Stephanie Cowell: Mozart asszonyai

STEPHANIE COWELL:
Mozart asszonyai
408 oldal
2490 Ft
Fordította: Agárdi Kriszta
Geopen Kiadó
2006

Stefanie Cowell New Yorkban született, és már kamaszkorában foglalkoztatta az írás.
Húszas évei elején egy időre felhagyott eme szenvedélyével, és az operaénekesi pályán próbált szerencsét. Koloratúrszopránként sok mindent énekelt, többek között persze Mozart-operaszerepeket is. Később megalapított egy Strawberry nevű kis operatársulatot, lefordította számukra a La Clemenza di Titót, s ekkor fordult érdeklődése ismét az írás felé.

Cowell alapos kutatómunkát követően kezdett a Mozart asszonyai megírásába. Már tizenévesen is járt Salzburgban, Mozart szülőházában, tanulmányozta a fennmaradt családi leveleket, dokumentumokat, és általában a XVIII. század történelmét is.
Regényében képet kapunk a XVIII. századi polgárság nehézségeiről, megismerkedhetünk egy muzsikuscsalád mindennapjaival, a zenészi élet egyáltalán nem egyszerű problémáival, a fiatal lányok cseppet sem irigylésre méltó helyzetével - s persze Mozarttal, a zseniális muzsikussal, az engedelmes gyermekkel, a szenvedélyes, szerelmes ifjúval, az öntudatos művésszel és kenyerét nehezen megkereső polgárral. Láthatjuk, mekkora vívódást okozott a zeneszerzőnek a tudat, hogy számtalan elvárásnak kellett megfelelnie - művészi szempontok helyett megélhetési gondokat szem előtt tartva, mások kedvére kellett komponálnia, és valóra kellett váltania szülei belé vetett reményeit is.

Mozart egész felnőttkorában azért küzdött, hogy szabad művészként alkothasson, hogy tehetségéhez mért megbecsülést kapjon. Norbert Elias így ír Mozart - Egy zseni szociológiája című könyvében: \"Ha meggondoljuk, egész élete nem volt más, mint egyetlen nagy álláskeresés. Mozart nem azért lett szabadfoglalkozású művész, mert ez volt minden vágya és élete legfőbb célja, hanem egyszerűen azért, mert torkig volt a salzburgi udvarral … Mindig arról álmodott, hogy szabadon, egy belső hangra hallgatva komponálhat - tekintet nélkül a megrendelő kívánságára.\"

Mozart tele volt szeretetéhséggel, vágyott a közönség elismerésére, és egy nő igaz szerelmére is. Boldogtalanná tette a tudat, ha úgy érezte, nem szeretik. Apja szigorúan nevelte, féltette a szerelemtől, a korai házasságtól, s ő igyekezett engedelmes gyermek lenni, szeretett apja kedvében járni.

A regény 1777-ben kezdődik, egy - Fridolin Weber, zenész és kottamásoló házában már hagyománynak számító - zenés estén. Mozart itt ismerkedik meg a házigazda négy ifjú leányával, akik később mindannyian fontos szerepet játszanak a zeneszerző életében. Cowell könyvében Sophie Weber, a legfiatalabb testvér elbeszélésében ismerhetjük meg a család - és ezen keresztül Wolfgang Amadeus - történetét. Az írónő vélhetően nem pontos életrajzot szándékozott írni, hanem egy érdekes, olvasmányos regényt, amelyben persze a valóságból merít, ötleteit, gondolatait történelmi tényekre alapozva.

Végigkövethetjük Aloysia és Mozart forró, ám beteljesületlen szerelmét, majd a komponista számára oly szörnyű csalódást, a szinte még kislány Sophie öntudatos személyiségének fejlődését, Josefa, a legidősebb leány érzelmi gyötrődéseit.
Tanúi lehetünk, ahogyan Mozart Constanze Weber iránt lobban szerelemre, s a nehéz körülmények ellenére ez az érzelem tartósnak is bizonyul.
A regény Constanze és Wolfgang Amadeus esküvőjével ér véget, innentől kezdve az írónő az olvasói fantáziára bízza a házasság, a szerelem további alakulásának történetét.

A magyar fordítás néhol kicsit nehézkes, és itt-ott előfordul néhány meglehetősen bosszantó szóismétlés is. Emellett nagyon hasznos lett volna, ha az anyagot nyomdába kerülés előtt elolvassa egy szakmai (zenei) lektor is.
Mindent egybevetve, Stephanie Cowell regénye érdekes, tanulságos olvasmány, s bár alapvetően a négy Weber lány története, Mozartról is igen szemléletes és elgondolkodtató képet rajzol.