Augsburgi képeslap

Aligha tekinthető zenei élménynek, Olvasóink érdeklődésére méltó kalandnak, ha egyetlen hétvégére meglátogatom ritkán látott rokonaimat Augsburg egyik külvárosában, de az embert mindig érhetik meglepetések.
Egyébként is, bárhová megyek, igyekszem úgy szemlélni a világot, hogy észrevegyem a zenével kapcsolatba hozható érdekességeket. Miért pont egy ilyen kirándulás lenne kivétel?

Egy telefonnal kezdődött:
\"Új helyre költöztünk, a falut Neusäß - Westheimnek hívják. Az autópálya-bekötőútról a negyedik lámpánál fordulj jobbra, az a Kobelweg. Tovább egyenesen, majd balra orvos-nevű utcák, jobbra zeneszerzők...\"

A német alaposságot ismerjük és becsüljük. Majd' nyolcszáz kilométer autózás után, minden habozás nélkül, egyenesen odataláltam. És itt újabb adalék az alapossághoz. A klinika környéki utcák nem érik ám be az egy-két környékbeli orvos-hírességgel, az egyik például \"Ignaz Semmelweis\" nevét viseli. Érzem, ezeket a zeneszerző-utcákat is közelebbről meg kellene néznem.

De addig egy rögtönzött \"Führung\" keretében szinte végigkergetnek az egész városon, ám ha tudjuk is, hogy Leopold Mozart idevalósi volt, vezetőnk csak képzőművészeti vonatkozású érdekességeket tálal. A Székesegyházben megcsodáljuk Holbein stációit, miközben én gyorsan lefényképezem a mérsékelten jelentős orgonát. Ha a Momus valaha összművészeti magazin lenne, valószínűleg akkor is csupán a szinte véletlenül talált középkori Madonnáról írnék bővebben. Fájdalmas félmosolya átragyog az altemplomi sötétségen. Fél-életnagyságú festett fa szobor a XII. századból. Amilyen kicsi és szerény, olyan nagy hatással van ránk.
Az augsburgiak büszkeségét, a Rathaus csupa aranyozás dísztermét viszont olyan rongyrázónak és bazárinak találjuk, hogy az arcunkra hegesztett udvarias vigyorral csupán átvészelni tudjuk.

Talán egyébként is jobb, ha egy idegen várost a hátsó kertek felől igyekszünk megismerni. Egy garázs előtt motorkerékpárt barkácsolnak, van, ahol teregetnek, de általában gondosan gereblyézett tisztaság és rend van mindenhol. Kerti törpét nem láttam, de az új divat talán még dermesztőbb. Több kertben is gipsztyúkok kapirgálnak a manikűrollóval nyírt pázsiton...

Viszont úgy tűnik, hogy a Westheimi utcák zöme tényleg zeneszerzőkről kapta a nevét.

A következő kis képeslapgyűjteményt nem túl nagy területen, egyetlen, kényelmes, délutáni séta közben fényképeztem. Mint a részletesebb helyi térképből kiderült, nem csak a Kobelweg környéki kerületet volt érdemes körbejárni, Neusäß másik végén is van fotózni valónk. Eddig rengeteg zenei vonatkozású utcatáblát láttunk, de ott van egy kicsinyke körút, amit egyenesen úgy hívnak, hogy Nibelungen-ring!

Külön zenei műveltségi vetélkedővel felért, hogy mit fényképezzek le és mit ne. Bevallom, mindenben én sem voltam biztos, és inkább túlbiztosítottam magam. Lefényképeztem például az \"Oskar von Miller Strasse\"-táblát is, hátha egy híres helyi kántorról nevezték el. Házigazdám sem tudott eligazítani, tehát csak itthon, az Internetről sikerült kideríteni, hogy az ottani Nemzeti Múzeum alapítóját tisztelhetjük a derék úriemberben.
És a tetralógiához kapcsolható nevek? A közterületek elnevezéséről döntő bizottságban bizonyára mindenki kapásból fel tudja sorolni az összes Walkürt, az összes Nornát, az összes Waelsungot. Én csak fényképeztem. Önök szerint van kakukktojás?

Joh.-Seb.-Bach	Beethoven	Joh.Brahms	Bruckner
Händel	Haydn	Frz.-Liszt	Lortzing
Mendelssohn	Mozart	Orff	Reger
Schubert	Rob. Schumann	Richard Strauss	Rich. Wagner
Weber	Wolf	Nibelungenring	Nibelungenring
Alberich	Brünhild	Etzel	Gernot
Giselher	Gunther	Hagen	Heunen
Hildebrand	Hort	Krimhild	Siegfried
Sieglind	Siegmund	Wolfhart