Mezzo

Gondolom mindannyian tudjuk, hogy a CD és lemezgyűjtés, általában az otthoni zenehallgatás milyen szerény pótléka csupán a hangversenyeknek. Ezúttal nem arra célzok, hogy bármilyen audiofil készülékek is vannak a birtokunkban, a hangminőség legfeljebb halvány mása, csupasz emlékeztetője az \"igazinak\". Nekem más is hiányzik.

A zene lehet akármennyire a hangok művészete, a látvány is sokat nyom a latban. Az operát, a balettet akár ne is említsem, ott a vizualitás ugyanolyan elsődleges, mint a hangfolyam, de gondoljunk csak Furtwängler tétova avizóira, Horowitz balkezes oktávjaira, a félig-meddig a zongora alól kikandikáló Glenn Gouldra, vagy Karajan szemeire - na jó, ez utóbbira csak viccből.

Egyszóval sokat számít a látvány is, és ez az a terület ahol számunkra is hirtelen jelentést nyernek az alábbi varázs-monogrammok: VHS, DVD, TV!
Sajnos a TV adók igen ritkán kényeztetnek bennünket komolyzenei közvetítésekkel. Nagyon másként régebben sem volt, de még emlékszem, amikor késő este olyan adókon is levetítettek egy-egy operafelvételt, melyek ma egészen másra tartják fenn ezt a \"sávot\". Persze tudom én is, hogy mekkora úr a nézettség. Ha egy váltás a műsorszerkezetben azt eredményezi, hogy elveszítenek néhány ezer zenebarátot, viszont nyernek másfélmilliót máshonnan, akkor egy percig sem fognak habozni. A piacról élő csatornák ugyanúgy nem veszik komolyan a maroknyi zenebarátot, mint mi a reality show reklámokat.

Talán a Mezzo az egyetlen széles Európában, nem is értem, hogy csinálják!

A franciák híresek arról, hogy akár a kultúrsovinizmus határáig nagyon büszkék nyelvükre, zenéjükre, önmagukra. Nem véletlen, hogy külföldön (nálunk is) ők üzemeltetik a leggazdagabb kultúrintézeteket. Bizonyára komoly központi támogatást kap a Mezzo is, ez mégsem lehet elég magyarázat. Például nekünk - ki tudja miért - a központi támogatásokról mindig a haverok között felosztott torta, a kétes minőség, a \"simli\" jut eszünkbe...
Nézettség ide, vagy oda, a Mezzónak vannak reklámbevételei is, bár mintha ezek is mások lennének arrafelé. Például egy italreklám ott nem úgy szól, \"kapd be!\". Ők bizonyára rájöttek, hogy adott esetben egy szűkebb környezetben is érdemes hirdetni. Meglehet, jóval nagyobb az a tömeg, amelyik egy kupameccs ürügyén metrót rongálni jár, abban a \"célközönségben\" mégsem minden termék számíthat potenciális vevőre.

Nos, támogatásból, vagy hirdetőkből, de a Mezzo azt sugallja, hogy ez egy színvonalas, gazdag csatorna. Kifejezetten furcsa, hogy ez a gazdagság a választékban is megnyilvánul, az is meglehetősen igényes és sokoldalú. Szó sincs arról, hogy a franciák által pénzelt adó csak a francia, vagy francia vonatkozású zeneművekből-előadásokból szemelgetne, sőt ezek még csak különösebb hangsúlyt sem kapnak. Vadászterületük az egész világ, tehát számunkra is izgalmas figyelemmel kísérni az adásokat. Nagy orosz opera? Természetesen van! Wagner? De még mennyire! Magyar vonatkozású adások? Fogódzkodjanak meg, mert ezekből is sokkal több jut, mint amennyire számítanánk. Volt már magyarul előadott teljes Háry, a közelmúltban Bartók Kékszakállúja (Sass Szilvia-Kováts Kolos), Starker János koncert, vagy éppen a Száztagú cigányzenekar...

Felesleg lenne tovább részleteznem, gondolom Önök is ismerik a Mezzót. Csak azt nem tudjuk továbbra sem, hogy hogyan csinálják?
Nem baj, nekünk már a példa is sokat jelent. Nem dőlünk be a legyintgetőknek, mert megtapasztaltuk, hogy kulturális területen is lehetséges igényes, színvonalas médiumot létrehozni és üzemeltetni.