A mérhető muzsika (Zenei Guinness-rekordok)

Nyári kis színes hír volt, miszerint egy horvát mezzoszoprán 24 óra alatt, rövid szünetekkel végigénekelte a Ringet. A minden bizonnyal nagyszerű produkció gyakorlati megvalósításáról sajnos nem olvashattunk részleteket, így nem tudjuk, hogy a zenekari közjátékokat is eldúdolgatta-e a hölgy (hogyishívják?), és azt sem, miként birkózott meg Wotan vagy Alberich mezzo fekvésben nem egykönnyen abszolválható szólamaival. És vajon kísérettel, vagy a cappella énekelt a művésznő? Teljes hangerővel, vagy markírozva? Az időtartam ismerete további találgatásokra ad okot: vajon szólamonként prezentálta a tetralógiát? A szerző által előírt szüneteket is stopperolta, vagy csak nagyokat szusszant a blokkok között?

Talán e fehér foltoknak is köszönhető, hogy a rekordkísérletről másutt nem nagyon volt híradás. De így is vannak elegen, akik úgy gondolják, a zenében többféle módszerrel lehet sikereket elérni. Próbálkozásaikat megfelelő eredmény esetén a világszerte ismert Guinness Rekordok Könyve örökíti meg.

A rekordok felállításakor sokan - a műfajból adódóan - úgy gondolják, a méret a lényeg.
A legnagyobb szimfonikus zenekar 6452 muzsikusból állt, a Vancouver Symphony Orchestra tagjai mellett Brit-Kolumbia zeneiskolásai játszottak együtt 2000 májusában a vancouveri BC Place Stadiumban. Természetesen a vokális műfajban is van hitelesített rekord: 60 000 énekes dalolt együtt uniszónóban 1937 augusztusában a Németországi Breslauban, egy kórusverseny fináléjaként.

Vannak aztán a hangszerekre szakosodott rekorderek.
A legnagyobb hegedűegyüttest például 4000 gyermek alkotta, 1925-ben, a londoni Crystal Palace-ban, a legtöbb muzsikusból álló csellóegyüttesben pedig 1013-an fűrészeltek egyszerre - ők 1998-ban, Japánban, Kobe városában adtak kilenc rövid műsorszámból álló koncertet. A legnagyobb pozanzenekar 289 tagot számlált - az alkalmi formáció 1997-ben a hollandiai Broekhuizenben játszott együtt, igaz, mindössze 9 perc 28 másodpercig.

Nem a közreműködők létszáma, hanem az \"instrumentumok\" darabszáma alapján került be a rekordok könyvébe az az előadás, melynek során az Ohio állambeli Toledóban élő két fuvolista, Patricia Rentner és Roselyn Smith új rekordot állított fel: 2000 őszén 470 behangolt üvegen fújtak el pár ismert gyermekdalt.
A legnagyobb ütős-koncert helyszíne (bár itt nem egyetlen hangszerről van szó) a hongkongi Coliseum volt. 2002 júliusában 10 102 ütős játszott itt együtt, a több mint 6 percig tartó produkciójuk a Tízezer szív egyként dobog címet viselte.

És persze a tánc sem maradhat ki a sorból: 41 balettiskola képviseletében 530 ember vett részt egy egyórás balettórán egy fokvárosi bevásárlóközpontban. A programot a Fokvárosi Balett szervezte 2003. október 12-én. A résztvevők kora 10-től 52 évesig terjedt, az órát a balett korábbi tagja, Andrew Warth vezette.

A régiségek és ritkaságok elvileg felbecsülhetetlen értékűek, de a rekordok könyvében természetesen az összegszerűen mérhető eredmények is helyet kaptak.
1988-ban a Sotheby\'s árverésén 682 000 fontért kelt el egy Cremonában, 1698 körül készített Stradivari cselló, a jazz-hangszerek kategóriájában pedig Charlie Parker egyik szaxofonja tartja a rekordot, amely 93 500 fontért talált gazdára a Christie\'s árverésén 1994-ben.
De nemcsak a hangszerekre van vevő: 1987-ben a Sotheby\'s egyik árverésén James Kirkman 4,1 millió dollárt fizetett Mozart kilenc szimfóniájának eredeti, 508 egybekötött lapból álló partitúrájáért, amelyet egy névtelen gyűjtő küldött az árverésre.

Bár a profit mértékéről nincs adat, a legkelendőbb lemeznek a 3 tenor 1990-ben, Rómában adott koncertjének felvétele bizonyult, 2000-ben az eladott példányszám elérte a 10,5 milliót.
A bevétel nagysága pedig végképp nem játszott szerepet akkor, amikor kiderült, mely klasszikus zenei koncert vonzotta a legtöbb nézőt, ugyanis egy ingyenes eseményről van szó, mégpedig Zubin Mehta és a New York-i Filharmonikusok 1986 nyarán a Central Parkban adott koncertjéről, melyre 800 000 ember volt kíváncsi.

A rekordok listájára a munkaholisták is felkerültek: a legtermékenyebb karmesternek Herbert von Karajan bizonyult, aki több mint 800 lemezfelvételt készített, a legtermékenyebb szimfónia-szerző címet pedig - több mint 170 szimfónia megkomponálásával - a német Johann Melchior Molter (1696-1765) érdemelte ki.

Meglepő, bár logikus, hogy negatív eredmény is lehet értékelhető, pláne, ha az minden bizonnyal megdönthetetlen: a rekordok könyve számon tartja a legkevesebb hangjegyet tartalmazó partitúrát is - értelemszerűen Cage 4\'33\" című művéről van szó. Ellentételezésként feljegyezték a leghosszabb (rendszeresen játszott) operát is, a befutó persze, hogy Wagner, méghozzá a Nürnbergivel.

Nézik és értékelik ám a kort is: a legrégebbi szimfonikus zenekar címet az 1743-ben alapított lipcsei Gewandhaus Zenekar viseli, míg a legfiatalabb slágerlistás klasszikus művészként a walesi szopránt, Charlotte Church-öt tartják számon, aki 12 éves és 9 hónapos volt, amikor elkészült első, Voice Of An Angel című albuma. A lemez 1998. november 9-én első helyen állt az Egyesült Királyságban a Klasszikus Slágerlistán, a megjelenésétől számított negyedik héten pedig már dupla platinalemez lett.

Végül jöjjön egy lelkes gyűjtő, aki nem egyszerűen hangfelvételek bespejzolásában utazik: az olaszországban élő Alessandro Benedetti dicsekedhet a legtöbb darabból álló színezettlemez-gyűjteménnyel. A készletet 866 LP (792 színes, 74 képpel ellátott), 291 kislemez (277 színes, 14 képes), és 23 a szabványostól eltérő formájú bakelit alkotja.