Bejelentkezés Regisztráció

Főtéma

Újrakezdjük

2005-08-29 01:18:00 DNI

Újrakezdjük!
A Café Momusban egyszer már volt galéria-rovat!
Azt hiszem, szerették az Olvasók is, és mi is jó kedvvel csináltuk. Sajnáltuk, amikor jobblétre szenderült, de nem volt elegendő anyagunk ahhoz, hogy minden napra jusson egy érdekesség a jobb oldali hasábra, mint a \"nap fotója\". Az oldaltérkép menü alatt meghagytuk a rovatra mutató linket, de ezzel csak kerülgettük a tetemet, míg végül szegénynek már a szakálla sem nőtt.

Gazdag nyersanyag-lelőhely híján nem sok reményünk volt felélesztésére. Be kellett látnunk, hogy bár továbbra is számíthatunk remek hivatásos fotósok segítségére, de a segítőkészséggel való visszaélés lenne, ha egy teljes rovatot próbálnánk meg az ő nyakukba varrni. Így sem lehetünk elég hálásak a sok-sok alkalmi segítségért, azokért az akár éjszaka külön postázott tucatnyi fotóért, amiket külön köszönünk innen és most is, elsősorban a szombathelyi Garas Kálmánnak és a szegedi Veréb Simonnak!

Azt hiszem, nem lennénk operabarátok, komolyzene-rajongók, nem lennénk Café Momus, ha a kilátástalan helyzet, ha a végtelen gondok kedvünket szegnék, sőt - ha anyagilag nem is, de idáig mindig profitáltunk abból, ha ilyenkor a lécet még magasabbra tettük.

Legfeljebb megkerüljük…

Hamarabb is rájöhettünk volna, hogy ezúttal is az lesz a megoldás, ha visszavonulás helyett előre menekülünk.
Szóval nem érjük be egy \"kis színes\" képtárral. Sokkal nagyobb igényeink vannak annál. Talán nem jut majd minden napra új fotó, de a galéria szépreményű utódaként ezennel megalapítjuk Zene-Ikonográfiai adatbázisunkat, és akkor idővel az egyik legrégebbi, legnagyobb és leghuzatosabb rést is betömhetjük a zenei szakirodalom épületén! Csak úgy mellékesen, csak úgy ráadásul!

Azt, hogy mi is az az \"ikonográfia\" hadd magyarázzam egy ön-idézettel:

\"A zene egykorú az emberiséggel, ugyanakkor írásbelisége viszonylag új keletű. A zenetörténeti kutatásoknak nagymértékben kell támaszkodniuk azokra a fennmaradt ábrázolásokra, amelyekből a zenélés korabeli módjára, a hangszerekre stb. következtetni lehet. Ilyen képi dokumentumok szisztematikus közreadásával, ill. elemzésével foglalkozik a zenei ikonográfia.
- A magyar zenetörténet képeskönyve. szerk.: Keresztury D. ; Vécsey J. ; Falvy Z. Bp., 1960. Magvető, 335 p.
- Musikgeschichte in Bildern. szerk: Besseler H. ; Bachmann W. Lipcse, 1961-. Deutscher Verl. für Musik
Mint a datálásból látható, ezek elég régi kiadványok. Valószínűleg a nagy mennyiségű színes nyomat miatti magas kiadási költség, valamint a fotók tisztázatlan szerzői jogi státusza teszi lehetetlenné egy átfogó, új munka kiadását, pedig nagyon fontos volna egy portrékatalógust, hangszereket, koncerttermeket, színpadképeket is bemutató, naprakész forrás. Talán CD-ROM-on, esetleg az interneten lehetne hasonlót létrehozni, de a szerzői jogi korlátok ezt is igencsak megnehezítik…\"

Kalauz a Zenei Szakirodalomhoz II. [Esszék és tanulmányok]

Hogy mégse tűnjünk feleslegesen tudálékosnak, sietek leszögezni, hogy a képtárban ezután is képek lesznek, legfeljebb a kategóriákba sorolás lehetősége lesz új. A kategóriákat viszont igyekszünk majd alaposan átgondolni. További többlet, hogy lehetőségünk lesz a képeket bővebb megjegyzésekkel is ellátni, hogy aztán majd - egyszer - ezek között is kereshessünk!
Számítunk arra, hogy alapvető fontosságú képekhez ezután sem lesz könnyű hozzájutnunk, hiszen azt végképp nem szeretnénk, hogy bármi szerzői-jogi vád érhessen bennünket. Gondolnunk kell arra, hogy a képek felhasználásának szabályai még áttekinthetetlenebbek, mint a hangfelvételekéi. Réges-régi festmények, metszetek, kéziratok esetében talán nincs gond, habár - tudtommal - a reprodukció készítőjét is szerzői jog védi. Tehát Caravaggio festményeit hiába nem védi már szerzői jog, az internetről nem szedhetek le saját célra ilyen képet.

Tehát régi képek esetében is be kell szereznünk a forrást birtokló múzeum, intézmény, vagy magánszemély engedélyét, de tehetünk még valamit.
Csináljuk mi magunk a fotókat is, és akkor tényleg nem érheti szó a ház elejét!

Egyébként is ez igazán méltó a Café Momus szerző, szerkesztő és olvasó csapatához.
Nekünk lesz a legtöbb és legjobb zenei témájú képünk, mert magunknak gyűjtjük őket, mégpedig úgy, hogy ezennel

Meghirdetjük a Café Momus Fotópályázatát!

Várunk muzsikusportrékat, operaházak, zeneiskolák, zenekarok, kórusok, más együttesek fotóit, régi és új hangszerek ábráit. Fényképezzük zeneszerzők szobrait, síremlékeit, emléktábláit, utca-neveket, színpadképeket és plakátokat, szereposztásokat és opera-jelmezeket. Fényképezzünk muzsikus portrékat, jellemző kottaképeket, partitúra oldalakat, metronómokat és hangológépeket, orgonahomlokzatokat és régi lemezjátszókat.
A képeket beküldő pályázók igazolják, hogy a szerzői jogokkal rendelkeznek, és hozzájárulnak ahhoz, hogy nevük feltüntetésével felvételük szerepeljen a Café Momus galéria-rovatában az interneten - és később adott esetben CD-ROM-on, vagy más hordozón, ha úgy adódik.

A szerkesztőség válogat, azaz nem feltétlenül közlünk mindent. Okkal tartunk attól, hogy a beküldött anyagok között a viszonylag fontos, de ritka hangszerekkel szemben túlsúlyban lesznek mondjuk az otthoni Petrof pianínók... Beküldött és nem közölt fotót nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza - igaz, ennek elektronikus formában nem is lenne értelme.
Viszont minden esetben válaszolunk, hiszen nem szeretnénk, ha értékes képeik eltévednének a világhálón. Ha tehát értelmes határidőn, mondjuk három napon belül nem kapnak legalább egy nyugtát, akkor jelentkezzenek újra. Senki nem marad le semmiről, hiszen pályázatunk nem jár le, a képek elküldésének semmilyen határideje nincs.

A felvételeket a e-mail címre küldjék, és a tárgy mezőbe írják azt, hogy momus képtár! Feltétlenül mellékeljék, hogy:

  1. Ki készítette a felvételt
  2. Kicsoda, micsoda és miért szerepel a képen,
  3. és lehetőleg azt is, hogy mikor és milyen technikával, milyen körülmények között készült.

És, hogy mi a pályadíj? Mit kap a győztes?
Mondjuk fele királyságunkat!
Azazhogy nem tudjuk. Bármit adunk, amink van. Talán egy \"Mindenem a komolyzene\" feliratú pólót, talán egy kézfogást, talán egy új digitális fényképezőgépet, talán egy világkörüli utat!
Ez utóbbi pályadíjak természetesen szponzorunk nagyvonalúságának függvényei lesznek - már ha időközben lesz szponzorunk.
Biztosra csak azt ígérhetem, hogy - Önökkel együtt - ezután is mindent meg fogunk tenni azért, hogy a Café Momus Internetes Komolyzenei Napilap egyre gazdagabb tartalommal jelenhessen meg.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.