Életteli Holtak (A Holtak házából / Chéreau, Boulez)

JANÁČEK: From the House of the Dead

Mahler Chamber Orchestra
Arnold Scjhoenberg Chor
Pierre Boulez

Staged by Patrice Chéreau

Universal / Deutsche Grammophon
073 4426

Leos Janáček utolsó operáját, a szibériai fogolytáborban játszódó A Holtak házából című opuszt gigantikus koprodukcióban állították színpadra 2007-ben Európában. Az operaházak és zenei fesztiválok (Wiener Festwochen, Holland Festival, Aix-en-Provence Festival, Met, La Scala) közötti összefogás a stabil pénzügyi hátteret biztosította, a művészi minőséget pedig két alkotó géniusz szavatolta, nevezetesen a bayreuthi Ring és a párizsi Lulu után jó két évtized után újra együtt dolgozó Patrice Chéreau és Pierre Boulez. Közös munkájuk eredménye szerencsére immáron DVD-n is hozzáférhető.

Egyébiránt nem csak az előadást magát találjuk a lemezen, hanem gazdag extragyűjteményt is, amelyből kiderül, milyen intelligens művészek fáradoztak ennek az emlékezetes produkciónak a létrehozásán. Belepillanthatunk ugyanis Chéreau és Boulez próbáiba egyaránt, mindkettő igen tanulságos, még a kívülállók számára is.

Zeneileg egészen kiváló a produkció: Boulez keze alatt teljes pompájában kel életre Janáček bonyolult szövésű partitúrája, a hol brutális, hol pedig szentimentalizmusba hajlóan érzékeny muzsika. A dirigensnek a játékos részletekre és az apró rezdülésekre is kiterjed a figyelme. A Mahler Kamarazenekar odaadása példaértékű, vonósjátéka gyönyörűséges.

A Holtak házából amolyan ensemble-opera, Chéreau rendezésében pedig kiváltképp az. A nyitójelenettől kezdve nagy tömegeket mozgat a színen, a jelenetek nagyszerűen koreografáltak. A mű gerincét képező monológokat, visszaemlékezéseket is próbálja dinamizálni, többnyire sikerrel.

Az énekesek láthatóan nagy élvezettel vesznek részt a játékban. Nincsenek igazi főszereplők, mindenki egyformán fontos arca a tömegnek. Ennek ellenére akadnak emlékezetes alakítások: a politikai fogoly Gorjancsikov, a félelmetes Luka Kuzmics, a szánni való, ütődött Szkuratov mind-mind aprólékosan kidolgozott figura, mindhárom remekbe szabott kabinetalakítás. És milyen nagyszerű énekesek keltik életre őket, sorrendben: Olaf Bär, Stefan Margita és John Mark Ainsley. Milyen kár, hogy idehaza kevesen ismerik őket.

Nem könnyű mű A Holtak házából, tele van erőszakkal, brutalitással. Érdekes módon Chéreau nem magát a fizikai erőszakot állítja a színpadra – Gorjancsikov megbotozása is diszkréten a színfalak mögött zajlik –, hanem sokkal inkább a lelki megalázásra és megaláztatásra koncentrál vizuális dolgozatában. Az erős rendezői jelenlét, az állandóan mozgásban tartott szereplők, a gondosan kiválasztott, nagyszerű színészi kvalitásokkal rendelkező énekes szólisták és a nyomasztó díszletek eredményeként létrejött produkció minden egyes képe kés a szembe, hangja pedig sikoly a fülbe. Fájdalmas és egyben gyönyörű előadás, igazi operaünnep.