Bejelentkezés Regisztráció

Vokális művek

The art of Cecilia Bartoli

2002-12-19 15:17:00 DNI

\"CeciliaA focimeccseket csapatok nyerik, a figyelem középpontjában mégis mindig a tizes mezt viselő, mindenhez értő csatár áll, a sokszereplős zenei produkciókban pedig egyértelműen az énekes az igazi sztár!

Az énekes-kultuszban biztosan szerepet játszik az, hogy egy tehetséges hangszeres művész - ha támogatással is - de szert tehet jóhangú hangszerre, de az énekesnek erre (is) születnie kell. Tudomásul vesszük, hogy a nemesen csengő hang a legfontosabb, de emiatt sajnos nagyon sokszor vagyunk kénytelenek megalkudni, és elviselni a muzikalitás és az intelligencia terén tett engedményeket. Ha még az operai látvány jelentőségét is figyelembe veszem, akkor bizony - egyedül a zenészek között - a külcsín is nyom a latban. Ezért aztán tényleg ritka kincsként becsüljük azokat a keveseket, akik egyformán jeleskednek az összes erényben.

Például itt van Cecilia Bartoli!

Tudtommal az 1988-as Sevillai borbély volt az első felvétele, de már ez is átütő sikert hozott számára. Én magam is viszonylag régóta követem figyelemmel különböző szerepeiben. Élőben ugyan még nem lépett fel nálunk, de a CD-k elég hamar eljutottak hozzánk. Emlékszem a DECCA 1992-es VHS kazettán megjelent riportfilmjére is, így kissé értetlenül szemlélem a mostani válogatást.

The art of Cecilia Bartoli! Ilyen \"reklám\" CD-t még be nem futott énekeseknek szoktak készíteni, esetleg visszatekintésül egy hosszú életmű végére. Bartolira egyik sem áll.
A hangszíne páratlanul gazdag és kifejező. Technikája is kifogástalan, úgy érzi az ember, mintha bármilyen koloratúrát, díszítést meg tudna oldani, ráadásul csinos nagyon. Kifejező ereje, zeneisége is lenyűgöző, sőt itt talán egy kicsit sok is a jóból. Egy barátom ezt a \"túl van játszva\" itélettel jellemezte, pedig talán csak arról van szó, hogy a kiadó - érthetően - a zenei és érzelmi csúcspontokat válogatta ki. Végső soron újra kiesszük a mazsolát a kalácsból. A pályafutás eddigi tizennégy évéből a később készült felvételek sem mutatnak visszaesést, remélhetjük, hogy még hosszú évek gazdagítják tovább az eddigi életművet.

Kinek javasolhatnám ezt a CD-t?

Bárkinek, de egyedül ezt, nem biztos, hogy érdemes megvásárolni. Nagy élvezettel hallgattam - és bizonyára Önöknek is tetszeni fog, de ha csak egyetlen mód van rá, szerezzék be a teljes opera-felvételeket. Szerencsére a válogatás minden tételéről kideríthető a forrás, így a vonzó felvételek komplett kiadását is felderíthetjük, bár néhány ponton a válogatás forrása már önmagábam is válogatás. (Például szintén kiragadott részletek szerepelnek a Bryn Terfellel közösen készült \"Cecilia & Bryn\" kiadványon.)

Még egy szempont a vásárláshoz: A borítón egy kis arany kör hívja fel a figyelmet arra, hogy a két utolsó hangsáv Luciano Pavarottival énekelt, új, máshol nem hallható duettet tartalmaz.
Ez a két track teszi kordokumentummá ezt a lemezt. Pavarotti bizonytalan és öblös intonációja, kiegyenlítetlen és kontrollálatlan erőlködése van akiben derültséget, bennem végtelen szomorúságot ébreszt. Még emlékszünk a Kertész Istvánnal, Pilar Lorengarral készült Rossini Stabat Materben nyújtott teljesítményére, de már lehet írni a diszkográfiákat, készülhet az összefoglaló életmű-elemzés. Egy gyönyörű énekesi karriernek visszavonhatatlanul vége.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.