetes szolgáltató, amely ilyeneket reklámoz? Vagy most hogy van? És miért van az, hogy végül mégis minden a vásárlón csattan, akiért pedig kiadó és szolgáltató egyaránt versenyez? Szóval: kinek van mumpsza?