vissza a cimoldalra
2018-10-18
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (61147)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4069)
Társművészetek (1278)
Kedvenc előadók (2824)
Milyen zenét hallgatsz most? (24998)
Haladjunk tovább... (214)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2283)
Momus társalgó (6348)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11291)
A csapos közbeszól (95)

Gioacchino Rossini (1019)
Zenetörténet (237)
Opernglas, avagy operai távcső... (20146)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2932)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (1116)
Opera, operett, dalciklus, librettók, szövegkönyvek, versek (591)
Élő közvetítések (7453)
Kelemen Zoltán, operaénekes (90)
Simándy József - az örök tenor (552)
Operett, mint színpadi műfaj (3714)
Pantheon (2264)
Balett-, és Táncművészet (5560)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1503)
Franz Schmidt (3197)
Momus-játék (5543)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4355)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

A belcanto-királynő és a belcanto-fejedelem találkozása – Edita Gruberova és Juan Diego Flórez a Lucrezia Borgiában
-beatrice-, 2018-05-15 [ Külföldön ]
nyomtatóbarát változat

Edita Gruberova és Juan Diego Flórez a Lucrezia Borgiában 2018. április 27.
München, Nationaltheater

Donizetti: Lucrezia Borgia

Don Alfonso: Franco Vassallo
Donna Lucrezia Borgia: Edita Gruberova
Gennaro: Juan Diego Flórez
Maffio Orsini: Teresa Iervolino
Jeppo Liverotto: Joshua Owen Mills
Don Apostolo Gazella: Christian Rieger
Ascanio Petrucci: Andrea Borghini
Oloferno Vitellozzo: Matthew Grills
Gubetta: Alexander Milev
Rustighello: Dean Power
Astolfo: Callum Thorpe

vez. Friedrich Haider

Nem csalódtak, akik jegyet váltottak a két hatalmasság, Edita Gruberova és Juan Diego Flórez közös fellépésére a Lucrezia Borgiában. Érdekes módon színpadi előadásban most először szerepeltek együtt, holott koncertszerű operaelőadásokban már többször is énekeltek (Semiramide, Szevillai borbély, Maria Stuarda).

Nem csalódtak azok sem, akik azt várták, hogy ezúttal az ebben a produkcióban eredetileg nem szereplő opcionális tenoráriát is megkapják. Egyedül azok csalódhattak, akik azt remélték, hogy az ebben a rendezésben korábban fellépett tenorokhoz (Breslik, Castronovo, Ismael Jordi, Grigolo) hasonlóan Flórez is majd félmeztelenül játszik a prológusban. Nos, az ing levétele után rajta maradt az atlétatrikó - ennek érzésem szerint nem szépészeti, hanem inkább habitusbeli okai lehettek.

Flórez egyébként is kicsit átidomította a rendezést - ő azon kevesek egyike, aki megteheti. A prológusban az ugróiskola jellegű mozgásokat is csak szimbolikusan, redukálva teljesítette, egyáltalán, nem játszott rá annyira a karakter infantilis voltára. Ez a Gennaro inkább csak naiv és tapasztalatlan volt, de nem annyira infantilis, mint a szerep más alakítóinak megjelenítésében.

Flórez szerintem hangilag Rossini-tenornak a legjobb, de technikájának, muzikalitásának, művészi intelligenciájának köszönhetően más szerepekben is figyelemreméltót tud alkotni. A hang a nem túl sok magas hangot kívánó nem-Rossini szerepekben kicsit egysíkúnak hangzik, volumene tulajdonképpen nem nagy, a fent említett tenorok szinte mindegyikénél kisebb (esetleg Breslik kivételével). Ennek ellenére, különleges felhangjainak köszönhetően mégis mindenütt jól hallható az egyáltalán nem kicsi Nationaltheaterben (én a galérián ültem).

A felhanggazdagság Gruberova hangját éppúgy jellemzi (még ma, 71 éves korában is), a két hang ilyen értelemben is remekül passzol egymáshoz, és a még jobb passzolás érdekében a művésznő - korábbi Lucreziáihoz képest - kicsit levett a volumenből. Ennek következtében nagyon kifinomult hangi megoldásokat is tudott alkalmazni. Semmi "karc" nem volt a hangján. A dikciója volt egy kicsit kevésbé markáns, mint korábban, de ezzel a teljesítménnyel még mindig a jó dikciójú szopránok közé tartozik.

Mivel itt anyát és fiát alakították, a két énekes közti korkülönbségbe most nem lehetett belekötni.

Az említett plusz tenorjelenetben Lucreziának a prológusban viselt ruhája volt kiterítve egy székre, Gennaro ezt ölelgette (erre rímelt a zárójelenetben, hogy Lucrezia Gennaro kabátját ölelgette, mikor elsiratta). Az ária persze alkalmat adott a magas hangok csillogtatására, megérdemelt tetszést aratva.

Don Alfonso alakítója ugyanaz volt, aki a 2009-es premieren: Franco Vassallo, aki szintén nagy kedvencem. Alakítása hangilag és színészileg is változott egy kicsit azóta, impresszív magas hangok most is voltak (részben kicsit máshogy, mint korábban), a figura pedig a gonosz buffó jellegtől egy kicsit a sértett, megcsalt (illetve magát megcsaltnak vélő), büszke arisztokrata irányába mozdult el.

A három tapasztalt énekeshez jól illeszkedett Maffio Orsini alakítója, a fiatal alt, Teresa Iervolino. Jelenleg szerintem valahol alt és mezzo között helyezkedik el, szép kerek mély hangok (de azért nem olyanok, mint Ewa Podleśéi), kifejező éneklés és stílusos egyéni megoldások jellemezték.

A kis szerepek kiosztása vegyes minőségben sikerült. Bűnrossz senki se volt, de például nem lehetett nem észrevenni, hogy a Rustighello hangminősége mennyire alatta van a nagyágyúkénak. Astolfo alakítója viszont jelentős hanganyaggal rendelkezik.

Friedrich Haider karmester nagyszerűen, nagy figyelemmel passzította az énekesek alá a kíséretet.

A közönség hosszas tetszésnyilvánítással honorálta az előadást. Münchenben tipikus a Gruberova-előadásokon, hogy a közönség 5-10 %-a sokáig bent marad, és akkora zajt csap, mintha még az egész közönség bent lenne. A függöny előtt Gruberova és Flórez kétszer is átölelték egymást, pedig ez az általában tartózkodó művésznőnek nem szokása.

Előadás után nagy tömeg tolongott a művészbejárónál. Flórez jelent meg előbb, sokan körbevették, autogramot, közös fotót kérve. Távoztával a tömeg nem csökkent, Gruberova (is) kellett neki. Aki aztán derűsen és fáradhatatlanul osztogatta az aláírásokat és pózolt a közös fotókhoz, szelfikhez. Utána a rajongók tapsától kísérve vonult el.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
16:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

OrgonaExpedíció
Audiencia a hangszerek királynőjénél

16:00 : Budapest
Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom

Orgonahangverseny

17:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Fassang László (orgona)
OrgonaExpedíció Extra
A Müpa+ hűségprogram exkluzív rendezvénye
jegyek nem válthatók

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Juhász Attila (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Azis Sadikovic
CAGE: 4'33”
IVES: A megválaszolatlan kérdés
COPLAND: The Tender Land – szvit: 3. The Promise of Living (Az élet ígérete)
ELMER BERNSTEIN: A hét mesterlövész
ELLINGTON: New World A-Comin' (Új világ jő)
DVOŘÁK: 9. (e-moll) szimfónia, op. 95 („Az Újvilágból”)

19:30 : Budapest
Uránia Nemzeti Filmszínház

Ernst Reijseger (cselló), Harmen Fraanje (zongora, orgona), Mola Sylla (ének, afrikai hangszerek)
Vezényel: Wolfgang Kläsener
CAFe 2018
ERNST REIJSEGER - WERNER HERZOG: Cave of Forgotten Dreams – filmkoncert

19:30 : Budapest
Olasz Kultúrintézet

Szemere Zita, Bakos Kornélia, Szappanos Tibor, Bakonyi Marcell (ének)
Lisztes László (narrátor)
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Angelica Leánykar (karigazgató: Gráf Zsuzsanna)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
HAYDN: Nelson-mise
ORBÁN GYÖRGY: Ricercare
Pászti-bérlet 1.
19:00 : Miskolc
Művészetek Háza Hangversenyterem

Horti Lilla, Schöck Atala, Horváth István, Kovács István
Nyíregyházi Cantemus Kórus, művészeti vezető: Szabó Soma
Miskolci Szimfonikus Zenekar
vez.: Antal Mátyás
Hangforrás bérlet 2018/2019
ROSSINI: Tell Vilmos – nyitány
LISZT: Tasso – szimfonikus költemény
ROSSINI: Stabat Mater
Hangforrás bérlet 2018/2019
A mai nap
született:
1706 • Baldassare Galuppi, zeneszerző († 1785)
1898 • Lotte Lenya (Karoline Wilhelmine Blamauer), énekesnő, színésznő († 1981)
1927 • Lakatos Gabriella, balett-táncos († 1989)
1945 • Jávori Vilmos, jazz-muzsikus († 2007)
elhunyt:
1545 • John Taverner, zeneszerző (sz. kb. 1490)
1893 • Charles Gounod, zeneszerző (sz. 1818)
1944 • Viktor Ullmann, zeneszerző (sz. 1898)
1968 • Tóth Aladár, zenetörténész, 1946 és 1956 között az Operaház igazgatója (sz. 1898)