Anglia-Skócia 1:0 (Donizetti Stuart Máriája DVD-n)

DONIZETTI: Stuart Mária
Km.: Janet Baker, Rosalind Plowright, David Rendell, John Tomlinson, Alan Opie
Vez: Sir Charles Mackerras
Warner DVD
5046-76028-2

Be kell vallanom, nem igazán szeretem, ha egy operát nem azon a nyelven énekelnek, amelyen a szerző eredetileg megírta. Valószínűleg ez az ellenérzés abból fakad, hogy már egy olyan kor gyermeke vagyok, amelyben - szerencsére vagy sem, de - nem volt lehetőségem magyarul hallgatni a népszerű operák tömkelegét az Operaházban vagy az Erkelben. Az Angol Nemzeti Operában (ENO) viszont mindent angolul adnak, így ha meg akarunk ismerkedni Donizetti Stuart Máriájának londoni DVD-változatával, akkor bizony félre kell tenni mindennemű fanyalgást.

Donizetti manapság már nem az a háromműves szerző (Lammermoori Lucia, Don Pasquale, Bájital), akinek ötven évvel ezelőtt megismerték a zenerajongók. Egyre-másra kerülnek elő az elfeledett, vagy annak hitt belcanto mesterművek, amelyek zenedramaturgiájukban meglehetősen hasonlítanak egymásra, ám egytől-egyig megbízható minőséget képviselnek. Az Angol Nemzeti Opera 1982-es előadása a műfaj legjobb hagyományait követi: a klasszikus, rizsporos és látványos rendezésben fenomenális énekesek szórakoztatják a közönséget. Nemcsak hangjukkal, hanem játékukkal is.

Az ENO zenekarát Sir Charles Mackerras dirigálja, aki egyaránt otthonosan mozog a belcanto operák műfajában és Wagner világában, ez utóbbira az ausztrál Mesterdalnokok-DVD, előbbire pedig a Rost Andrea címszereplésével rögzített Lucia, vagy jelen kiadvány lehet a példa. Feltehetően tudja, hogy egy Donizetti-darab nem elsősorban a karmesterről szól, mégis bravúros teljesítményt nyújt, a zenekar álomszerűen szól a kezei alatt.

Az énekesek közül kiemelkedik a címszerepben Dame Janet Baker, aki ezzel az előadással búcsúzott szeretett londoni közönségétől. Hangja a nem éppen könnyű szerep valamennyi követelményének megfelel, fiatalos lendülettel énekel és játszik, alakítása sokáig emlékezetes marad. A többiek is nagyszerűek, talán az egy Alan Opie kivételével, aki nem igazán tud mit kezdeni Cecil megíratlan szerepével.

Nagyon is élő figurát formál viszont Erzsébet királynőből Rosalind Plowright, aki színészileg is bravúrosan teljesít, az uralkodót igazán félelmetes figurává növesztve (minden bizonnyal az is volt). John Tomlinsonról is hasonló jókat lehet elmondani: pedig a művész basszushangját és tudását inkább Wagner-szerepekben csillogtatta és csillogtatja, ám Talbot (mellék)szerepében is nívós alakítást nyújt.

A legnagyobb meglepetések David Rendell nagy vivőerejű, szárnyaló tenorhangjának hallgatásakor értek. Kézenfekvőnek látszik a Pavarottival való összehasonlítás: állítom, az eddig számomra teljességgel ismeretlen tenorista sok szempontból felveszi a versenyt nagynevű \"riválisával\". Technikailag talán nem annyira képzett, ám a voce szépsége sok mindent feledtet.

Nem kérdéses: az ENO Stuart Máriája kötelező darabja a belcanto-rajongók DVD-gyűjteményének.