Femme fatale

Hölgyeim és Uraim! A jég méltóztatik megrepedve leledzeni!
Kénytelen vagyok efféle fennkölt szavakat használni, ugyanis nem mindennapi, mondhatni korszakalkotó, vízválasztó (nem kívánt törlendő) eseményről van szó.
Akik nézték a bécsi újévi koncert televíziós koncertjét, már sejthetik, mire gondolok.

Nő ül a Bécsi Filharmonikusok zenekarában!!!
(Jó, jó, voltak már korábban is nők a bécsiek soraiban, hárfával a lábuk között, de ők nem szerepeltek a tagok névsorában, és televíziós felvételeken soha nem mutatták őket.)
Mit nekünk Nostradamus: a világnak itt van vége, és punktum. Nem elég, hogy nem is olyan rég kiderítették, hogy a Föld nem lapos, most még ez is!

Persze, mit várhattunk azok után, hogy a Wiener Sengerknaben Madonna számait énekli? Hiába: így tranzitál a mundér glóriája - vagy mit is kellene most mondanunk? Mármint azután, hogy kiheverjük a traumát, és szóhoz jutunk.

Állítólag a muzsikusok nagyon meg vannak elégedve a hölgy teljesítményével. (Uraim, most hagyjuk a kétértelmű megjegyzéseket!)
Szóval, alles gut?
Na, azért ne dőljünk be ennyire, nem önszántukból osztják a dicséretet a kollegák. A világot ugye két dolog mozgatja. A nőről már beszéltünk. És ha nem a fammot serseljük, akkor marad a pénz.
Nagyon súlyos költségvetési pénzek elvonása lett beígérve a Bécsieknek arra az esetre, ha továbbra is ragaszkodnak ahhoz a hagyományhoz, hogy a zenekarban csak férfiak játszhatnak. Most derült ki számukra csak igazán, hogy kein Schwanz ist so hart wie das Leben.
Mit volt mit tenni, nekiálltak kisakkozni, melyik döntés késlelteti jobban az endlösungot.

Az eredmény most már ismert. Persze, kissé stílustalan, hogy megjelenik az első nő, és nem Évának hívják. Mi több: Ursula. (Megkérném a Dr. Bubón nevelkedett honfitársaimat, hogy halkabban hörögjenek!)
Szóval mégsem az élet a legjobb dramaturg?
Bár, ha belegondolunk, a természet azért már rég igazságot tett, legalábbis ami ezt a Genezis-hasonlatot illeti. Mert ki is volt az első nevezetesebb női vendégművész? Nomen est omen: egy Mutter.