Mindent a fülnek (A teremtés / Hogwood)

HAYDN: The Creation

Emma Kirkby, Anthony Rolfe Johnson, Michael George, Kym Ampf
The Choir of New College, Oxford
Chorus and Orchestra of the Academy of Ancient Music
Christopher Hogwood

Universal / Decca
071 1269

A film a csillagok között kezdődik. Bolygók kavarognak, majd hirtelen a Földön találjuk magunkat, ahol minden csupa füst és köd, izzó láva hömpölyög, majd megjelenik a felirat: Káosz. Aztán egyszerre, váratlanul előttünk áll a zenekar, feliratok jönnek-mennek, majd egyszeriben megint valamiféle csillagköd képe jelenik meg, bolygókat látunk, de már újra a Föld, pontosabban a vadul hullámzó tenger, kitörő gejzír. Nyomban ezután sivatag, majd tengerpart madártávlatból, pillanatok alatt kikelő zöld fű, repülő sirály a kék ég alatt, szivárványos táj zebrákkal, kecskét terelő pásztor fehér klepetusban és szélviharban. Csak zárójelben jegyezném meg, ekkor a teremtés első napja kezdődik éppen, tehát valójában sem madarak, sem zebrák, sem emberek nem léteznek még a Föld nevű bolygón. Lőn világosság, mondja Haydn muzsikája, mire az éppen ébredező napsugarakról gyorsan vált a kép, a Gloucester katedrális belsejét, a koncert valódi helyszínét látjuk. Aztán újra a felkelő nap, minden mennyiségben. Igaziból és festett képen egyaránt, hegyek, völgyek, tengerek társaságában.

Nos, ha kicsit zavarosnak tűnik, amit az imént leírtam, akkor sikerült belehelyezkedniük a Teremtés jelen DVD-n látható előadásának hangulatába. A film – amely egyébként 1990-ben készült – a továbbiakban is hasonló nyomvonalon halad. Mindent felvonultat, ami szépség a teremtés kapcsán csak előfordulhat. Természeti képek sokasága, festmények tömege, s közben lapozgatjuk szépen a Teremtések Könyvét. Első nap, második, nap harmadik nap, s a tájképek, a képzőművészeti alkotások, a templombelső apró részletei között időnként a zenekar, az énekkar, a szólisták, a karmester is látszanak egy-egy percig. Tizennyolc éves fiam, aki véletlenül ült le a képernyő elé, amikor a filmet néztem, néhány perc után így nyilatkozott: jó kis természetfilm, és egész jó a zenei aláfestése is.

Hát, azt hiszem, a probléma lényege valóban megfogalmazható ebben az egyetlen mondatban. Ez a DVD egy gyönyörű természetfilm, amely időnként (nem mindig!) követi a zenében történő eseményeket. Biztosan nagyszerű segédeszköz lehet például iskolában az énekórákon, vagy a zenetörténet, a zeneirodalom tananyag kiegészítésére, hiszen annyira konkrétan mutatja be zene és valóság összefüggéseit, hogy a didaktikus szó szinte már kevésnek bizonyul. És tényleg gyönyörűek a képek, lenyűgöz a látvány, meghatóak a tátogó madárfiókák a fészekben, legszívesebben kifutnék én is a virágzó rétre a legelésző bocik mellé, odaállnék a vízesés alá, elüldögélnék naplementekor a folyóparton.

De ha összességében tekintem a filmet, sajnos nem tudom igazán szeretni. Persze a komolyzenei DVD, mint műfaj, meglehetősen kényes kérdés. A rendező, Chris Hunt valószínűleg úgy vélte, nem szükséges döntésre jutnia, hogy természetfilmet készítsen zenei aláfestéssel, vagy koncertfelvételt a művészek és a helyszín aprólékos bemutatásával. A kettőt egyetlen alkotásban kívánta elegyíteni, úgy érzem, nem teljesen maradéktalan sikerrel.

Haydn Teremtésének zenei megvalósítása viszont egészen kiváló. Az énekes szólisták mindegyike nagyszerű, bár időnként kissé merev beállításban kénytelenek feszengeni. A zenekar, a kórus egyaránt remek, és Cristopher Hogwood izgalmassá, mozgalmassá teszi Haydn zenéjét. Lendületes, kifejező, nagyon magas színvonalú előadás. Érdemes megvenni, hiszen akinek a film nem is tetszik olyan nagyon, az is maradéktalanul élvezheti az előadást, ha kikapcsolja a képet.