Mer azé nem hüjék

Adva van egy főképp szórakoztatóelektronikai termékeket és háztartási gépeket árusító üzletlánc. Reklámban elég erősek, tévéspotjaikkal, óriásplakátjaikkal gyakorta lehet találkozni (a nemes célnak sikerült például megnyerniük a Nacsa-Harsányi-Gangxsta művésztriászt is).
Most eljött a közvetlenebb megszólíttatás ideje is: kicsiny füzetkét pottyantottak postaládámba.

A Ritmustra címet viselő kiadványban "csupa-csupa remek albumot" ajánlanak figyelembe, "a legnagyobb hazai és külföldi előadók sláger lemezeit A-tól Z-ig", melyek már "bizonyítottak a slágerlistákon". A java értelemszerűen könnyűzene, de az utolsó oldalpáron helyet kapott 39 klasszikus lemez is, és tulajdonképpen többé-kevésbé ezekre is igaz a hangzatos reklámszöveg.

Hanem amit a lemezismertetőknél elgépelésben produkálnak, az valami csoda. Persze, a lemezismertető kifejezés túlzás, hiszen csak a műcím, és pár közreműködő neve olvasható itt. Előbbiek esetében ugyan csak két hiba van, de úgy a Don Diovanni, mint a Mate passio mindenképp figyelemre méltó félreütés, a művészek közül pedig egyebek mellett Haitnik, Shiff, vagy épp Suherland neve csenghet ismerősen minden analfabéta számára. Gyönyörű az is, ahogy az Elatus sorozat rövidítését/kódját (El - gondolom, így volt a szállítón) névként, az I Musicit viszont műcímként értelmezik, de kedvencem a mi javunkra tévedő Klemperer Ottó felirat.

Furtwangler (sic) és Handel (szintén) pöttymentes írásmódján már meg sem lepődhetünk, hát csak nem képzeljük, hogy ami nincs a klaviatúrán, azt majd kibogarásszák a karakterkészletből a mi kedvünkért.
(Az meg már végképp szóra sem érdemes, hogy a füzet címlapján a CD lemezek felirat olvasható, hiszen a Compact Disc lemez van annyira értelmes és logikus, mint a zsilettpenge, a kempingtábor vagy épp az olcsó ár.)

39 lemez - több mint harmaduknál írták rosszul a szöveget (cikkünk végén megtekinthető pár szebb példány). Igaz, a kiadvány apró betűs részénél ott van a felmentő mondat: "nyomtatási hibáért felelősséget nem vállalunk". Hogy miért maradtak benne a hibák? Egy korrektor nyilván elkért volna párezer forintot, annyit meg nem ér az egész, a PR-osztály pedig valószínűleg nagyobb volumenű munkákra összpontosítja erejét. Kérdés, hogy mi az a feladat, amivel meg tudnak birkózni.
Merthogy vagy olvasni, vagy gépelni nem tudnak, az fix.
De sebaj - lényeg, hogy nem hülyék.