\"Most már tudjuk, hogy történt.\" (Beethoven: The Latest String Quartets)

BEETHOVEN: The Latest String Quartets
Op.95,127,130-133,135
Takács Quartet
Universal / Decca 470849-2

Befejezte háromkötetes, Beethoven valamennyi vonósnégyesét felölelő sorozatát a Takács Kvartett. Ezzel a három CD-nyi, hat és fél vonósnégyest tartalmazó kiadvánnyal az utolsó, eddig még hiányzó láncszem is a helyére került a Haydntól Bartókig húzódó kvartettirodalom kanonizálásához.

Beethoven utolsó alkotói fellángolása talán nem egészen véletlenül esett egybe a zeneszerzés legkoncentráltabb, az egész szakmát, gondolatrendszert, zenei hitvallást magába sűrítő műfajának megkoronázásával. Érdekes módon, az ezeket a műveket részben megelőző, részben velük párhuzamosan készülő Missa solemnis és a IX. szimfónia sokkal inkább egyfajta visszatekintés, mint betetőzés. Ez persze adódik magából a szimfonikus-oratórikus műfaj reprezentatív voltából is. Ezzel szemben Beethoven a kvartettekben tovább tágítja a zenei kifejezés és a hozzájuk társuló forma határait. A szonátaformát újraértelmezi, szigorú szabályait lazítja, s nem egyszer egyetlen hatalmas tétellé gyúr össze hosszabb-rövidebb, de mindenképpen szervesen összetartozó gondolatokat. A fúga - mellyel, vagy melynek hiányával majd\' egy évszázadon át gyötörték a zenetudósok a klasszikus szerzőket - új értelmet nyer. Beethoven legmodernebb művei ezek a - már tételszámaikban is rendhagyó - kompozíciók.

A Takács Kvartett előadásának legnagyobb erénye, hogy élnek a művek. Izzanak, dühöngnek, szerelmet vallanak és könyörögnek, pörölnek a halállal és készülnek a búcsúra. Gyönyörű lassú tételek, kőkemény sforzatók, nagy dinamikai skála, egységes hangzás. A közel négyórányi zene előadása nem egyformán ihletett, de sohasem sablonos, soha nem érződik rajtuk az összkiadások átka, a \"na még ezt is el kell játszanunk, essünk túl rajta\"-érzete. Egyetlen kevésbé sikerült résznek talán a Nagyfúga (op.133) Allegróját érzem, ahol az addig kristályos, áttetsző előadásmód konfúzzá válik, s gyakorlatilag követhetetlen a szólamok menete.

A kiadó döntése alapján a B-dúr kvartett (op.130) \"eredeti\" befejezése után hallhatjuk csak a később hozzábiggyesztett Finalét. Ez dramaturgiailag mindenképpen hibás döntés, hiszen bármilyen remek is ez az utólag írt zárótétel, nem mérhető az önálló életet élő Fúgához, így egy képzeletbeli Wellington bélszín után kénytelenek vagyunk egy mezei köménymaglevest is elfogyasztani. Ezek az apró negatívumok azonban eltörpülnek a kiadvány értékei mellett.

Beethoven kései kvartettjei egy zseni utolsó naplóbejegyzései. Ha tudunk belőlük olvasni, közelebb kerülünk a korhoz, az emberhez, a tetteit vezérlő gondolatokhoz. A Takács Kvartett titokfejtése sikeres vállalkozás.

\"Most már tudjuk, hogy történt.\" Ezt a mondatot állítólag Thomas Mann gépírónője mondta, miután kitette a pontot a József és testvérei utolsó mondata után.
Most már mi is tudjuk.