Bartók-happening Szegeden

2006. augusztus 12.
Szeged, Klauzál tér
Km.: többen
Rendező: Toronykői Attila

Kicsit Bartók, eléggé magyar, és nagyon szegedi.
Nem is néztem végig.
Akkor szakadt el a cérna, amikor az egyórásra hirdetett (állítólag ötven százalékkal \"megfejelt\") programban egy háromtagú népzenei együttes kapta meg a pódiumot. Húzták és húzták és húzták, és nem úgy tűnt, mintha abba akarnák hagyni.
Ez a tett - eufemisztikusan fogalmazva - diszproporcionális hozzáállás volt, durvábban leírva: nagy udvariatlanság a többi fellépővel szemben, akik néhány perc \"játékidőt\" kaptak, nyilván a rendező, Toronykői Attila szándéka szerint - merthogy \"Az egyórás ingyenes műsor egyaránt szól a város polgárainak és a turistáknak. Azokhoz is közelebb hoznánk Bartók művészetét, akik szoktak koncertekre járni.\" (A rendező nyilatkozatából, Délmagyarország, aug. 12-i szám, 15. old).
Ez eleinte sikerülni is látszott.

Az ötlet óriási.
Ott van a szegedi Klauzál tér.
Kedves Zenebarát, kedves Turista, kedves szegedi Bóklászó, kérlek, állj meg a Kossuth-szoborral szemben, nézd meg a hátad mögött a Kiss Dávid-házat, avagy előtted a legendás Virág-cukrászdát, tudd meg, hogy semmi köze valamiféle tulipánhoz avagy rózsához, avagy ha úgy tetszik, orchideához, valamikor a Virágh családé volt, csak lekopott a \"h\", de mindenekelőtt a Kárász-házat, el tudod képzelni, kedves Olvasó, Toscaninit és Knappertsbusch-t ugyanazon zenekar élén, ugye nem, viszont itt megszállt Kossuth és Franzjóska is, az őszirózsás forradalom alatt Juhász Gyula és Móra Ferenc beszélt az erkélyről, de Károlyi Gyula is itt hirdette ki az ellenforradalmi kormány megalakulását.

Toronykői ide képzelt el valami szokatlant.

Három színpad, kivetítő, jeles és kevésbé jeles szegedi zenészek, két nagyszerű színész (beszámolómban szándékosan egyetlen előadó neve sem szerepel), öt Szegeden született Bartók-vers (ki ismeri Önök közül a nagyon fiatalon elhunyt Baka Istvánt? Ha nem, próbálják Mahler címszó alatt…), zongoraszóló, tánc, zenekar, hegedűduó, balett, minden peregni látszik az elején, a tér három cukrászdájának egyikében duruzsol a turmixgép, de kit zavar (pláne, hogy a cherrys fagylaltjuk zseniális, éves adagomat abszolváltam fagyiból szűk egy óra alatt, noha változatlanul nem értem úgy általában, ha egy gömb fagyit x összegért kínálnak, miért kapok a pénzemért mindig csak félgömböt…).
Kár, hogy a vége felé kicsit \"leült\".

De akkor is:
Szombat esti mediterrán varázs, valóban dicséretképpen, hogy a nyilvánvalóan a város által szponzorált este politikai beköszöntője sem volt \"politikai\", s ami még fontosabb, rövidre szabatott.
Most kis pauza, de hétvégén jön a Bánk a Szabadtérin, 20-án kivetítőn is.
Tudósítunk.