Bejelentkezés Regisztráció

Kamara

Szvjatoszlav Richter Brahms-lemeze

2002-11-04 20:20:00 Csont András

BRAHMS: B-dúr zongoraverseny
Händel variációk

Szvjatoszlav Richter

DOREMI - Legendary Treasures 1999
DHR - 7746

A kanadai DOREMI cég unikális Richter-felvételeket megjelentető sorozatából (Sviatoslav Richter Archives) most a negyedik rész került Recenzens asztalára.
Az orosz zseni két Brahms művet játszik: az 1878-81 között keletkezett, 1881-ben Budapesten (!) bemutatott B-dúr zongoraversenyt, és a fiatalkori, 1861-es Händel-variációkat.

Az első felvétel Richter legjobb korszakában készült, 1961-ben szeptemberében, Bukarestben; a másik kései életszakaszában, 1988. augusztus 29-én Krasznojarszkban. Tudjuk, Richter 1960-ban éppen ezzel a Brahms-koncerttel debütált az Egyesült Államokban, hogy aztán Erich Leinsdorffal és a Chicagói Szimfonikusokkal hamarosan lemezre is vegye a darabot. A bukaresti, George Enescu nevét viselő zenekar persze nem mérhető Solti egykori együtteséhez, miként a dirigálást vállaló George Georgescu sem egy Leinsdorf. De tisztesen helytállnak, különösen a mélyvonósok.
És Richter, persze, egészen döbbenetes teljesítményt nyújt. Bemutatja a hatalmas mű teljes gazdagságát, megszólal a finom líra, az óriási hangtömegeket megmozgató szenvedély; emitt a könnyed scherzo-hang, amott a sűrű pátosz bűvöl el. Richter már az elején óriási lendülettel veti bele magát a zenébe, azonnal magához ragadja a kezdeményezést, vitalitása, játékkedve kitart egészen a mű utolsó akkordjáig.

A kései felvétel (melyen fülhallomást nyilván nem a világ legjobb zongoráján kénytelen játszani) másként elbűvölő. Richter démonikus hangvétele, izzó szenvedélyessége kissé már a múlté - igaz, erre a mű sem kínál sok alkalmat. Richtert most legkivált a zene belső logikája foglalkoztatja, az egyes variációk felépítésének mikéntje, az apró ritmikai szenzációk. Gyönyörű, egyszerűségében lenyűgöző a téma bemutatása, az idős Richter technikailag még mindig perfekt. A katarzis ezúttal sem marad el, a legvégére most is kirepülünk a fotelünkből: a zárófúga elemi erővel robban ki, a Brahms-zene fenséges monumentalitása aligha találhatna hivatottabb előadót.






A lapunkban megjelent szövegek a Café Momus, vagy a szerző kizárólagos szellemi tulajdonát képezik és szerzői jog védi őket.
A szerkesztőség külön, írásos engedélye nélkül mindennemű (részben vagy egészben történő) sokszorosításuk, felhasználásuk, kiadásuk és terjesztésük tilos.