Állásunk foglalása

Pár napja megjelent Errata c. cikkünkben megpróbáltunk némi állásfoglalást közzétenni a Momusról, szerkesztői törekvéseinkről, helyzetünkről. Azt hittük, a továbbiakban nem kényszerülünk saját magunkról beszélni.

Két nap elég volt arra, hogy a fórumokban többször is szóba kerüljön a Momus működése, a fórumok hozzászólásainak moderálása, a cikkek milyensége.

Többekben - bennünk is - felvetődött, hogy készítsünk moderálási alapelveket. Két kollégánk is ígéretet tett rá, hogy elkészül. A különböző szabadságolások miatt csak most, a héten volt alkalmunk rá, hogy együtt leüljünk és megbeszéljük ezt a kérdést.
Rövid vita és több korsó sör után úgy döntöttünk, hogy nem fogunk közzétenni moderálási alapelveket. Tudjuk, hogy minden, fórumokat működtető honlapon szokás, de azt is látjuk, hogy nincs az Interneten olyan hely, ahol azokat maradéktalanul be is tartanák.
Van olyan zenei honlap, amelynek fórumain a regisztrálás sem hozta meg a stílus változását. Látjuk tehát, hogy ez sem igazi megoldás.
Pedig tényleg egyszerű. W. Allent parafrazeálva: nem azért nem szemetelünk, mert félünk, hogy felír a rendőr.

Aki nem érzi, hogy mit illik és mit nem, az egy mondvacsinált, \"kötelező jelleggel\" feltűntetett szabályzat elolvasása után is képes másokat bántó hozzászólást írni.
Megteheti.
Figyelmeztetni persze ezután is fogunk. Adott esetben egyes hozzászólásokat törölni is, ha kell. Persze tudjuk, hogy mindenkinek más a tűrőképessége, mindenki egyénileg értelmezi, hogy mi sértő és mi nem. Mi is.
Amit semmiképp nem szeretnénk látni: más nicknevében írogatás, közszereplők politikai hozzáállás miatti becsmérlése, más olvasók sértegetése.

A cikkeinkkel kapcsolatban Errata című írásunkból idézünk: \"senki nem tart igényt az orákulum szerepre\".
És értetlenül nézünk akkor, amikor valaki igen.
A tárgyi tévedések helyreigazításaival kapcsolatban természetesen semmi kifogásunk sincs (és mivel az Errata csak részben rakta helyre a \"Rachmanyinov-ügyet\", a lemezkritika végén most már olvasónk, Oravecz Péter helyreigazításokat tartalmazó levele is megtalálható).

Cikkeink stílusát azonban ezután sem fogjuk senki igényeihez igazítani.

Bevallottan kevesen vagyunk, és időnk sincs annyi, amennyi ahhoz kellene, hogy körültekintően, nyugodtan készíthessük a lapot. Azt is eláruljuk, sokszor az is kétséges, meg tudunk-e jelentetni bármit is másnap. Ennek ellenére úgy érezzük, sokan szívesen olvassák a Momust, mi magunk csodálkozunk rá hétről-hétre a nézettségi mutatókra. Nagyon-nagyon örülünk annak, hogy néhányan már olvasóink közül is csatlakoznak hozzánk: pl. Heiner doktor is így kezdte nálunk pályafutását, Benno nemrég bizonyított, Szilgyo hamarosan debütál (Megén, khm..., tudnánk beszélni valamikor?). Örömmel fogadjuk bárki írását, aki úgy érzi, meg kell osztania másokkal azt az élményt, amit egy lemez, vagy koncert hallgatásán szerzett.
És igen, tervezünk adatbázist, alapkönyvtárt, linkgyűjteményt. Szépen, lassan. Higgyék el, tervekben jók vagyunk.

Megsúgjuk: ismét két olyan hét jön, amikor halmozott szabadságon levés sújt minket. Utána viszont - ha már kevés időnk van rá - szeretnénk csak azzal foglalkozni, ami miatt létrehoztuk a lapot.