vissza a cimoldalra
2019-01-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4178)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61444)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2285)
Társművészetek (1286)
Haladjunk tovább... (218)
Kedvenc felvételek (150)
Kedvenc előadók (2832)
Milyen zenét hallgatsz most? (25007)
Momus társalgó (6349)
Kedvenc művek (143)

Olvasói levelek (11306)
A csapos közbeszól (95)

Erkel Színház (9628)
Momus-játék (5589)
Palcsó Sándor (231)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3078)
Jonas Kaufmann (2337)
Marilyn Horne (469)
Kimernya? (2920)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1244)
Élő közvetítések (7669)
Cziffra György (107)
A nap képe (2120)
Szentély az isteni Anna Nyetrebko-nak (2929)
Operett, mint színpadi műfaj (3801)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1569)
Franz Schmidt (3260)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (810)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Kelemen 25 év, 70 szerep – Hangok, amelyekhez nem lehet hozzászokni
- operatikus -, 2018-10-16 [ Főtéma ]
nyomtatóbarát változat

Kelemen Zoltán Operaénekesi pályájának 25. jubileumát ünnepelte Szegeden Kelemen Zoltán. A Szegedi Operabarátok Egyesülete köszöntötte őt, a koncertről Búbánat a Fórumban részletesen beszámolt. Most valami általánosabbat szeretnék elmesélni.

A kitűnő bariton a Debreceni Csokonai Színházban 1993-ban előzetes énektanulmányok nélkül lett a kórus tagja, nem sokkal később pedig alkalma adódott, hogy kisebb szerepekben szólistaként is bemutatkozzon. Két év múlva – miután Mohos Nagy Évával tréningeztek - a Parasztbecsület Alfiója volt első főszerepe. 1996-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, azóta is ennek a társulatnak a tagja, bár 2012 óta nagyon sok szerepet énekel az Operaházban és az Erkel Színházban is.

Ő azon ritka énekesek egyike, akiknek egész pályafutását nyomon követhettem. Ott voltam 1996 tavaszán a szegedi Bartók Művelődési Házban, amikor először mutatkozott be a város publikumának. Nem tudom, véletlen-e de akkor is elénekelte azt a két áriát, amelyet most, 22 év után. Gerard (Andrea Chénier) és Macbeth azóta színpadon is legjelentősebb sikerei közé tartoznak. Akkor egyébként Farkasréti Mária és egy fiatal lírai tenor, Kovácsházi István is bemutatkozott a nagy sikerű koncerten, amelyet meghallgattak a színház akkori vezető énekesei is. Kelemen a tenoristával pompás Nemorino-Dulcamara duettet adott elő. Amikor viszont a bájital maga került volna elő, egy doboz dezodort vett elő, befújta magát és így szólt: „E Old Spice non elisir”. A hatás frenetikus volt. Akadtak egyéb sziporkázó improvizációi is. Akkori beszámolómban úgy fogalmaztam: „Amikor Kelemen Zoltán a duettben fölpattant az asztalra, Gregor József elsápadt.” Szegedre maga Gregor ajánlotta Kelement, aki előtte megnyert egy Szerelmi bájital-versenyt. Nagy basszistánk nem volt irigy természet, a mondat jelképes volt, nem valóságos.

Kelemen Zoltán 25 év alatt 70 szerepet énekelt. Hogy ez az évi három és fél új feladat sok vagy kevés, azt nehéz megmondani. Ha azt vesszük, hogy Simándy József pályafutásának jó 40 éve alatt megelégedett 39-cel, akkor sok. Igaz, Simándy a kezdeteket leszámítva, csak főszerepeket énekelt, Kelemen pedig sok kisebbet is. Volt Fiorillo a Sevillaiban (Figaro azóta se), a Pillangóban Bonzó (ma Sharpless), a Don Pasqualéban Jegyző (ma Malatesta), a Bánk bánban Biberach (ma Petúr és Tiborc). Pályáján voltak zajos és csöndesebb évek.

Az utolsó 20 az egyenes emelkedés korszaka. 2008-ban José Cura Otellója mellett mutatkozott be Jagóként kiemelkedő sikerrel. Ráadásul – váltótársának lemondása miatt - 9 nap alatt 6-szor énekelte le a szerepet, közülük az utolsó 4-et egymást követő napokon, váltott Otellókkal és Desdemonákkal – határozott személyes élményeim szerint egyre jobb formában! A nagy teherbíró készség imponáló, ám ilyent csak kitűnő technikával, alapos fölkészüléssel, sportszerű életmóddal lehet megcsinálni. Ahogy Pál Tamás karmester fogalmazott az esten: legfontosabb énekmestere önmaga, hisz sok énekest hallgat, és a legnagyobbaktól Cappuccillitől és Renato Brusontól sikeresen vette át az olasz technika fortélyait. Pál jelentős szerepet játszott Kelemen karrierjében. Annak idején ő szerződtette Szegedre, 2008-ban ő dirigálta a nevezetes Otellót, s azóta is számtalan nagyszerű előadásban működtek együtt a Rigolettótól, a Simon Boccanegrán, a Macbethen vagy a Hoffmann meséin keresztül a Bánk bánig.

Kelemen életét kitölti az éneklés, mindent ennek rendel alá. Többek között ennek is köszönhető, hogy szinte soha nem mond le előadást, szerepeit idejében, alaposan megtanulja és karban is tartja. Többször ugrott be főszerepekbe próba nélkül. Így énekelte például Scarpiát, a Falstaff Fordját is egy hét alatt tanulta meg, a Nabuccót pedig úgy énekelte el a takarásból a Szegedi Szabadtéri Játékokon, hogy a premier énekese nem jött ki a főpróbára. Őt pedig a nézőtérről rángatták föl, hogy ugyan mentse már a menthetőt a. Persze ez nem véletlen a pár ezer spontán 'érdeklődő' néző előtt. A debreceni kórusban töltött évei alatt hét főszerepet tanult meg önszorgalomból, amelyekbe aztán bármikor gyorsan be tudott állni. ”Persze szerencse is kell ehhez a pályához, de a sült galambot nem árt tátott szájjal várni.” - mondta.

De nem is ezt akartam elmondani róla. Mindez lényeges, de nem alapvető.

Az opera az a színpadi műfaj, ahol egy-egy előadást, produkciót többször is meg lehet nézni, egy énekest sokszor meg lehet hallgatni. Vannak jó énekesek, akiket szeretünk hallgatni, vannak rosszak, akiktől fintorgunk és akadnak sajnos olyanok is, akiket nem tudunk végighallgatni. Aztán vannak persze a nagy művészek, akik föllelkesítenek bennünket.

Van azonban egy sajátos hang-, vagy énekestípus. Kevesen tartoznak ide, nem mondom, hogy ők a legnagyobbak, az sem biztos, hogy föltétlenül a legragosabb helyeken énekelnek, de ők a legtitkosabb tünemények ezen az álomszínpadon. Ők azok, akiket jól ismerünk egy-egy szerepben, sokszor hallottuk már őket – mégis időről időre, újra elbűvölnek! Úristen, milyen szép ez a hang! Micsoda kirobbanó erővel szólal meg! Milyen gazdagon zendül meg az a magasság! Nos, Kelemen Zoltán hangját és éneklését én 20 év után is ilyennek hallom.

Amikor például a Macbeth első felvonásában bejön a királygyilkosság után, „Tutto e finito” a piano frázis olyan szépséges tónusban szólal meg, hogy mindig megborzongok. Vagy amikor legutóbbi szerepében, az Ernani Don Carlosaként a harmadik felvonás nagy áriájában előre lép, hogy „E vincitor de secoli” - a felhangok parádéja minden este az újdonság erejét hozza. Egyszerűen nem lehet hozzászokni. Persze tudom, azt a típust képviseli, amit én minden hangfajban a legjobban szeretek: sötét színű erőteljes orgánum, amely a magasabb régióban sem világosodik ki és nem veszti energiáját. Éneklése kiegyenlített. kifejező, biztonságos.

Ez végül is fizika.

Ami ezen túl van, az ennek az érzéki műfajnak a varázslata.

Kelemen Zoltán
Pál Tamás, Kelemen Zoltán, Gyémánt Csilla (a Szegedi Operabarátok Egyesület elnöke) és Barnák László (a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója)

Műsorajánló
Mai ajánlat:
18:00 : Budapest
Régi Zeneakadémia, Kamaraterem

Rolla János tanítványai
Házimuzsika a Zeneakadémián

18:00 : Budapest
Nádor Terem

Anima Musicae kamarazenekar
Műsorvezető: Gáspárfalvi Dorka oscar-díjas gyermekszínész
"Lelkektől Lelkekért"
Koncert az elhagyott állatokért
DVOŘÁK: E-dúr Szerenád I.-II.-III.-IV.-V. tételei
MOZART: D-Dúr Divertimento KV 136. I., II. III.
CSAJKOVSZKIJ: Vonósnégyes (zenekari átirat) No.1, Op. 11 D-mol II. Andante cantabile
WEINER LEÓ: Divertimento I., II., V.

18:00 : Budapest
Bartók Béla Emlékház

Fülei Balázs (zongora)
Kováts Péter (hegedű), Varga István (cselló)
BEETHOVEN: D-dúr trió, op. 70. no.1
BEETHOVEN: Esz-dúr trió, op. 70. no. 2

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Operavizsga Fesztivál
A Genfi Zeneművészeti Főiskola előadása
CAMPRA: Velencei ünnepek

19:00 : Budapest
Erkel Színház

ADAM: Giselle - Balett két felvonásban

19:00 : Budapest
BMC, Koncertterem

Láposi Dániel (ütőhangszerek), Baráth Bálint (zongora), Kováts Jázon (elektronika)
és a fesztivál 23 tagú közössége
Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál 2019
STOCKHAUSEN: Kontakte
STOCKHAUSEN: Originale (Happening, 1961)

19:00 : Budapest
Duna Palota

Farkas Gábor (zongora), Baráti Kristóf (hegedű)
Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Baráti Kristóf
LISZT: Les Préludes
LISZT: 2. (A-dúr) zongoraverseny
BEETHOVEN: F-dúr románc, op.50
BEETHOVEN: 5. (c-moll) szimfónia, op.67

19:45 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Bertrand Chamayou (zongora)
Budapesti Fesztiválzenekar
Vezényel: Robin Ticciati
R. STRAUSS: Don Juan, Op.20
RAVEL: G-dúr zongoraverseny
DEBUSSY: Pelléas és Mélisande - szvit, Op.80
WAGNER: Előjáték és szerelmi halál a Trisztán és Izoldából
19:00 : Veszprém
Hangvilla

Operát az Operából - belföldi turné
PUCCINI: Tosca

19:00 : Gödöllő
Gödöllői Királyi Kastély

Ingolf Wunder (zongora)
MOZART: 12. F-dúr zongoraszonáta (KV. 332)
BEETHOVEN: 23. f-moll (Appassionata) zongoraszonáta (Op. 57)
CHOPIN: Noktürnök (Op. 9 No 1., 2., 3.)
Polonéz-fantázia (Op. 61)
Asz-dúr polonéz (Op. 53).
A mai nap
született:
1835 • Cezar Antonovics Kjui, zeneszerző († 1918)
1841 • Emmanuel Chabrier, zeneszerző († 1894)
1907 • Ferencsik János, karmester († 1984)
1943 • Lencsés Lajos oboaművész