Amikor már a tökéletesség is kevés (Csajkovszkij, Sibelius hegedűversenyek - Vadim Repin)
Csajkovszkij, Sibelius
Hegedűversenyek
Vadim Repin - hegedű
London Symphony Orchestra
Vez: Emmanuel Krivine
Warner Erato 0927495532
Már megint egy perfekt lemez.
Talán a hegedűjáték fejlődött a leglátványosabban az elmúlt 20-25 évben. Soha ennyi egészen kiváló hegedűs nem flangált a nagyvilágban, mint manapság. Olyan ez, mint a műkorcsolya. A kezdeti sikerek korhatára lassan az óvodaérettség határát súrolja, és aki nem nyer néhány jelentős versenyt már kiskamasz korában, ne is álmodozzon nemzetközi karrierről.
Ez a perfektcionizmus aztán odáig fajul, hogy - különösen hangfelvétel után - megkülönböztethetetlenek lesznek az előadók. A nyaktörő bravúrdarabokat és/vagy a nagy romantikus versenyműveket mindenki egyformán és egyformán tökéletesen játssza. Szó sincs már kétes hangmagasságokról, technikailag nehéz ütemek visszatartásáról. A mérce már régóta a csillagos ég, és aki ezt csak megközelítőleg tudja hozni, az legfeljebb tuttista lehet egy jobb/rosszabb zenekarban.
Az orosz származású, Londonban élő Vadim Repin szimpatikus fiatalember. 23 éves volt, amikor ez a felvétel készült. Hozzáteszem: ma is csak 32. Játéka gyakorlatilag tökéletes. Minden hang a helyén, minden előadói utasítás betartva. Korrekt. Hogy mi az a bizonyos plusz, amit csak ő tud(na) hozzátenni ehhez a két agyonjátszott remekműhöz, azt nem tudom. Aki tudni szeretné, hogy milyen a Csajkovszkij hegedűverseny, az nyugodtan vegye meg ezt a lemezt. Aki tudni szeretné, mit is gondol Vadim Repin a zenéről, az - ha megteheti - hallgassa meg koncerten. A hétvégén épp fellép Budapesten.
Bár tapasztalataim alapján feltételezem, hogy sok csodát ott sem fog
tapasztalni. Csak a tökéletesség hűvös leheletét.
Lehet, hogy visszasírjuk még a kicsit hamiskás, szuszogós, de \"élő\"
hegedűművészeket?