Izgalmas oknyomozás – Geyer Stefi életútja és levelezése Bartókkal

Geyer Stefi hegedűművész életútja
Levelezése Bartók Bélával
ISBN 978 963 456 149 1
Balassi Kiadó
HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet 2024
568 oldal

Bartók Béla 1945-ös halála után kevés bemutatásra váró anyag maradt utána. Az utolsó évek termései egy-két éven belül koncertpódiumra kerültek, legtovább a hosszas és bonyolult kiegészítésre szoruló Brácsaversenyre kellett várni (nem is fogadja el teljes értékű műnek a zenésztársadalom). Ezután csak néhány korai zsenge bukkant elő asztalfiókók és archívumok mélyéről, melyek nem képviselnek jelentősebb művészi értéket.

A nagyvilág tehát befejezettnek tekintette a Bartók-életművet, melynek volt egy jelentősebb, de véglegesen elveszettnek hitt tétele: a későbbi nevén az Ifjúkori (máshol I.) hegedűverseny. Mindeközben zenetörténészek szöszmötöltek az életmű apró szilánkjait helyükre illeszteni, élükön a szívós belga tudóssal, Denijs Dillével. Majd Dille 1953-ban kiadott új műjegyzékében váratlanul megjelent 1907-1908-as datálással a versenymű egy érdekes megjegyzéssel: „A kézirat mindazonáltal nem veszett el, ahogy ezt mindeddig állították.” Dille helyes nyomon volt, a szagot Bartók néhány fiatalkori levele nyomán kapta. Felkereste a komponista ifjúkori, s reménytelen szerelmét, Geyer Stefit Svájcban, aki megerősítette a hegedűverseny létezését, s hogy a kézirat a birtokában van.

Innen már csak egy fél évtized kellett 1958-ig, akkor mutatta be a művet bizonyos Hans-Heinz Schneeberger a Bázeli Kamarazenekarral, Paul Sacher vezényletével. A Svájcban 1956 végén elhunyt Geyer Stefi jó ismerősére, Sacherre (fontos Bartók-művek megrendelőjére és karmesterére) bízta a kéziratot, aki az anyag letisztázása után az ősbemutatót dirigálta is. Innentől a mű elindult a világ meghódítására, minden valamirevaló hegedűs hamarosan repertoárjára vette. (Amerikában mindjárt a következő évadban Isaac Stern vitte sikerre Ormándy Jenővel, Budapesten Gertler Endre, de – pár évvel később – ugyanitt David Ojsztrah és Yehudi Menuhin is előadta.)

Évtizedek óta foglalkoztat a mű, ahogy izgat Bartók művészetében a nő és a szerelem megjelenése. Talán A kékszakállú herceg vára miatt is, de leginkább azért, mert olyan jó végre tetten érni egy amúgy betegesen titkolózó, vagy udvariasabban fogalmazva: szemérmes alkotón a művészetének legfőbb mozgatórugóit.

És foglalkoztatott, legalább ilyen intenzíven Geyer Stefi is, egy fiatal, rettentően tehetséges és sikeres hegedűművész. Csodagyerek, aki már 14 évesen a bécsi Musikvereinben adhatta elő igazán inspiráló közegben Beethoven Hegedűversenyét. Már Európa-szerte rajongott virtuóz, amikor 19 esztendősen megismerkedik a nála hét évvel idősebb Bartókkal.

A komponista pedig villámgyorsan beleszeret a csinos, okos és nagyszerű muzsikus lányba. Majd – a maga módján – szerelmet vall, s ennek bizonyítékául egy kéttételes hegedűversenyt komponál Stefinek. A lány visszautasítja, majd el is költözik Magyarországról. Bartók ritka mély depresszióba esik, csak hosszú idő után keveredik ki belőle. A hegedűverseny egy tételét felhasználja egy másik művében, de a versenymű létét mintha végleg eltemette volna. Stefi pedig végigél egy sikeres művészkarriert, mint koncertező hegedűs. Végignézi, hogy egykori rajongójából világszerte elismert komponista lesz. Ott van a szekrényében egy remekmű, amit biztosan néha el-elpróbál magában.

Az izgatott kezdetektől, hogy vajon mi játszódhatott le Geyer Stefiben? Vajon miért ítélte feledésre, miért nem állt vele pódiumra, hiszen neki írták? Nem értettem a mozgatórugóit. Viszonylag kevéssé ismerve a körülményeket, teóriákat állítottam fel. Utána azt gondoltam, hogy ez majd egyike lesz a magyar zenetörténet megoldatlan rejtvényeinek. Az sem segített sokat, amikor a levelezés (elsősorban a Bartók által írtak) egy része megjelent (1979-ben). Egy nagyon hiányos puzzle-t próbáltam összerakni – mérsékelt alappal és sok fantáziával, de nem jutottam megoldásra.

Nem csigázom tovább az Olvasót: most pedig itt van előttünk az egész folyamat és izgalmasabb, mint bármelyik verzióm, izgalmasabb, mint a legjobb Agatha Christie-regények. A Balassi Kiadó és a HUN-REN BTK Zenetudományi Intézet közös és igazán terjedelmes kötetben mutatja be Bartókék nemcsak 1907/08-as, rendkívüli levelezését (összesen 63 levél), hanem olvashatjuk azt a 23 levelet is, ami 1928-tól Bartók haláláig született (ebbe – olykor – a házastársak, Pásztory Ditta és Walther Schulthess is belekapcsolódtak).

A fiatalkori levelek döbbenetesen érzékenyek és mélyek, komoly irodalmi értékkel bírnak mindkét fél részéről. És ahogy olvassuk, nyomban világossá válik, miért döntött úgy majd fél évszázadon át Geyer Stefi, hogy maradjon még előadatlan a mű. Aminek maga a keletkezése is rettentő izgalmas.

Leveleznek, közös programjaik vannak. A kapcsolat egy pontján Bartók hegedűverseny komponálásába kezd, amiről folyamatosan tudósítja levelezőpartnerét. „… ez a Maga Leitmotívja” – írja egy ponton egy négyhangú kotta mellé. (1907-et írunk. Magyarország komolyzene iránt rajongó része Wagner bűvöletében él, levélíróinkkal egyetemben. Másfél évtizeddel járunk a Ring, hat esztendővel a Trisztán magyarországi bemutatója után és még ugyanennyi kell az első pesti Parsifalig. Kis túlzással a fél főváros Wagner vezérmotívumait elemezgeti, ahogy egyébként Geyer Stefi és Bartók is.)

A lány belemegy a játékba és ezt követő leveleit ezzel a négy hangot ábrázoló kottaképpel írja alá. Mire észbe kap, Bartók ilyen motívumok sorát küldi neki, miközben beszélgetnek a világról, viccesen és komolyan, a kor illemszabályait betartva, mint Kedves Bartók úr és Kedves Nagysád. Persze, azért érződik, ahogy az ifjú komponista teljesen a lány hatása alá kerül. És készül a versenymű. Az a darab, amitől kezdve lehet számítani Bartók zeneszerzői nagykorúságát.

Nem lövöm le a poént, el kell olvasni. Az utóbbi évtized messze legizgalmasabb zenei publikációja. Hogy a levelezést és a környezetet jól értsük, a rendkívül igényesen szerkesztett kötetben olvashatjuk még Geyer Stefi különös életútját Váradi Helga tollából, Vikárius László alapos tanulmányát a fiatalkori Hegedűversenyről, Geyer Stefi koncertjeinek jegyzékét, egyéb családi és szakmai levelezéseit (többek közt tanárával, Hubay Jenővel.) És már értek mindent!

Minden zenerajongónak szívből ajánlom!