vissza a cimoldalra
2019-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4178)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61444)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11305)
A csapos közbeszól (95)

Palcsó Sándor (231)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3078)
Jonas Kaufmann (2337)
Marilyn Horne (469)
Kimernya? (2920)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1244)
Élő közvetítések (7669)
Erkel Színház (9625)
Cziffra György (107)
A nap képe (2120)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2929)
Operett, mint színpadi műfaj (3801)
Momus-játék (5588)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1569)
Franz Schmidt (3260)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (810)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Búcsúkoncert – Edita Gruberova a tokiói Suntory Hallban
Beatrice, 2018-11-08 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Edita Gruberova a tokiói Suntory Hallban 2018. október 28.
Suntory Hall, Tokió

Ifj. Johann Strauss: A denevér - nyitány
Ifj. Johann Strauss: Tavaszi hangok
Gioachino Rossini: Tell Vilmos – nyitány
Gioachino Rossini: A sevillai borbély – Rosina kavatinája
Giuseppe Verdi: A végzet hatalma – nyitány
Giuseppe Verdi: Traviata – Violetta áriája az I. felvonásból
Camille Saint-Saëns: A csalogány és a rózsa
Jacques Offenbach: Orfeusz az alvilágban – nyitány
Vincenzo Bellini: Beatrice di Tenda – zárójelenet
Camille Saint-Saëns: Sámson és Delila – Bacchanália
Ambroise Thomas: Hamlet – Ofélia őrülési jelenete

Ráadások:
Giacomo Puccini: Pillangókisasszony – Cso-cso-szán belépője
Léo Delibes: A cadizi lányok
Ifj. Johann Strauss: A denevér – kacagódal

Edita Gruberova – ének
Tokiói Szimfonikus Zenekar
vez. Peter Valentovič

Edita Gruberova az elmúlt harminc-egynéhány évben sokszor fellépett Japánban, koncerten és operaelőadásban is. A fenti, szupernehéz műsor énekszámait (egyetlen kivétellel) bármelyik koncertjén előadhatta volna, de ez az összeállítás a búcsúkoncertjének hirdetett rendezvényen szerepelt, melyet most, 2018. október 28-án, 71 évesen énekelt el Tokióban, a világhíres Suntory Hall nagytermében.

Az egyetlen kivétel pedig a Pillangókisasszony-belépő volt, ezt erre a turnéra tanulta meg, nyilván a japán közönség iránti tiszteletből, mely közönségnél ő évtizedek óta különleges státuszt élvez. Mindkét fél megadta a módját a búcsúnak. A művész a műsorválasztással, pályájának egyfajta keresztmetszetét adta. Debüt-szerepétől (Rosina) a klasszikus koloratúra-darabokon át a tragikus hősnőkig, valamint a nem akármilyen előadási minőséggel.

A közönség meg a hosszas ünnepléssel, álló ovációkkal, számtalan virágcsokor és egyéb ajándék átnyújtásával (ezt a koncertterem szabályai elvileg nem engedik, az alkalmazottak egy darabig próbáltak ennek érvényt szerezni, aztán belátták, hogy hiába), transzparenseket lengettek, az előadás után pedig a művészbejárónál Gruberova arcképével díszített, külön ez alkalomra készített legyezőkkel integettek, és konfettiesővel fogadták a kilépő művésznőt. Japánról lévén szó, a művésznő távozása után a konfettiket össze is söpörték.

Japán specialitás volt még az, hogy az utolsó meghajlások alkalmával az énekesnő kezet fogott a közönség sok-sok előretódult tagjával is.

A Suntory Hall híres a jó akusztikájáról. Ezt az akusztikát én a koncert első felében, amikor a 3. sorban kicsit oldalt ültem, némileg furának tartottam (valahogy a hangszercsoportok túlságosan elkülönültek akusztikailag), majd a szünetben egy rajongótársnővel (aki egy virágcsokrot akart a koncert végén a művésznőnek átadni) helyet cserélve a 4. sor közepére kerültem, ahol sokkal homogénebb volt a zenekari hangzás. Gruberovát viszont mindkét helyen jól hallottam.

A Tavaszi hangok keringőt több mint 20 évvel korábban énekelte utoljára közönség előtt, és erre a turnéra frissítette föl. Egészen elképesztően jók, sőt, tökéletesek voltak a finom trillák, a futamok, a staccatók. A magas regiszter jól szólt, de egyes közép- és mély hangok még kicsit jelzésszerűek voltak, ebben a hangtartományban fokozatosan melegedett be a hang.

Rosinát is kirázta a kisujjából. A szerepben való debütálása óta eltelt 50 év, de mi az neki. (Na jó, F-et most nem énekelt benne.)

Violetta nagyáriájában volt itt-ott egy kis óvatosság, néhány, csak jelzésszerű mély hang, de azért minden megvolt, az Esz is a végén. Egyesek megjegyzik, hogy a művésznő magas hangjai ebben a legmagasabb tartományban már kicsit keményebben szólnak, mint hajdanában, de nekem még mindig élmény Őt hallgatni.

A koncert második felére teljesen felszabadult, lerítt róla, hogy elképesztően élvezi az egészet. Azt csinált a hangjával, amit csak akart, és teljesen magába bolondította a közönség azon részét, amely esetleg még nem volt belebolondulva. (Jó pár "bolond" röppent át Európából a koncertre, és találkoztam kínai és tajvani rajongókkal is.)

Saint-Saëns-Vocalise úgy szólt, ahogy azt csak Ő tudja előadni azzal az éteri hangjával.

A karmester a már Pesten is ismert Peter Valentovič volt, aki mindenben segítette a dívát a Tokiói Szimfonikus Zenekar élén. Japán zenekart most hallottam először élőben. Elképesztően fegyelmezettek. Még sose hallottam úgy az Offenbach-kánkánt, mintha minden szólamot egyetlen hangszer játszott volna. Merész húzás volt ezt a darabot betenni a tragikusan szomorú Beatrice di Tenda fináléja elé, de működött a dolog, a közönség felfokozott lelkiállapotba került. Úgy éreztem, a megrendítő Beatrice-áriában a művésznő nemcsak a japán közönségtől, hanem – jelképesen – két kedves barátjától is búcsúzik, akik szervező munkájukkal sokat segítettek neki pályáján, és akiket ebben az évben veszített el (a szlovák Melanka Kušnírovától és a magyar Sánta Zoltántól).

Az Ofélia-jelenet is mély érzelmekkel volt tele. Úgy vélem, senki se tud annyira fájdalmat kifejezni, mint a művésznő. Valahogy olyan a hangja meg a lelki alkata is. És éppen azáltal, hogy annyira ki tudja fejezni a fájdalmat, segít nekünk túlélni. Meggyőződésem, hogy hangjának, művészetének gyógyhatása van. Szerintem ez a művészet egyik legmagasabb rendű funkciója.

Bőkezűen mérte a ráadásokat, az utolsó után mutatta, hogy nincs több a torkában...

Autogramosztás sajnos nem volt a koncert után, az istennő a konfettieső után barátságosan integetve és búcsúszavakat kiáltozva beszállt egy autóba, és eltűnt a rajongók szeme elől.

Edita Gruberova a tokiói Suntory Hallban

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Rolla János tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

18:00 : Budapest
Nádor Terem

Anima Musicae kamarazenekar
Műsorvezető: Gáspárfalvi Dorka oscar-díjas gyermekszínész
"Lelkektől Lelkekért"
Koncert az elhagyott állatokért
DVOŘÁK: E-dúr Szerenád I.-II.-III.-IV.-V. tételei
MOZART: D-Dúr Divertimento KV 136. I., II. III.
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes (zenekari átirat) No.1, Op. 11 D-mol II. Andante cantabile
WEINER LEÓ: Divertimento I., II., V.

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
Kováts Péter (hegedű), Varga István (cselló)
BEETHOVEN: D-dúr trió, op. 70. no.1
BEETHOVEN: Esz-dúr trió, op. 70. no. 2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Operavizsga Fesztivál
A Genfi Zeneművészeti Főiskola előadása
CAMPRA: Velencei ünnepek

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle - Balett két felvonásban

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Láposi Dániel (ütőhangszerek), Baráth Bálint (zongora), Kováts Jázon (elektronika)
és a fesztivál 23 tagú közössége
Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2019
STOCKHAUSEN: Kontakte
STOCKHAUSEN: Originale (Happening, 1961)

19:00 : Budapest
Duna Palota

Farkas Gábor (zongora), Baráti Kristóf (hegedű)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Baráti Kristóf
LISZT: Les Préludes
LISZT: 2. (A-dúr) zongoraverseny
BEETHOVEN: F-dúr románc, op.50
BEETHOVEN: 5. (c-moll) szimfónia, op.67

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bertrand Chamayou (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
R. STRAUSS: Don Juan, Op.20
RAVEL: G-dúr zongoraverseny
DEBUSSY: Pelléas és Mélisande - szvit, Op.80
WAGNER: Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Operát az Operából - belföldi turné
PUCCINI: Tosca

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ingolf Wunder (zongora)
MOZART: 12. F-dúr zongoraszonáta (KV. 332)
BEETHOVEN: 23. f-moll (Appassionata) zongoraszonáta (Op. 57)
CHOPIN: Noktürnök (Op. 9 No 1., 2., 3.)
Polonéz-fantázia (Op. 61)
Asz-dúr polonéz (Op. 53).
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész