Jancsi és Juliska a Tháliában
2005. április 3. - Thália Színház
HUMPERDINCK: Jancsi és Juliska
Francesca Provvisionato, Szabóki Tünde, Busa Tamás, Mester Viktória, Fodor Ildikó, Simon Katalin
Debreceni Filharmonikus Zenekar
Vez.: Kollár Imre
A Tavaszi Fesztivál dicséretes hagyományai közé tartozik, hogy a külföldi fellépők mellett vidéki előadók is szerepelnek a kínálatban. Ez évben Debrecen város együttesei látogattak több előadással Budapestre.
Humperdinck Jancsi és Juliska c. operájának hangversenyszerű előadására a Thália Színházban került sor. Az előadás német nyelven zajlott, feliratok nélkül. Ezzel valószínűleg sikerült maradéktalanul élvezhetetlenné tenni az előadást annak a kevés számú gyermeknek, akiknek szülei nem riadtak vissza a késői kezdéstől. Fogadjuk el inkább, hogy a szervezők nem gyermekelőadásnak szánták a produkciót. Mert zeneileg csakugyan nem sok kifogásolnivaló akadt.
A Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kollár Imre karmester remekül muzsikált, egyaránt szépen kiemelve az opera meseszerű, ijesztő és dinamikusabb jeleneteit. Az előadásra kiírt szereplők közül ketten betegség miatt nem tudtak megjelenni, és Kollár Imre is ínszalagszakadással vállalta az estét. Szerencsére mindez nem érződött a produkció színvonalán.
Jancsi és Juliska szerepében Francesca Provvisionato (az egyik beugró) és Szabóki Tünde tökéletes összhangban énekelt. Előadásuk csúcspontja a \"Ha lefekszem, ágyamnál tizennégy jó angyal áll\" kezdetű ima belsőséges, tiszta megszólaltatása. Az embernek az az érzése, csakugyan két kisgyermeket hall. Az este folyamán nem pusztán zeneileg tökéletes az előadásuk, de érződik az is, hogy mindketten élvezik a meseopera testvérpárjának életre keltését.
Az Apa szerepében Busa Tamás erőteljes hangon énekelt, néha kissé túlságosan is erősen. Mintha hangerő segítségével szeretne megbirkózni a kényesebb részekkel. Mester Viktória beugróként vállalta az Anya szerepét. Nem ismeretlen számára a szólam, többször is énekelte Kovalik Balázs rendezésében a szerepet. Alakítása lenyűgöző sokrétűségről árulkodik - hangilag és színészileg egyaránt. A zene legkisebb rezdülésére is érzékenyen reagálva egymás után jeleníti meg hangjával a dühös és szigorú, összeroskadó, majd kétségbeesett asszonyt.
Ilyen teljesítmények mellett nincs könnyű dolga a két kisebb szerepet alakító művésznek. Fodor Ildikó altató- és ébresztő dala önmagában szépen szólna, de Francesca Provvisionato és Szabóki Tünde alakítása mellett túlságosan súlytalannak hat. Simon Katalin a Boszorkány szerepében sátáni visongással igyekszik pótolni a vokális hiányokat - sajnos, kevés sikerrel.
Mindezzel együtt meseszép estét köszönhetünk a debreceni csapatnak. A fesztivál szlogenje szerint \"Vendégünk egy város\". Szívesen látnék még sok ilyen vendégeskedést a fővárosban.
