A fiatalság vonzerő
október 10. - Zeneakadémia Nagyterem
Váradi Zita, Rajk Judit, Brickner Szabolcs, Cser Péter (ének), Nagy Péter (zongora)
Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar
Ifjú Zenebarátok Kórusa (karig.: Ugrin Gábor)
vez: Héja Domonkos.
Mozart: Figaró házassága nyitány
Beethoven: G-dúr zongoraverseny
Mozart: Koronázási mise
Tíz éves fennállása alatt izmosodott, támogatókat, tekintélyt és híveket szerzett magának a Danubia Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, és nem csontosodott meg közben. Gondolom, ez annak is köszönhető, hogy hitelesen adják az ártatlan tinédzsert, akik minden koncerten rá tudnak csodálkozni arra hogy milyen remekművet komponált a szerző, és ezen felfedezésüket örömmel megosztják velünk. A hatás elmaradhatatlan. Van saját lelkes közönségük, a magamfajta odavetődött pedig, hallva zenélésük frissességét, könnyen a drukkerek táborában találhatja magát.
Mondanom sem kell, hogy a Zeneakadémia Nagyterme zsúfolásig megtelt péntek este, ami - a fentieken kívül az átgondolt program-összeállításnak is köszönhető. A választott zeneművek nem csak közönségcsalogatók, de úgy hiszem G-dúrban könnyebb üdének és ifjúnak lenni, mint h-mollban.
A Figaró házassága nyitánya jó nyitánya volt az estnek is. A stílusos előadás utolsó egy-két taktusát mintha picit elkapkodták volna, de a figyelem pillanatnyi lazulása három-nullás vezetésnél már megbocsájtható. Elképzelhető persze az is, hogy már rettenetesen várták Nagy Pétert.
Beethoven G-dúr zongoraversenyének negyvenhárom éves szólistája sokadszor bizonyította, hogy gondolkodásában fiatal. Tudjuk róla, hogy \"művelt\" muzsikus, azaz a saját hangszerére komponáltakon kívül is rengeteg zeneművet ismer alaposan. Ehhez képest Magyarországon igen keveset koncertezik. Kamarazenészként világnagyságok is szívesen választják partnerüknek, de szólistaként kevés művet hallunk tőle. Azokat viszont mélyen analizálja. Így agyonjátszottnak tartott darabokat is bátran tűzhet műsorára, mert azokat alaposan letisztogatja, míg számos olyan fontos részlet előtűnik, amit az előadói tradíció pora évtizedekre belepett. A koncertlátogató így olyan élményhez jut, mintha ő maga, ott és akkor fedezte volna fel a lényeges gondolatot.
És Nagy Péter tud még valamit: Anélkül, hogy szándékában lenne primitív eszközökkel manipulálni a publikumot, úgy zongorázik, mint aki csupán halkan felveti, hogy \"ez talán így van, talán jól gondolom, talán így is lehet\". Közben a zenekedvelők érzik, a zeneértők pedig hallják a tudásalapú magabiztosságot. - Más dolgokban pedig a bizonytalanságot és a szorongást.
Aki ilyen gyönyörűen játsza az első tétel kadenciáját (és még számos részt a darabból), vagy aki a közönség tombolása által kierőszakolt ráadást, Beethoven G-dúr rondóját jókedvében ennyire élőn és koncertszerűen adja elő, azt önálló szólóesten is szívesen hallanánk.
Nagy Péter ezen az estén mindenesetre jó partnerekre talált, de a zenekar is jól választott. Életkorban, lelkesedésben és üdeségben kiválóan passzoltak egymáshoz az Ifjúsági Szimfonikus Zenekar, az évtizedek óta mindig fiatal Ifjú Zenebarátok Kórusa és az énekes szólisták.
De a legfiatalabb maga Mozart volt. Huszonhárom éves korában komponálta a Koronázási misét!
