Illegális sokszorosítás Magyarországon

Nem is olyan régen, 1999-ben jelentek meg a CD-író készülékek Magyarországon. Ekkor valószínűleg még kevesen sejtették, hogy a fogyasztók körében annyira népszerű új technika komoly kihatással lesz a hazai hanglemeziparra. Az illegális másolás 2002-ben 3,75 milliárd forintnyi kártokozott a magyar hanglemeziparnak.

A MAHASZ (Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége) 1990-ben kezdte meg a harcot a kalózkodás ellen és mára a nagyüzemi módszerekkel készült illegális másolatok számát töredékére sikerült visszaszorítani. Ebben a \"szélmalomharcban\" azonban még mindig jó esélyekkel indulnak az illegális terjesztők. A MAHASZ felmérései szerint az importált írható CD-k évről évre növekvő száma világosan jelzi, hogy az emberek élnek is a másolás lehetőségével: 2002-ben mintegy 20 millió írható CD-t importáltak Magyarországra, és ennek a mennyiségnek a felét hangfelvételek másolására használták.

A fenti grafikon adatai bizonyítják, hogy milyen hatalmas károkat okoz a hangfelvételek tömeges másolása a hanglemezkiadásnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a CD-író berendezések iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Ennek köszönhető, hogy a magyar hanglemezpiac egyenletes fejlődése megtorpant.
2000 óta a hanglemezpiac folyamatosan és egyre rohamosabban szűkül. Míg 1999-ben 7,6 millió hanghordozót vásároltak Magyarországon addig 2002-ben az egész magyar hanglemezipar kb. 5,5 millió darab hanghordozót volt képes értékesíteni, ami a magyar hanglemezpiac 1993. évi színvonalának felel meg. Ugyanebben az évben 10 millió másolat készült írható CD-re, és további körülbelül 4 millió üres hangkazettára. További 1 millió külföldről, többnyire Ukrajnából érkező, nagyüzemi módszerekkel készült hamisítvány is növeli ezt a számot.

2002-ben tehát összesen 15 millió másolat állt szemben 5,5 millió eredeti hanghordozóval. A tömeges méreteket öltő másolás következtében előállt kétmillió darabos piaccsökkenés 2002-ben 3,75 milliárd forintos kárt okozott a magyar hanglemezkiadásnak. A hanglemezgyártók szerint amennyiben ez a tendencia akár még egy évig folytatódik, az a magyar hanglemezkiadás végét jelentheti.

Az üres hanghordozók árába épített úgynevezett üres hordozó jogdíj adatok rögzítésére szolgáló, de zene másolására is használt CD-k esetében 36 Ft, zene rögzítésére ajánlott, jobb minőségű CD-k esetében 56 Ft. Kazettáknál ez az összeg a lejátszási időtől függően 20-29 Ft.

14 millió házilag készült másolat után 2002-ben 780 millió forintnyi jogdíj volt hivatott ellensúlyozni a kb. 2 millió darabos piacszűkülés következtében előállt 3,75 milliárd forintnyi kárt. A hanglemezkiadás az üres hordozó jogdíjakból befolyt összeg levonása után is 3 milliárd forintos kárral kénytelen szembenézni.

A Szonda Ipsos által készített piackutatás eredményei azt mutatják, hogy a házi másolás a 14-29 éves korú, magasabban iskolázott és kimondottan jobb anyagi körülmények között élő lakosság körében a legnépszerűbb. Ez utóbbi tény nem meglepő, hiszen a másoláshoz szükséges berendezésekkel is elsősorban a lakosság vagyonosabb rétegei rendelkeznek.

Az illegális másolatok forrása leggyakrabban az Internet. A 10 millió házilag CD-re készült másolat jelentős része az Interneten illegálisan elhelyezett és onnan letöltött hangfelvételeket tartalmaz. A MAHASZ - más szerzői jogi érdekképviseleti szervezetekkel együtt - a legnagyobb tartalomszolgáltatókkal 2001-ben szerződést írt alá, melyben a tartalomszolgáltatók vállalták, hogy a szerzői jogokat sértő tartalmakat eltávolítják az általuk üzemeltetett oldalakról.
A MAHASZ rendszeresen figyeli az Internetet, és amennyiben engedély nélkül felhasznált hangfelvételeket talál, értesítést küld a szolgáltatónak. Ennek következtében igen sok illegálisan felhasznált hangfelvétel tűnt el véglegesen az Internetről. Büntetőeljárás is indult az MP3 Portál üzemeltetője ellen, aki az értesítés ellenére sem szüntette be a hangfelvételek engedély nélküli felhasználását. A jövőben a MAHASZ még szigorúbban kíván fellépni az Interneten folyó jogellenes felhasználásokkal szemben.

A szerzők jogainak védelmét szolgáló jogszabályok európai színvonalú védelmet biztosítanak a jogosultaknak. A szerzői jogok megsértéséért 1994 óta akár öt év szabadságvesztés is kiszabható. A hangfelvételek tömeges másolásának megakadályozását szolgálják az utóbbi időben a CD-k esetében alkalmazott elektronikus másolásvédelemi technológiák. A másolásvédett CD-k tokján szöveg, és sok esetben ábra formájában is megtalálható a védelemre utaló jelzés.

A hanghordozók ára meglehetősen nagy szóródást mutat, de példaképpen vegyük egy nemzetközi sztár legújabb albumát, melynek fogyasztói ára 5000 Ft körül mozog:

Az 5000 Ft-ból 1000 Ft a 25%-os forgalmi adó, további 1000 Ft a 30%-os kiskereskedelmi árrés.
A fennmaradó összeg, azaz 3000 Ft a kiadó által alkalmazott nagykereskedelmi átadási ár. Ennek kb. 25-30%-a, azaz 750-900 Ft a szerzői és előadóművészi jogdíj, 2% (60 Ft) a kulturális járulék. A nagykereskedelmi ár 10%-a, azaz kb. 300 Ft a terjesztés költsége.

Nem az egyes lemezekre, hanem az egész produkcióra kalkulált költségek a következők: stúdió- (itthon minimum 2 millió forint, külföldön határ a csillagos ég) és marketingköltség (a tervezett bevétel minimum 10-20%-a). Ezekkel a költségekkel a kiadók úgy számolnak, hogy megterveznek egy bizonyos eladott példányszámot, és arra vetítik az összköltségeket.
A fenti példánál maradva, amennyiben egy átlagon felül sikeres kiadványról van szó, melyet sikerül 10 000 példányban eladni, akkor az egyes példányokat 800 Ft stúdió- és marketingköltség terheli. Amennyiben a kiadó rosszul kalkulál, és kevesebb példányt értékesít, úgy súlyos veszteségekkel számolhat.
A fenti költségek levonása után maradó kb. 1000 Ft-ból ki kell fizetni a lemez előállításának költségét (300 Ft), és a borító megtervezésének és nyomtatásának példányonkénti árát (100 Ft).

Mindezek után, ha a kiadónak valóban sikerül a tervezett 10 000 darabot értékesítenie, akkor marad példányonként 540 Ft bruttó nyeresége, amiből a kiadó saját működését fedezi. Amennyiben azonban a kiadónak folyamatosan veszteséggel kell számolnia, mert a közönség ahelyett, hogy hanglemezt vásárolna, inkább ingyen letölti vagy lemásolja az általa kedvelt zenéket, úgy a kiadó kénytelen csökkenteni kockázatát és költségeit: nem költ drága, igényes zenei videoklipekre, nem kísérletezik rétegzenékkel, ehelyett inkább olyan lemezeket (mulatós, operett, kabaré) ad ki, melyek közönsége nem másolja, hanem megvásárolja a zenét.

(MAHASZ-információk alapján)