Pergolesi: Marian Vespers

Giovanni Battista Pergolesi:
Marian Vespers
Sophie Daneman, Noemi Kiss
Choir of New College, Oxford
Academy of Ancient Music
Edward Higginbottom
Warner / Erato - 0927-46684-2

Zavarban van a recenzens, amikor egy felvétel nyilvánvaló értéke és érdektelensége között ilyen nyilvánvaló ellentét feszül. Ha személy szerint nem érinti meg az a zene, ami fogódzót nyújthatna a méltatáshoz, csak annyit tehet, hogy megpróbálja helyére tenni a kiadványt, és olyanok figyelmébe ajánlani, akik beszélik és értik azt a nyelvet, amit a recenzens nem.

A lemez zenetörténeti jelentősége vitán felül áll. Pergolesi, túl azon, hogy olyan népszerű és gyönyörű művek szerzője, mint az Úrhatnám szolgáló és persze a Stabat Mater, nagyon jelentős figurája az olasz zenének, valahol félúton Monteverdi és Verdi között.
Rövid, mindössze huszonhat évnyi életéhez mérten ez a két mestermű is sokkal több az elvárhatónál, márpedig zeneszerzői munkássága teljes egészében 1731 és 1736 közé datálható. Öt év! Jogos a kiváncsiság, ugyan milyen háttér, milyen tanulmányok és milyen munkák kellettek ahhoz, hogy belőlük két ilyen magaslat születhessen.

Az Erato kiadványa ennek jár utána. Malcolm Bruno zenetörténeti kutatásai hozták felszínre, és öntötték előadható formába azokat a jobbára oratorikus műveket, melyek Pergolesit 26 éves korára - haláláig - korának közismert és megbecsült komponistájává tették. A zenetudomány számára értékes, fontos ez a CD, mert hát \"World premiere recording\" - ahogyan a borító is állítja. Jól esne azt mondani, hogy ezzel a bemutatóval további méltatlanul elfeledett, a Stabat Materhez mérhető gyöngyszemek kerültek elő.

Nos, ez nincs egészen így.

Minden opuszból sugárzik a tehetség és a szakma magas fokú ismerete, de a drámai zenei megoldások, az egyéni hangú fordulatok nem elég érettek. Nem arról van szó, hogy Pergolesi stílusgyakorlatokat, kísérletező kedv és újítások nélküli iskola-darabokat írt volna, egyáltalán nem, de modulációi, álzárlatai még nem mindig \"működnek\". Szépek, kellemesek, de hatásmechanizmusuk kiforratlan, esetleges.
Ezzel együtt különösen a repertoár bővítésén gondolkodó kórus, karnagy, de az amatőr zenebarát is talál közöttük nagyon szép darabokat, részleteket, tételeket. Kiváló alap lehet a válogatásra, a továbbgondolásra. Ez a CD legnagyobb erénye, de kérem, lehetőleg ne hallgassák egyvégtében.

Az előadó együttes felkészült, adekvát és muzikális. A kórus és az énekes szólisták is kiválóak, sőt Kiss Noémi egészen ragyogó oratórium-énekesnek bizonyult, valami hiányérzet mégis marad utánuk. Tartok tőle, hogy az egyébként képzett és korrekt előadókat is feszélyezte a távolságtartás, az, hogy nekik sem sikerült érzelmileg azonosulni a zenével. Nem érzem, hogy hinnének benne. Így aztán olyan kényelmetlenség vesz erőt a recenzensen, mintha a múzsa életre keltő csókja helyett mesterséges légzés tanúja lenne.