All that Jazz? - Itzhak Perlman és André Previn jazzlemeze

The Jazz Album

Itzhak Perlman
André Previn
EMI Classics

Zavarba ejtő lemezt jelentetett meg az EMI.
Bár nem árulnak zsákbamacskát, hiszen az album címében egyértelműen jelzik, hogy jazz kiadványról van szó, nyilvánvalóan számítanak a Perlman vagy Previn rajongók táborára is.
Mármint azokra, akik a két muzsikust nem az éjszakai bárok világából, hanem a legnagyobb koncerttermekből ismerik.

Prevint gyakran hasonlítják Bernsteinhez. Kiváló zongorista (remek Mozart-játékos), karmester és zeneszerző.
Az összehasonlítás azonban némileg erőltetett. Míg Bernstein mind karmesterként, mind előadóként, és nem utolsó sorban \"zenei népművelőként\" egészen új értelmet és életet adott a komolyzenének, a West Side Storyval pedig kijelölte a Brodway musicalek útját, addig Previn megmaradt konvencionális jazz-zenésznek, filmzeneszerzőnek. Bernstein zenéjének minden pillanata eredeti gondolkodásra vall - ez még akkor is igaz, ha gyakran ő is a régi klisékre épít. Ez viszont nem mondható el Previnről.

A dupla album elején a ragtime királyának, Scott Joplinnak 10 szerzeményét hallhatjuk. A hangszerelés - egészen kivételesen ügyes megoldásokkal - Itzak Perlmant dicséri. Tiszta, egyértelmű, virtuóz munka. Negyven percen át ugyan egy kissé unalmas, de külön-külön hallgatva remek szórakozás.
A következő 16 szám Previn kompozíciója. A dobokkal és gitárokkal kiegészült duó vegyes felvágottat mutat be a jazz világából. Van itt minden. Lassú blues, szépelgő sláger, Take Five utánérzés, szomorú, franciás filmzene.
A hegedű szólama a legtöbbször behelyettesíthető lenne bármely más hangszerrel, ezért (is) kicsit alibinek tűnik Perlman jelenléte.
A stílusok keveredése, az extrémitás önmagában még nem baj. Az érdektelen szürkeség viszont az.