A világhírű orosz hegedűiskola magyar atyja (Gyökerek és ágak - dokumentumfilm Auer Lipótról)

Gyökerek és ágak - dokumentumfilm
Szerkesztő: Kováts Péter
Rendező: Bárány László

Sokszor tűnődtem már el azon, vajon mi lehet az oka, hogy oly sok világhírű hegedűművész pályája kezdődött Oroszországban. És töredelmesen bevallom, még csak nem is sejtettem, hogy ez a jelenség éppen egy magyar zenész, egy veszprémi születésű hegedűs, Auer Lipót tevékenységének köszönhető. Ő volt ugyanis az, aki az egész világon csodálatnak örvendő "orosz hegedűiskola" metódusát kidolgozta.

Auer Lipót igen izgalmas és tartalmas életéről két vállalkozó szellemű, lelkes ember, Kováts Péter és Bárány László Gyökerek és ágak címmel dokumentumfilmet készített, melynek célja a világhírű művész megismertetése Magyarországon és külföldön egyaránt. Kisgyermek korától haláláig követhetjük nyomon a mester életútját.

Az alkotók így írnak Auer Lipótról a filmet ismertető prospektusban:
"A veszprémi születésű Auer Lipót (1845-1930) hegedűművész, karmester és zenepedagógus a világ zenei életének meghatározó alakja. A magyar muzsikusra egyaránt büszke Európa, Oroszország és az Egyesült Államok. A veszprémi fiúból pár évtized alatt a cár udvari szólóhegedűse, nemesi rangra emelt államtanácsos, a Szentpétervári Konzervatórium tanára, az Orosz Zenei Társaság igazgató-karmestere lett. Országok, királyok és szultánok versengtek, hogy hallhassák játékát. Kitüntetésekkel halmozták el a Meiningeni Kereszttől a Francia Becsületrenden át a Szent Vlagyimir érdemrendig. Az oroszországi forradalom után az Egyesült Államok fogadta kitárt karokkal: a világ elsőszámú művészeti iskoláinak, a Juilliard Graduate School of Music (New York) és a Curtis Institute (Philadelphia) professzora lett. Még nyolcvanévesen is koncertezett a Carnegie Hall-ban. Büszkék voltak barátságára a kor legnevesebb zeneszerzői, hangszeres művészei: Csajkovszkij, Rubinstein, Sarasate, Rimszkij-Korszakov, Liszt Ferenc, Szergej Rachmanyinov. Világhírű muzsikusok sokasága került ki kezei alól: Mischa Elman, Jascha Heifetz, Nathan Milstein, Efrem Zimbalist és még sorolhatnánk a hegedűvirtuózok hosszú sorát. Auer egyaránt volt művész és tanár, keresztény és zsidó, orosz és amerikai. És persze magyar, hiszen vallotta: 'minden művész hovatartozását a hazai rög dönti el'."

A filmet eredeti helyszíneken, (Veszprém, Budapest, Bécs, Párizs, Hannover, Weimar, Lipcse, Szentpétervár, New York) forgatták, s világhírű muzsikusok, pedagógusok beszélnek benne Auer Lipótról. A filmbemutató után szinte úgy éreztem, meg kell tanulnom hegedülni, olyannyira lelkesítőnek találtam mindazt, amit láttam, hallottam. A korabeli fotókat látva, az önéletrajzi részleteket hallva (Auer Lipót "hangja" Helyei László) is érezhető Auer rendkívüli kisugárzása, emberi nagysága, kivételesen lelkesítő személyisége. A filmben természetesen rengeteg zenét is hallunk. Elhangoznak korabeli hangfelvételek is Auer, illetve tanítványainak előadásában, de Kováts Péter és a Mendelssohn Kamarazenekar is gyakran hallható. Láthatunk rengeteg korabeli fotót, újságcikket, és játékfilm-szerű részletekkel is találkozunk.

Lelkesedésemben mindjárt el is határoztam, ha hegedülni nem is tanulok meg, azért azt a Hegedűiskolát csak megnézem magamnak. Nehéz elhinni, de egyelőre egyetlen nagyhírű zeneműboltunkban sem tudtak vele szolgálni, s az internetes katalógusokban sem szerepel.
Ebből viszont az is következik, hogy a magyar zenetanárok valószínűleg nem nagyon használják világhírű zenepedagógusunk iskoláját.

A tévéfilm egyébként DVD formájában is megjelent, s oly sok bölcsességet, tanulságot tartalmaz, hogy valószínűleg nem csak a zenei érdeklődésű emberek találhatnak majd benne bőséges útravalót.

A filmről bővebben: http://www.auer-thefilm.com