vissza a cimoldalra
2022-06-25
részletes keresés    Café Momus on Facebook
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Kiemelt fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (5519)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (63425)
Társművészetek (2543)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (7674)
Kedvenc felvételek (635)
Opernglas, avagy operai távcső... (21388)
Momus társalgó (6381)
Kedvenc előadók (2930)
Digitális kerekasztal (128)
Milyen zenét hallgatsz most? (25110)
Élő közvetítések - HAANDEL emléktopik (8710)
Haladjunk tovább... (232)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2387)

Olvasói levelek (11857)
A csapos közbeszól (99)
Legfrissebb fórumaink
Házy Erzsébet művészete és pályája (5381)
A nap képe (2312)
Gaetano Donizetti (1008)
Operett, mint színpadi műfaj (5174)
Ilosfalvy Róbert (999)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (2387)
Pantheon (3100)
Momus-játék (6298)
Operett a magyar rádióban (1949-től napjainkig) (5158)
Franz Schmidt (4123)
Kimernya? (4549)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1545)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (901)
Eiffel Műhelyház (725)
Zenetörténet (315)
Régizene (7511)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43
számlaszám:
11711003 20016193

apróhirdetés feladása:

Edita Gruberova halálára
- zéta -, 2021-10-22 [ Kommentár ]
nyomtatóbarát változat

Edita Gruberova halálára Több volt, mint énekesnő. Ikonná vált már életében. Pedig mindvégig csak az az egyszerű szlovák-német-magyar lány volt, akinek született. Ha Gruber Editnek hívtuk, csak nevetett, de a világ megmaradt Edita Gruberova mellett.

Szülővárosában, Pozsonyban lépett először színpadra A sevillai borbély Rosinájaként mindössze 22 évesen, majd Besztercebányára költözött. Az akkor mintegy ötvenezres lakosú kisváros helyi színházának szoprán mindenese lett, több más feladat mellett még a My fair Lady Elizáját is életre keltette. De ennél fontosabb, hogy elénekelhette élete első Violettáját és Gildáját is. A Traviata megmaradt egy elképesztően jó minőségű filmfelvételen, csak ámulni tudunk. Mindent tudott már 24 évesen. Így utólag természetesnek tűnik (de 1969/70 fordulóján korántsem volt az), hogy előbb utóbb fölbukkant egy igazi operaszentélyben is.

Bécs lassan adta meg magát, vagy mondjuk úgy, hosszabb idő telt el, mire felépítette Gruberovában a világsztárt. Az Éj királynőjeként debütálhatott 24 évesen, de mindjárt utána egy sor kis szerep következett: Arzéna, Barbarina, Bervoix Flora, Ida, Parsifal-viráglány, Kate Pinkerton, Tebaldo és társai. De jöttek apránként főszerepek is, egyre több. A kisebb feladatok azután szép lassan eltűntek.

Érdekes nyomon követni Gruberova pályáját az Ariadné Naxos szigetén c. Richard Strauss-operában. 1972/73-ban Najade apró, de kényes szólamát énekelte hat egymást követő előadásban, öt különböző Zerbinetta mellett, mert a Staatsoper egyik mellett sem köteleződött el. Amikor megkapta a rettegett szerepet (kereken egy évvel Najade után) 1979 végéig senki más nem énekelte Bécsben, utána is csak elvétve. Az pedig már vaskosan történelem, hogy 97 alkalommal lépett fel vele csak a bécsi Staatsoper égisze alatt, legutoljára 36 évvel az elsőt követően. Ez még a 69 bécsi Varázsfuvolát és a 89 bécsi Lammermoori Luciát is meghaladja, valószínű, hogy egyhamar senki nem dönti meg ezt a számot.

Edita Gruberova halálára Az Éj királynője sok ajtót kinyitott neki. Bécs után 1974-ben Salzburgban beugrott Karajan Varázsfuvolájának premierjébe (nem gondolnánk, de René Kollo Taminója mellé), onnantól oda is hazajárt. A MET-ben is ezzel nyert teret, nem véletlenül volt az első évtized emblematikus szólama számára.

A bel canto világa a nagy Varázsfuvola-sorozat után következett. Okosan építkezett, mert nem akarta azonnal behabzsolni a repertoárt. Szép aprólékosan, egyesével lett királynő ebben a rettentő veszélyeket rejtő műfajban. A Normát, a Lucrezia Borgiát csak utolsók között, bőven ötven felett hódította meg. Lépésekben ért fel a csúcsra is, egyszer csak azt vettük észre, hogy a világ a „szlovák csalogány” lábai előtt hever.

Egyik legelső, 1968-as felvételén dalokat énekelt, tisztán, érintetlenül, szinte népdal egyszerűséggel. Ugyanez az egyszerűség nyűgözött le, amikor 2009-ben interjút készíthettem vele, épp a Norma kapcsán. Addigra megtanult a rivaldán közlekedni, de amint lejött onnan, visszavedlett mindennapi háziasszonnyá. Az ikon státusszal kötelezően együttjáró rajongást civil örömmel fogadta, de érezhetően nem volt természete.

A műfaj megkerülhetetlen idolja lett, akit mindig is Callas, Sutherland, Sills, Caballé társaságában fognak emlegetni, amíg a földön az operajátszásnak tábora lesz.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
11:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

John Cranko / Pjotr Iljics Csajkovszkij / Kurt-Heinz Stolze: Anyegin

18:00 : Budapest
MTA Zenetudományi Intézet - Zenetörténeti Múzeum

"Múzeumok Éjszakája"
Tárlatvezetések, hangversenyek

19:00 : Budapest
Magyar Állami Operaház

Giacomo Puccini: A Nyugat lánya

19:30 : Budapest
Müpa, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Virágh András Gábor, Fekete Károly (orgona)
Kárpát-medencei Egyesített Református Kórus
Vezényel:
Arany János
Berkesi Boglárka
Berkesi Sándor
Erdélyi Dániel
Süll Kinga
"Református énekek XIX."

21:00 : Budapest
FUGA

Trio Kegelstatt:
Juliette Leroux (hegedű), Horia Dumitrache (klarinét), Villányi Dániel (zongora)
Bartók Béla: Kontrasztok
Clara Schumann: Hegedű-zongora szonáta
Alban Berg: Négy darab klarinétra és zongorára, op .5
Darius Milhaud: Szvit hegedűre, klarinétra, zongorára, op. 157b
A mai nap
elhunyt:
1767 • Georg Philipp Telemann, zeneszerző (sz. 1681)
1977 • Szervánszky Endre zeneszerző (sz.: 1911)