"...a jóból kicsit adnak..." - Bécsi Filharmonikusok, Riccardo Muti

2002. február 20.
Bécs, Musikverein Nagyterem
Bécsi Filharmonikusok
vez. Riccardo Muti

Döcögősen indult a koncert. Mutit senki sem asszociálja úgy, mint korunk nagy Schumann-dirigensét. A Bécsiek persze a világ talán legjobb zenekara, és ha most kivételesen elő is fordult egy- két pontatlanság, a hangzás mégis egységes, szép volt. Ám valahogy az egész hatástalan maradt, a zárótétel kódájának hármas meghajtása inkább bűvészmutatványnak, semmint zenélésnek tűnt

A szünet után minden megváltozott. Ravel Spanyol rapszódiájának meleg bevezető vonósfutamai mediterrán hangulatot varázsoltak elénk, hogy aztán minden ragyogjon, csillogjon.

De Falla A háromszögletű kalapjának három táncával zárult a koncert. A fergeteges interpretáció alapján (is) felvetődik az emberben: miért játsszák a spanyol mester műveit oly ritkán? De Falla, tudomásom szerint, hihetetlenül lusta komponista volt, de két híres balettjének, pár egyéb darabjának stabil helye kellene lennie a koncerttermekben.

A Cseh Filharmonikusok rövid koncertjein szoktam morogni. Most a Bécsiek überelték őket - 21 óra 2 perckor vége volt a programmnak. Cseh kollégáik rendre este kilencre már befejezik - igaz, ők pontosan, s nem nyolc perc késéssel kezdenek!
Viszont az is igaz, hogy a Bécsieket akár egy nyitány miatt is, bármikor meghallgatnám...