Hénoch Apokalipszise
![]() Henoch Apokalipszise BMC CD 035 |
Canculosum, iscuria, dissuria, stranguiria.
Hát nem gyönyörű? De az. Már kimondani is élvezet. Próbálgassák csak! És képzeljék el hozzá a kedvenc középkori templomukat misztikusan hűvös leheletével, a magasból becsapódó fénycsóvákkal, csengő énekhangokkal és már indulhat is a varázslat.
Mi a szó? - teszi fel a (költői) kérdést Kurtág egy művében. Tényleg, gondolkodtak már rajta? A hangzásukért szeretjük a szavakat, avagy a jelentésükért? Magyarul nem beszélő külföldiek szerint a legszebb szavaink között szerepel a halál és a hóhér. Sokszor érzem vokális hangversenyeken, hogy a szó csak alibiként szolgál a szerzőknek. Mindenkinek könnyebb, ha egy értelmét tekintve ismeretlen latin szöveget mond/énekel/hallgat, mintha teszem azt laláznának. Hogy ettől elvész a művek jelentéstartalmának egy komoly része? Néha talán nem is baj, ha jótékony köd fedi a veretes textust. Máskor azonban, főleg egy színpadi, drámai műalkotásnál vétek megfosztani magunkat a szó erejétől.
Nehéz eset Melis László. Színházi és filmzenéi többnyire súlytalanul odavetett értéktelen művek, aminek nem mond ellent az a tény, hogy hosszú évek óta tucat számra kapja a felkéréseket. A mosoly birodalma de még inkább a Kleist meghal viszont egy cseppet sem érdektelen alkotások. Zeneszerzési technikája a repetitív minimál zenére épül több-kevesebb önálló eredeti gondolattal.
A Henoch Apokalipszise igazi posztmodern lemez: itt egy kis gregorián, ott egy kis trouver zene a repetáló tonális alapokon és az embernek (ha nem figyel) máris az az érzése támadhat, hogy egész pofás kompozíciókat hallgat. Melis 20 éve beszéli ugyan azt a nyelvet, ami akár dicséretes, megalkuvást nem ismerő következetességet is sejtethetne. Nem tudom, kinek a hibája, hogy mondanivalója talán a kifejezési eszközök avittsága miatt ma már szinte senkit sem érdekel.
A két művet az UMZE Kamarazenekar játssza Héja Domokos irányításával. Külön ki kell emelni a négy énekest: Fodor Ildikót, Lukin Zsuzsát, Drucker Pétert és Mizsei Zoltánt.
A lényeget majdnem elfelejtettem. A címben idézett szavak Kheiron kentaur Öszvérgyógyászati (manapság nélkülözhetetlen) kézikönyvének harmadik Melis László által is felhasznált- részéből valók. Ez a rész tárgyalja az öszvér hasban található különböző fájdalmakat és azok gyógyítását. A négy hólyagbántalom tehát a következő: hólyagkő, vizeletrekedés, vizelési nehézségek, cseppenkénti vizelés. A gyógymódot illetően hallgassák meg a lemezt!