Mi lesz veled, zenekar? – A MÁV Szimfonikusok hangversenye a MÜPÁ-ban

2007. június 14. 19:30 - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

MÁV Szimfonikus Zenekar
Kim Nam-Hoon – hegedű
Vez.: Vladimir Válek

Mozart: Don Giovanni – nyitány
Beethoven: Hegedűverseny
Smetana: Moldva
Janaček: Sinfonietta

Néhány hete, amikor a Szlovák Filharmonikusok hangversenyét hallgattam, és hamar feltűnt, hogy Vladimir Válek remekül vezényel szláv zenét. Már akkor feltámadt bennem a kíváncsiság, vajon mit kezdene ez a nagyszerű karmester pl. a bécsi klasszikusok muzsikájával? Nos, nem sokáig kellett várni, hiszen a MÁV Szimfonikus Zenekar évadzáró koncertjére pont a cseh dirigenst hívták meg, s a csütörtöki koncert Mozart zenéjével indult. Igaz, a kezdő akkordokból hiányoltam egy kicsit a drámai erőt, s az egész nyitányt kissé laposnak éreztem, de ez a kezdet még magában hordozta a reménytelibb folytatás lehetőségét.

Reményeim azonban röpke pillanatok alatt foszlottak szerteszét, amikor Kim Nam-Hoon hegedülésbe kezdett. Már a zenekari bevezető sem volt különösebben érdekes, de amit az ifjú hegedűs véghezvitt, azt elég nehéz indulatmentesen leírni. A nádszálvékony alkatú, rezzenéstelen arccal álldogáló fiatalember megdöbbentő szenvtelenséggel nyúlt Beethoven remekművéhez. Ha eltekintek attól a – hegedűművész esetében eléggé lényeges – ténytől, hogy még élvezhető hegedűhangot sem tudott előbűvészkedni a hangszeréből, akkor sem tudok semmi jót írni a művészetéről. Ha egyáltalán lehet a művészet szóval illetni azt a hozzávetőleg háromnegyed órát. Hiába írta a műsorismertető, mekkora tehetséggel van dolgunk, aki díjak sokaságát nyerte már el, gyakorlatilag nem hallottam tőle mást, mint idegtépően iskolás módon előadott skálamenetek és ujjgyakorlatok egymásutánját. Beethoven Hegedűversenye úgy hangzott fel, mint a kötelezően megállapított napi gyakorlás része, tényleg csak a metronóm kíméletlen zakatolása hiányzott a tökéletes hatáshoz. Sehol egy jól felépített, élvezhető dallam, értelmes hangsúlyozás, mondanivaló, egy szikrányi érzés. Ehelyett volt halálos unalom, lassú tempók, nyílván azért, hogy a szólista meg tudjon birkózni az előtte tornyosuló technikai nehézségekkel. A hatást fokozta, hogy akárhányszor túljutott egy-egy virtuózabb részen, elégedett bólintással nyugtázta saját remek teljesítményét. Igen, érzésem szerint, Kim Nam-Hoon számára Beethoven hegedűversenye leginkább valamiféle sportteljesítményt jelenthet, a gyors vonóráncigálás és a szélsebes ujjrakosgatás sportját. Az sem baj, ha hamis itt-ott egy kicsit és a közönség halálra unja magát.

Ilyen – illetve ennél jobb - hegedűművészből tucatnyit elő lehetett volna keríteni a mi jó öreg Zeneakadémiánk falai közül is. Már csak az a kérdés, hogy miért kellett pont Kim Nam-Hoon a MÁV Zenekarnak? Ha az eredetileg meghívott vendégművésznő bármilyen okból lemondta a szereplést és semmiképp sem találtak egy hegedűst (ez azért elég hihetetlen) aki képes volna ezt a művet tisztességesen lejátszani, hát nem hiszem, hogy nincs a zenekar repertoárján például egy Beethoven szimfónia, amit Vladimir Válek esetleg ennél sokkal élvezhetőbb színvonalon elvezényelhetett volna.

A hangverseny második része már sokkal jobban sikerült. A Moldva szépen szólt, s még ha hallottunk is néhány hamis hangot, igazán élvezhető előadás volt. Janaček Sinfoniettája pedig valószínűleg Válek kedvencei közé tartozhat, most is láthatóan nagy élvezettel dirigálta. A kezdő fanfárt leszámítva, ahol a tucatnyi trombita hangzása azért nem volt kifejezetten homogén, talán ez a mű volt az est legérettebb, legmegbízhatóbb része.

Azt sajnos most sem tudtam meg, hogyan viszonyul Vladimir Válek a bécsi klasszikusokhoz, hiszen az első félidőben érdemi munka helyett csak túlélési kísérlet szemtanúi lehettünk. Viszont ismét tapasztalhattuk, hogy a szláv zeneszerzők művészete nem okoz semmiféle nehézséget az egyébként kimondottan rokonszenves vendégkarmesternek. És az is nyilvánvaló, mekkora bajban van a vasutas zenekar, mennyire hiányzik ezeknek a muzsikusoknak a rendszeres, jól felépített, céltudatos zenekari munka, egy erőskezű, valóban elhivatott és rátermett dirigens vezetésével.