Roll over Beethoven? (Beethoven I. és II. szimfóniája)
Beethoven
Symphonies Nos. 1&2
Chamber Orchestra of Europe
Nikolaus Harnoncourt
Warner Classics
Elatus - 09274 90032
Az ember azt gondolná, hogy épeszű karmesternek és épeszű kiadónak eszébe sem jut Beethoven-szimfóniát piacra dobni. Ehhez képest az elmúlt években is sorra jelentek meg a különböző, és gyakran több mint jó felvételek.
A probléma abban áll, hogy ki mit tud hozzátenni az eddigi értelmezésekhez, hogy valóban belső szükséglet hajtja a mikrofonok elé, vagy csupán a diszkográfiáját akarja növelni? A kottakép adott, a hangszeresek tudása ma már ifjúsági szinten is meghaladja a 18.-19. századi kollégák átlagos képességeit, vagyis igazán újat mondani legfeljebb a frazeálásban, az előadási utasítások (át)értelmezésében lehet.
Harnoncourt Beethoven előadása mindenekelőtt vitalitásával hengerel le. Ezt nem elsősorban a tempóival éri el - bár szinte minden tétele gyorsabb, mint az általam ismert eddigi felvételek -, hanem valami mással.
Nehéz definiálni a hangzás különlegességének mibenlétét. Ha alaposan tanulmányozzuk a partitúrát, kiderül, hogy Harnoncourt következetesen röviden játszat minden egymást követő nem kötőíves hangot. Ettől egyrészt \"könnyebbé\", másrészt karakteresebbé válnak a gyors tételek.
Másik - vitatható - sajátossága az interpretációnak, hogy kiemelt teret ad olyan hangszereknek, melyek eredetileg csupán a harmóniák alátámasztását és a ritmika erősítését szolgálták. Ilyen például az első szimfónia negyedik tételének melléktémája alatt forszírozott hosszú tartott hang a kürt szólamban, vagy az indokolatlannak tűnő timpani-trombita kettős a scherzo tuttijaiban.
Sok kérdést vet fel ez a lemez.
Szabad-e ilyen gyorsan játszani lassú tételeket? Nem tudom.
Szabad-e röviden játszatni hosszúnak írt hangokat? Nem tudom.
Szabad-e az izgalmasabb hangzás érdekében átértelmezni a szólamok hangarányát? Nem tudom.
Szabad-e szakítani a több száz éves hagyománnyal és mindent megismételni a Menuetto (Scherzo) visszatérésekor? Nem tudom.
De nem is fontos. Vitatkozzanak rajta a zenetudósok.
Azt tudom, hogy az Európai Ifjúsági Kamarazenekar Nikolaus Harnoncourt vezényletével játszott friss, szellemes, elgondolkodtató és ízig-vérig \"élő\" előadását minden, Beethovent egy kissé már divatjamúltnak tartó zeneszerető szíves figyelmébe ajánlom.