Könnyek, minden mennyiségben (Nigel North Dowland-lemeze)

JOHN DOWLAND
Dowland’s Tears – Lute Music 2

Lachrimae Pavan
Semper Dowland Semper Dolens

Nigel North – lute

Naxos
8.557862

John Dowland, aki szinte egyszerre született Shakespeare-rel, s kora egyik legismertebb muzsikusának számított, nem csak művészetéről, de végtelen melankóliájáról is híres volt. Bár tagadhatatlan, hogy akkoriban az effajta életérzés szinte divatként hódított Angliában, Dowland esetében nem kizárt, hogy inkább már betegségről, nevezetesen mániás depresszióról lehetett szó. De bármilyen problémás lelkületű ember is volt a szerző, Lachrimae Pavan című gyönyörű melódiája – lantműként és énekelt dalként egyaránt – meghódította az egész országot, sőt hamar eljutott Európába, ahol szintén számtalan feldolgozása született. Dowland évről-évre szinte mániákusan újrakomponálta kedvelt témáját. A jellegzetes, négy hangból álló, lépésben ereszkedő dallam könnyen felismerhető a feldolgozásokban is.

1604-ben publikálta a manapság leginkább ismert gyűjteményét, Lachrimae or Seven Tears címmel – Anna, dán királynőnek ajánlva –, melyben öt violára, vagy öt hegedűre és lantra írott műveit gyűjtötte össze. A lantszólam érdekes módon teljesen külön, a tabulatúrán kívül volt lekottázva. Régi és új stílusú dalait rendszerezte itt a szerző, derűsebb és borúsabb hangulatúakat, hogy mindenki találhasson bennük a maga számára kedveset. A gyűjtemény hét igen szenvedélyes pavane-nal indul, melyek mindegyikében felfedezhető a híres Lachrimae téma, s ezeket mindig egy-egy eltérő típusú tánc követi.

Érdekes módon, bár Dowland elsősorban mint lantos vált híressé, sosem adott ki hasonló gyűjteményt szólólantra, így Nigel North inkább csak megpróbálhatta kitalálni, milyen is legyen egy Lachrimae Pavan gyűjtemény az említett hangszerre. A művész szándéka az volt, hogy a súlyos, melankolikus pavane-okat egy-egy kevésbé sötét tónusú, könnyedebb gaillarde-dal állítsa párba. Így végül is hét táncpárt alkotott. Ezeken kívül szerepel még a lemezen egy Mignarda című gaillarde, még egy Lachrimae-változat, és utolsóként hallhatjuk a szerző Semper Dowland Semper Dolens című művét, amely szintén tartalmazza a négyhangos lachrimae motívumot, és számos utalást egyéb melankolikus Dowland-művekből, s e gyönyörű dal hallgatása közben ismételten meggyőződhetünk róla, szerzőnk bizony igen közeli kapcsolatban állhatott a búskomorsággal.

Nigel North, az ötvenes éveiben járó, rendkívül szimpatikus angol gitár- és lantjátékos négy részből álló Dowland-sorozatának második része ez a szóban forgó CD. North lemezeinek száma egyébként már hatvan felett van, s nem csak szólistaként, de kamarazenészként és tanárként is igen sikeres, keresett művész. Játéka kimondottan lenyűgözött. Dowland zenéjét nagy szabadsággal kezeli, érzelmesen, szenvedélyesen muzsikál, és ráadásul nagyon értelmesen is. Nem lehet megunni. Játéka természetesen egyszerű és világos, emellett technikailag is tökéletes. Ember legyen a talpán, aki például az utolsóként felhangzó Semper Dowland Semper Dolens című dal hallatán, nem küszködik egy sort feltörni vágyó könnyeivel.