Bejelentkezés Regisztráció

Vidéken

Balaton-barokk (A Csepeli Bach Együttes Zamárdiban)

2006-07-18 15:14:00 SzJ
2006. július 16. - Zamárdi
Plébániatemplom
Csepeli Bach Együttes
PURCELL, QUANTZ, TELEMANN, BACH művei

Éppen Zamárdiban idülök - hogy lesz-e belőle pihenés, még kérdéses, mert a falu nem csak nekem ad ideiglenesen otthont, hanem a 30. EFOTT-nak is. Mire ezek a sorok a hálóra kerülnek, már túl leszek Deák Bill Gyulán, aki nyitja az 5 napos rendezvényt.

Az EFOTT egyébként az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozójának rövidítése. Egykoron biztosan tükrözte a rendezvény jellegét, de ma már kicsit másról is szól a dolog: afféle mikro-Sziget ez, 3 színpaddal, ilyen-olyan sátrakkal, több tucat zúzós előadóval. Az ide érkezők már nem feltétlenül egyetemisták vagy főiskolások, és csak annyiban hasonlítanak a turistákhoz, hogy ők is a piros, sárga és zöld jelzést követve jutnak el a céljukig, csak az ő nyomvonalukon egyszerre van jelen a három szín, és van benne egy kis répa is.

Viszont, afféle ellenpontként, észrevettem pár szórólapot itt-ott, melyen ideérkezésem estéjére a Bach Együttes hangversenyét hirdették meg a Plébániatemplomba.

Az már csak a helyszínen derült ki, hogy nem a Budapesti, hanem a Csepeli Bach Együttesről van szó. A 62-es sorszámú jegyemmel korántsem én voltam az utolsó - szóval szép számban gyűltünk össze.

A négyfős együttes afféle alkalmi társulás, két esztendeje létezik, és a tagok egyéb elfoglaltságai miatt évente csupán 3-4 koncertet adnak. Hegedű, fuvola, fagott - és egy billentyűs hangszer. Azt hiszem, ez utóbbi instrumentum ezen az estén újabb adalékkal szolgált a régi zene játszási módjáról szóló vitákhoz, ugyanis Korg mester műhelyéből került ki, SP-100 típusjelzéssel. Viszont megvan az az előnye, hogy nemcsak csembaló-hangzásra lehet beállítani, de úgy temperáljuk, ahogy akarjuk.

Ezek után érthető, hogy majdnem mindegy volt, mennyire Vivace a Vivace Telemann a-moll szonátájában, vagy, hogy vibrátózik-e a hegedűs, és milyen mértékben. Ez az este nem erről szólt. (Bár nem egy tételt tisztesen odaraktak a muzsikusok, számomra a nagyon pontos indításokkal és virtuóz fuvolaszólóval előadott Quantz-szonáta maradt leginkább emlékezetes.)

A szűk órányi műsor után Gál Pétertől, a Közösségi Ház vezetőjétől tudtam meg, hogy rendszeresen szerveznek hangversenyeket a templomban. Hét éve minden nyáron hét alkalommal, idén ez volt a második. A koncertek rendre teltházasak, a hallgatóság mintegy húsz százaléka helybéli.

Ha valaki erre járna, nem árt, ha tudja: 23-án az Union Rézfúvós Kvintett játszik.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.