Kettő az egyben (Le Temps des Castrats)

Le Temps des Castrats
EMI - CDC 555054 2
1994

A kasztráltak kora - kontratenor áriák.

Ahogy az várható, a XVII.-XVIII. század muzsikáját hallhatjuk, nagyrészt Purcell, Händel, Bach szerzeményeit, de a barokk zenék közé becsúszik egy Mozart-ária is. A sort az \"Ombra mai fu\", a Xerxes largója nyitja, kihagyhatatlanul szerepel egy-egy részlet a Messiásból, valamint a h-moll miséből, felidéződik a Karácsonyi Oratórium és Gluck Orfeusza is. Hasse és Caldara szerepel még a szerzők sorában, valamint Nicola Porpora, akitől stílszerűen egy Farinelli számára komponált darab került a lemezre.

Ahogy a szerzők, úgy az előadók mezőnye sem ad lehetőséget \"nagy merítésre\". Fel tud sorolni bárki öt kontratenor énekest? Ezen az albumon tizenkettőt is hallhatunk, az úttörő Alfred Deller-től a hazánkba már-már menetrendszerűen látogató Derek Lee Ragin-ig. Charles Brett, Michael Chance, James Bowman, Paul Esswood az ismertebbek közül, valamint Jochen Kowalski, Alain Zaeppfel és Gérard Lesne. Rákerült a lemezre a görög Aris Christofellis, a \"3 kontratenor\" (na, mit szólnak?) produkcióban is feltűnt Dominique Visse, és a karmesterré avanzsált René Jacobs egy-egy felvétele is.

És van itt még valami, illetve valaki.
Egy 1902-es hangfelvétel, amin az utolsó kasztráltak egyike, Alessandro Moreschi énekel.

Fogalmam sincs, kinek ajánljam ezt a lemezt.
Akiktől a hangszín idegen, aligha akarnak bő egy órán keresztül efféle zenét hallgatni. Akik viszont el sem tudják képzelni a régi zenét férfialt nélkül, azok meg valószínűleg kommersz válogatásnak, afféle \"best of\"-nak minősítik ezt a lemezt.

Mindazonáltal az előadók listája eléggé reprezentatív ahhoz, hogy érdemes legyen beszerezni a korongot. Elvégre így egyszerre két anyag kerülhet a gyűjteményünkbe. Egy hangfelvétel a kasztráltak koráról - és egy pillanatfelvétel a kontratenorok világáról.