Café Momus-díj 2006

Ugye nem számít ünneprontásnak, ha a Café Momus-díj idei eredményei kapcsán egy-két kellemetlen érzésemet is megfogalmazom?

De miért is lenne ünneprontás, ha tanulunk hibáinkból, ha odafigyelünk olvasóink jelzéseire, ha döntéseinkben figyelembe vesszük a tapasztaltakat. Amit játékunk indulásakor írtunk, ma is vállalni tudjuk.

\"...Mindenki tudni fogja, hogy az eredmény reális, igazi és igazságos. Igazságos akkor is, ha nem volt módunk minden szavazásra alkalmas gép, internetes kapcsolat és böngésző mellé közjegyzőt állítani. Persze jól tudjuk, hogy néhányan hamar rájöttek a kiskapukra, megtalálták a lehetőségeket és többször is voksoltak, de érdek nélkül, közvetlen haszon nélkül, rajongásból, lelkesedésből tették. Mindezért nem érheti őket bírálat...\"

Így van, bár az internetes szavazások komolyságát és értékét időközben kissé megkérdőjelezte egy másik híressé-hírhedté vált kampány. A \"Nullás\" autópálya északi hídjának kapcsán Chuck Norris, majd Colbert névre voksoló közönség persze tréfából, ugratásból szavazott úgy, ahogy szavazott, nyilván senki sem gondolta, hogy majd unokáink is a fentiekről elnevezett hídon fognak közlekedni. Mi most, kissé megkönnyebbülve, igazolva látjuk óvatosságunkat: azért csak nem volt rossz ötlet a jelöltek körét eleve szűkíteni.

\"...senki nem kapja, nem is kaphatja díjunkat érdemtelenül. A pályázók kijelölése sem tette volna lehetővé, hiszen listánkra csak olyanok kerülhettek fel, akik minden megbecsülésünket, sőt szeretetünket bírják....\"

És valóban. Minden kategória első helyezettje megérdemli a Café Momus-díjat. A névtelen internetes szavazások lehetőségeivel élők és visszaélők, a játékosan vagy erőszakosan nyomulók miatt sem kell szégyenkeznünk. De két gondolat csak piszkál.

Az első gondolat komolytalan, de talán érdekes: ha nem lettek volna előre kiválasztott jelöltjeink, vajon ki nyert volna? Ki lenne a zenei élet Chuck Norrisa és Colbertje? Ijesztő, de szórakoztató gondolat, szinte sajnálom, hogy nem tudtuk meg a választ.

Avagy - most már tényleg csak a vicc kedvéért - írjunk ki rá új szavazást?

A másik problémám kicsit komolyabb. Először látom, hogy egy általam fontosnak tartott jelölt - valószínűleg a speciális, átlagnál komolyabb közönsége miatt - eleve esélytelen. Amikor a Kurtág 80 Fesztivált jelöltük az \"év eseménye\" díjra, már sejtettük, hogy nem győzhet. Majdnem biztosak voltunk benne, hogy a verseny végül a rendkívüli és emlékezetes Edita Gruberova-koncert és a szintén fantasztikus Parsifal-bemutató között fog eldőlni - és lőn!

A végeredményen tehát egyáltalán nem lepődtünk meg, de az arány mégis elgondolkodtató. Úgy tűnik, legyen bármilyen rangos és jeles az esemény, a kortárs zene semmiképpen nem érhet fel az opera népszerűségével. Ezek után hozzunk neki létre külön kategóriát? Azt hiszem, nem tehetjük, az méltatlan lenne. Csak gratulálunk. A fesztivál szervezőinek is, de elsősorban a szavazás győztesének:

Az év eseménye:
DONIZETTI: Roberto Devereux
koncertszerű előadás
2005. szeptember 10. - Művészetek Palotája
Főszerepben: Edita Gruberova

Azok se keseredjenek el, akik az év eseményeként inkább a koncertszerű Parsifal-előadásra szavaztak, hiszen a produkció motorja, az előadás karmestere, a Budapesti Wagner Napok megteremtője is elnyerte a Café Momus díját!

Az év személye
Fischer Ádám

A \"felvétel\" kategória megint csak az operabarát lobby sikerét hozta. (Lehet, hogy a jövőben nem a kortárs-zenét, hanem őket kellene külön kategóriába sorolni?) A győztes hanglemez egészen biztosan az Éj királynője szerepet éneklő Miklósa Erika sok-sok rajongójától kapta a rengeteg szavazatot.

Az év felvétele
MOZART: Die Zauberflöte
Universal / Deutsche Grammophon
00289 477 5789

Az év negatívuma kategória ismét olyan eset, amelyben szinte előre is bátorkodhattunk volna eredményt hirdetni. Úgy tűnik, hogy a Magyar Állami Operaház jó ideje tartó \"mélyrepülésének\" fő oka - legalábbis a Café Momus olvasói szerint - nem annyira a bemutatók színvonalában, nem is a gyakori váltásban és sok bizonytalanságban keresendő.

Az év negatívuma:
A Magyar Állami Operaház vezetőinek személye

Kedves Olvasóinknak köszönjük a szavazatokat, és az együtt-szurkolást. Gratulálunk a Café Momus-díjak győzteseinek - és jelöltjeinek -, és minden opera-rajongóval együtt reménykedünk abban, hogy jövőre az év negatívuma már semmilyen formában nem lesz kapcsolatba hozható a Magyar Állami Operaházzal.

Emlékeztetőül, íme a szavazás végeredménye kategóriánként:

az év eseménye
Az év azon eseménye, mely az Olvasók szerint a legnagyobb hatást gyakorolta a magyar zenei életre

az év személye
A Café Momus Díjra felterjesztett azon személy, aki az olvasók szavazatai alapján a legtöbbet tette a hazai zenei életért

az év kiadványa

az év negatívuma (a MÁO-ban)