Hangfajok halálozási statisztikái az operaszínpadon
Az operai halálestek leggyakoribb velejárója, hogy egy lelövés, leszúrás, súlyos mérgezés után valaki még hosszú percekig énekel. Ezen gyakran gúnyolódnak a műfaj kritikusai, de a lassú haldoklás legtöbbször nemcsak művészi, de orvosi szempontból is indokolt.
Hogy tbc-s Mimi és Violetta fokozatosan gyöngül el, látjuk köhögési rohamaikat, kissé föltámadnak, majd lassan száll el belőlük az élet, teljesen életszerű. Igen gyakori, hogy valakit leszúrnak. Ez esetben az illető elvérzik, vagy ha tüdejét is átjárta a vas, akkor megfullad. Mindkét esetben fokozatosan gyengül el, egy ideig beszélni és mozogni is tud. Ebben az értelemben Otello vagy a Lucia Edgardója – miután tőrével megsebezte magát - teljesen jogosan búcsúzik még el néhány gyönyörű frázissal az élettől és szerelmétől. Cso-cso-szán harakirit, rituális hasfelmetszést követ el. Ennél az öngyilkossági formánál a vágás nem ért nemes szerveket, a vétkes gyakran több napig élt és szenvedett még, ami bűnhődésének része volt.
Érdekes, hogy az opera seriához a bel canto idején még nem tartozott hozzá föltétlenül a halál! Az alvajáróban vagy A puritánokban nem hal meg senki, a két megbomlott elme pedig kitisztul, megbocsát, akinek kell, és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Ugyanakkor – hogy Bellininél maradjunk – a Norma a két főszereplő önként vállalt halálával ér véget. Csakúgy, mint Donizetti Poliutója, ahol Paolina saját döntéssel követi férjét a halálba.
Az őket követő korszakban a megmenekülés csaknem elképzelhetetlen. 1910-ig, A Nyugat lányáig kell várnunk, hogy egy tragikus opera jó véget érjen. Puccini az amerikai piac igényeinek tett eleget a happy enddel. A Turandotnak is egyfajta boldog befejezést szánt, de ehhez egy lány halálán keresztül vezetett az út, és hát a boldog véget maga a szerző sem tudta megkomponálni.
A leghülyébb operai halál kétségtelenül A végzet hatalmában történik. Alvaro nem akar küzdeni Calatrava gróf ellen, eldobja a pisztolyát, az azonban a földre esve elsül és lelövi szerelmese apját. Már ez is eléggé hihetetlen. Egy régebbi magyar fordítás erre is rátett egy lapáttal: a pisztoly ott a levegőben repülés közben sült el.
Rendkívül különös a címszereplő halála az Adriana Lecouvreurben. A színésznőnek vetélytársa mérgezett virágokat küld.
Nagy különbség lehet abban is, hogy egy halált hogyan rendeznek meg. Az egyik legszebb haldoklási jelenet Posa halála a Don Carlosban. A márkit a börtönben hátba (azaz tüdőn) lövik, amikor barátját, Carlost meglátogatja. Rendkívül hatásosan játszotta el ezt a jelenetet a fiatalon meghalt kitűnő bariton, Csurja Tamás. Talán az 5. sorból láttam, jól megfigyelhettem a történteket. „Rád vár a hősi élet, énrám a hős halál! (Bummmm!)” A fegyver dörrenésére a baritonok legtöbbször összecsuklanak, néhányan fájdalmas rándulással, a mellükhöz kapva. Nos, Csurja a lövésre mozdulatlanul állva maradt, az arca megmerevedett, csak egy alig észrevehető remegés futott át rajta. „E golyót nekem szánták” - szólalt meg a tenor, s bariton nyomban felelt. „Nem énnekem. Akit üldöz a király, annak betelt a sorsa. (Baanngg!)” - és ez a hatalmas ember ebben a pillanatban végigvágódott a színpadon, olyan közelről még azt is láttam, hogy a színpadról egy kis por szállt fel a teste nyomán. Hihetetlenül hatásos megoldás volt, végletekig növelte a jelenet feszültségét.
Az operaszínpadi halálokról készítettem egy táblázatot, hangfajok és halálmódok szerint. A darabokat kissé önkényesen válogattam, de a standard repertoár műveit igyekeztem összeszedni. Nézzük át most a statisztikát, a következtetéseket később vonjuk le!
(Rövidítések: gy.- gyilkosság, öngy.- öngyilkosság, háb.-háború.)
|
szoprán |
mezzo/alt |
tenor |
bariton |
basszus | |||||||
| VERDI | |||||||||||
| Nabucco | 1 | ||||||||||
| A lombardok | 1 | 1 háb. |
1 háb. |
||||||||
| Ernani | 1 öngy. | ||||||||||
| Attila | 1 gy. | 1 gy. | |||||||||
| Macbeth | 1 | 1 gy. | 1 gy. | ||||||||
| Luisa Miller | 1 gy. | 1 öngy. | 1 gy. | ||||||||
| Rigoletto | 1 gy. (öngy?) | ||||||||||
| A trubadúr | 1 öngy. | 1 gy. | (1 gy.?) | ||||||||
| Traviata | 1 | ||||||||||
| Simon Boccanegra | 2 (gy. + gy.k.) | ||||||||||
| Álarcosbál | 1 gy. | ||||||||||
| Don Carlos | 2 b. gy. | ||||||||||
| A végzet hatalma | 1 | (1 öngy,?) | 1 gy. | 1 gy.(?) | |||||||
| Aida | 1 öngy. | 1 gy. | 1 gy. | ||||||||
| Otello | 1 gy. | 2 (gy. + öngy.) | |||||||||
| PUCCINI | |||||||||||
| Manon Lescaut | 1 | ||||||||||
| Bohémélet | 1 | ||||||||||
| Tosca | 1 öngy. | 1 k. gy. | 1 gy. | 1 | |||||||
| Pillangóasszony | 1 öngy. | ||||||||||
| A köpeny | 1 gy. | ||||||||||
| Angelica nővér | 1 öngy. | ||||||||||
| DONIZETTI | |||||||||||
| Lammermoori Lucia | 1 | 2 (gy.+öngy.) | |||||||||
| BELLINI | |||||||||||
| Norma | 1 gy. | 1 gy. | |||||||||
| MASCAGNI | |||||||||||
| Parasztbecsület | 1 gy. | ||||||||||
| LEONCAVALLO | |||||||||||
| Bajazzók | 1 gy. | 1 gy. | |||||||||
| GIORDANO | |||||||||||
| Andrea Chénier | 2 (Madelaine?) | 1 (?) | |||||||||
| MOZART | |||||||||||
| Don Giovanni | 1 | 1 gy. | |||||||||
| BIZET | |||||||||||
| Carmen | 1 gy. | ||||||||||
| GOUNOD | |||||||||||
| Faust | 1 | 1 gy. | |||||||||
| MASSENET | |||||||||||
| Werther | 1 öngy. | ||||||||||
| WAGNER | |||||||||||
| A bolygó hollandi | 1 öngy. | 1 | |||||||||
| Tannhauser | 1 | 1 | |||||||||
| Lohengrin | 1 | 1 gy. | |||||||||
| Trisztán és Izolda | 1 | 2 (1 háb.) | 1 (háb.) | ||||||||
| A Rajna kincse | 1 gy. | ||||||||||
| A walkűr | 1 gy. | 1 | |||||||||
| Siegfried | 1 gy. | 1 gy. | |||||||||
| Az istenek alkonya | 1 gy. | 1 gy. | 1 | ||||||||
| Parsifal | 1 | 1 | |||||||||
| CSAJKOVSZKIJ | |||||||||||
| Anyegin | 1 gy. | ||||||||||
| A pikk dáma | 1 | ||||||||||
| MUSZORGSZKIJ | |||||||||||
| Hovanscsina | |||||||||||
| Borisz Godunov | 1 | ||||||||||
| BORODIN | |||||||||||
| Igor herceg | |||||||||||
| ERKEL | |||||||||||
| Hunyadi László | 1k.gy. | 1 gy. | |||||||||
| Bánk bán | 1 öngy. | 1gy. | 1 gy. | 1 gy. |
Látszik, hogy legnagyobb veszélyben a magas hangok vannak, a megvizsgált 46 műben 27-27 szoprán és tenor halálozik el. A mély nők vannak a legnagyobb biztonságban, mindössze ketten veszik életüket, igaz, mindkettő, Carmen és Gertrudisz is erőszakos véget ér egyaránt a tenor kezétől, illetve tőrjétől. 19 bariton, 13 basszus költözik at árnyékvilágba. Kérdés például, hogy számoljunk el az Andrea Chenier-vel? Giordano operája azzal fejeződik be, hogy a szoprán és a tenor a vérpadra indulnak, de halálukra az opera tényleges ideje után kerül csak sor.
Sokszor előfordul, hogy egy darabban többen is meghalnak. Ebből a szempontból élmezőnybe tartozik a Bánk bán. Ráadásul ketten a nyílt színen végzik be életüket: Melinda a Tiszába ugrik, a királynőt pedig Bánk szúrja le. Biberach és Ottó haláláról csak a hírekből értesülünk. A Tosca mindhárom főhőse a szemünk láttára, ráadásul nagyon véresen távozik az életből: Cavaradossit lelövi a kivégzőosztag, Scarpiát Tosca leszúrja, majd végül ő ugrik le az Angyalvár bástyájáról. Angelottit – ehhez képest szelíden – csak „halva lelik lent, a kútban”, valószínűleg legyengült szervezete nem bírta a szökéssel és elrejtőzéssel járó stresszt.
A vígoperákban nem halnak meg a szereplők. Legföljebb a színfalak mögött. A Szerelmi bájital egyik bájos fordulata, amikor Nemorino hirtelen azért lesz népszerű a lányok körében, mert meghal a nagybácsija. Donizetti Ritájában mind a címszereplő, mind első férje, Gasparo azt hiszi, hogy párja elhalálozott, de a nő a tűzvésztől, a férfi pedig a hajótöréstől, a vízvésztől megmenekült. Amiből aztán nevettető bonyodalmak származnak.
Kifejezetten a halálra épül az operatörténet egyik legfergetegesebb komédiája. Puccini Gianni Schicchijében minden bonyodalom abból következik, hogy meghal a gazdag Buoso Donati. Nevezetes szegedi rendezésében Kovalik Balázs állatoknak öltöztette a szereplőket. Ám sokkal sziporkázóbb ötlete volt, hogy színre hozta az elhunytat. Buoso Donati holtteste állandóan útban volt, pakolták ide-oda, még a csillárra is fellógatták, és ingaként lebegett a színpad fölött. A közönség dőlt a nevetéstől. Ebből is látszik, mennyire igaz Madách véleménye: „Nézd legott komédiának és mulattatni fog!”
