Bejelentkezés Regisztráció

Opera

Johann Georg Faust utóélete (Gounod: Faust - keresztmetszet)

2006-02-03 08:32:00 BaCi

\"GOUNOD: GOUNOD: Faust (keresztmetszet)
Margit: Sass Sylvia
Faust: Korondi György
Mefisztó: Kováts Kolos
Valentin: Miller Lajos
Siebel: Kalmár Magda
A Magyar Rádió és Televízió Énekkara
Honvéd Művészegyüttes Férfikara
Magyar Állami Operaház Zenekara
Lukács Ervin, Sándor János

Hungaroton
HCD 32411

A későbbi irodalmi, zenei, képzőművészeti alkotások ihletője, az 1480 és 1540 között élt Johann Georg Faust nagyon sokrétű ember volt. Teológiai tanulmányai után foglalkozott asztrológiával, okkult tudományokkal, sőt alkímiával is. Nem sokkal halála után, 1564-ben megszületett az a drámaíró, aki miatt Faust személye végérvényesen bekerült az irodalmi köztudatba. Marlowe-t tulajdonképpen Shakespeare elődjének tekinthetjük, rendkívüli tehetségű elismert drámaíró volt a maga korában.
Õt használta forrásként 200 évvel később Goethe és Lenau, s persze itt gyökerezik Thomas Mann Adrian Leverkhünjének története is. Az irodalom Faustjai egytől egyig az emberiség alapvető kérdésire keresik a választ.

Ezzel szemben a zene már csak használja ezt a Fausthoz kötődő arculatot. Berlioz, Liszt, Gounod számára nem a válaszok keresése a fontos, hanem az ehhez szükséges, az emberben munkálkodó erők, érzések megjelenítése. Műveik írásakor - kihasználva, hogy Faust neve mindannyiunkban a magas szellemi színvonalon kereső embert jeleníti meg - ők már leginkább csak az érzelmi oldallal foglalkoztak. Így került sok esetben a középpontba Faust és Margit szerelme, ami ugyan csak egy nézőpontból, de jól érzékelteti az emberiség problémáit.
Gounod is megmarad a szerelmi történet bemutatásánál, nála is Margit megdicsőült halála zárja az operát, Faust további élete már nem lényeges.

S hogy mi maradt nekünk így, a XXI. század hajnalán, az 500 éves legendából? Ezen a lemezen például egy szűk órányi keresztmetszet a romantika Gounod-féle szűréséből. Egy-egy ária, amely felidézi bennünk a történethez tartozó összes momentumot.
Azonban az eddig végzett művészet- és szellemtörténeti eszmefuttatásunkat nyugodtan sutba dobhatjuk, amikor bekapcsoljuk a lemezjátszónkat. Ekkor már csak azt tudja az ember, hogy remek előadók átgondolt, átélt tolmácsolásában szólalnak meg szebbnél szebb dallamok.

Sass Sylvia fénykorát éli ebben az időszakban. Az ő Margitja nem egy angyali tisztaságú, de végtelenül egyszerű kislány, hanem a nő, aki esendő. Akit a csillogás, a titkok elszédítenek a hétköznapok átlátható tengerétől. Itt nemcsak Faust vágyik többre, szerelmese sem tud ellenállni a megfoghatatlan vonzásának.

Korondi György Faustja teljesen a hősszerelmes álarcába bújik. Hittel közeledik a lány felé, maga sem tudja, hogy csak epizódról lesz szó az életében. Fényes, lángoló hangjában igazi ifjúi hév dúl.

Mefisztó alakja teljesen eltér a mai ördögképünktől. Kováts Kolos fantasztikus, kiegyenlített mélységei és magasságai egy komoly, saját szerepét a maga negatív mivoltában megélő ördögöt mutatnak. És neki is igaza van. Végül is Mefisztó Faust társa az utazás során. Éppen úgy gondolkodik, érvel, mint a főhős. Ez a vonás ugyanúgy sajátja, mint a mindent semmibe vevő gonoszkodóé.

Valentin (Miller Lajos) lelkesedése és Siebel (Kalmár Magda) tiszta szerelme sem a filozófiai mondanivalót mélyítik, hanem a főhősök érzelmeit segítenek betájolni. A negatív erők válnak kontúrozottabbá e két szereplő őszinte érzelmeit hallva. Margit bukása is súlyosabbá válik környezetének értékrendjével mérve.

Egyéni, de minden tekintetben indokolt karakterek születnek az előadók tolmácsolásában. Teljesen felesleges az ismertető füzetecske magyar nyelvű szövegkönyve, mindenki tökéletesen érthetően mondja a szöveget. Angoltudásunkat azonban nem árt, ha készenlétbe helyezzük, mert a mű története kétszer is elolvasható ezen a nyelven - magyarul viszont csak az előadókkal ismerkedhetünk meg. Kár az ilyen hibákért, kis odafigyeléssel elkerülhetőek lennének.

Annál is inkább, mivel maga a felvétel tényleg nagyon értékes. És nemcsak a szólisták nyújtanak kimagasló teljesítményt, hanem az együttesek is. A Magyar Állami Operaház Zenekara, a Magyar Rádió és Televízió Énekkara és a Honvéd Férfikar méltó partnerei a szólistáknak.
Az előadók joggal lehetnek büszkék erre a felvételre.
Nekünk hallgatóknak pedig marad a sajnálkozás, hogy csak részletekben részesülhetünk ebből a jó csillagzat alatt született produkcióból.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.