Iker-kvartettek (Mozart zongoranégyesei)
Mozart
Piano Quartets Nos. 1&2
Christian Zacharias
Frank Peter Zimmermann
Tabea Zimmermann
Tilmann Wick
EMI Classics - \"encore\"
724357587327
Mozart érdeklődése a zongorás kamarazene iránt 1785-ben találkozott bécsi kiadójának igényeivel. Eredetileg három zongorás kvartettre kapott megbízást, de az üzleti kudarc után Hofmeister lemondott a harmadik opuszról. Bár megpróbálta rávenni az ifjú szerzőt könnyebben emészthető, mutatósabb és főleg könnyebben játszható művek írására, Mozart öntudatosan kikérte magának az ilyen megkötéseket.
A két elkészült mű, a g-moll, illetve az Esz-dúr az azonos műfajú darabok dúr-moll párosítását folytatja, mely most is kiváló lehetőséget biztosít Mozartnak, hogy maradéktalanul kiélhesse a hangnemek nyújtotta karakter- és hangulatváltozásokat.
Formai megoldásaiban és ellenpontozó technikájában is közös a két kvartett, de míg a g-moll a hangnem alapkarakteréből következően hajlamos a tragikus összecsapásokra, s még az egyébként derűs majore harmadik tétel közjátékában is megidézi a balsejtelmet, addig az Esz-dúr kvartett líraibb, alapvetően vidám, már-már gondtalan örömzene. Nem is csoda, hisz Mozart legboldogabb időszakában, a Figaro sikerének \"melléktermékeként\" született.
Jellegzetessége mindkét opusznak a zongoraszólam kiemelt jelentősége. A kíséretes zongoraszonátákon már túlmutat a hangszerelés, a szólamvezetés, de szinte mindvégig azt érezzük, hogy egy redukált vonóskíséretes zongoraversennyel állunk szemben.
Az 1988-ban készült felvételen Christian Zacharias vállalta magára a zongoraszólamot, s ezzel a kvartett irányítását. A ritmusképletek világosak, a forma érthető, az együttzenélés öröme is ki-kisejlik. A vonósok tisztán szólnak, bár az én ízlésemnek kicsit sok basszussal. Technikailag megbízható, kellemes, de távolról sem katartikus előadást hallhatunk a lemezen.