vissza a cimoldalra
2019-11-17
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Olvasói levelek (11450)
A csapos közbeszól (95)

Opernglas, avagy operai távcső... (20351)
Erkel Színház (10362)
Vincenzo Bellini (478)
Élő közvetítések (8243)
Házy Erzsébet művészete és pályája (4608)
Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók (1362)
Palcsó Sándor (268)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (3504)
Magyar Rádió operafelvételei és operaközvetítések – magyar előadóművészekkel (998)
Kimernya? (3282)
Kedvenc magyar operaelőadók (1148)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1801)
Franz Schmidt (3454)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (4457)
Simándy József - az örök tenor (633)
Pantheon (2445)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

"...az igazat mondd, ne csak a valódit,..." (Bartók-művek a Bournemouth Symphony Orchestra előadásában)
BaCi, 2010-06-24 [ Szimfonikus művek ]
nyomtatóbarát változat

Bartók-művek a Bournemouth Symphony Orchestra előadásában BARTÓK:
The Miraculous Mandarin
Dance Suite
Hungarian Pictures

Bournemouth Symphony Orchestra
Marin Alsop

Naxos
8.557433

Bartók két világháború között komponált műveiből kapunk ízelítőt a Bournemouth Symphony Orchestra és Marin Alsop lemezén.

Lengyel Menyhért története a Nyugatban jelent meg 1917-ben. A műfaj megjelölése (pantomime grotesque) már sejteti: nem mindennapi írásművel van dolga az olvasónak. Nagyon kevés tényadatot ismerünk meg a befogadás során. Egyik szereplő előélete sem tisztázott, nem tudjuk a pontos helyszínt, a város nevét, mindenkiről csak ennek a néhány órának a cselekménye alapján alkothatunk képet. Az írásmű e tekintetben gyakorlatilag XX. századi novellaként viselkedik. A sok homályos pont lehetővé teszi, hogy az olvasó aktivizálja magát, és saját lényének és tapasztalatainak viszonylatában keresse meg önnön maga számára a műalkotás igaz értelmét.

Lengyel írását olvasva Bartók szinte azonnal, 1918-ban megkezdte a komponálást, a hangszereléssel azonban csak '24-ben készült el, a bemutatóra pedig '26-ban, Kölnben került sor.

Annak ellenére, hogy a kispolgári erkölcsi rend nem hagyott túl sok teret a Mandarin érvényesüléséhez, bizton állíthatjuk: az elkészült zene a korszak egyik legnagyobb alkotása. Bartókot megragadja a kapcsolatteremtésnek az az új fajtája, amit Lengyel írása létrehoz a mű és a befogadó közt. Továbbmegy azon az úton, mely a hallgatóra építve elsősorban a legmélyebb képzeteket, eldugott gondolatokat, elnyomott érzéseket igyekszik elérni. Ennek megfelelően a Mandarin zenéje telis-tele van karcos, éles, kontúros hangokkal. Szekundsurlódások sivítanak, glisszandókkal dübörögnek a rezek, csörögnek, rikácsolnak az ütők, száraz pizzicatókkal csattognak a hegedűk. Mert itt már nem egyszerűen az emberi lélek sötét zugaiba igyekszünk bepillantást nyerni, mint az utóromantika operáiban. Itt már átléptünk a vészharangok birodalmába. Amikor a szerző kétségbeesetten igyekszik rávenni a hallgatóságot, hogy ismerje fel, milyen embertelen sivárságban él. Ismerje fel és tegyen ellene!

Az előadók felelőssége, hogy ne egyszerűen megismerjük a cselekményt és a szereplőket, hanem olyan pontosan megértsük létrejöttük okát, ahogy azt az alkotók szánták.
Éppen ez a probléma a Bournemouth Szimfonikus Zenekar előadásával. Értelmét, létének alapját veszíti el a történet az általuk prezentált vaskos, széles előadásmódban.
Bartók nagyvárosi forgataga nem silányulhat egy vidéki kisváros álmos nyári délutáni hangulatává. A csavargók tettei nem laposodhatnak a polgári lét alacsony energiaszintjére, s a lány tánca sem válhat romantikus, szétesett, lanyha lépéssorozattá. Ebben az előadásban elveszik a hangok éle. Nem találjuk sehol azt a jellegzetes, vékony, ám annál karcosabb vonalvezetést, mellyel Bartók a zongoránál megrajzolta saját darabjait.

Nehéz hangszerekre levetíteni az előadás hiányosságait. Nincs probléma az intonációval, sem az összjátékkal. A dinamika, még inkább a szólamok, hangszercsoportok közti arányok azonban már nincsenek egészen rendben. A lényeges szólamok nem kerülnek olyan élesen előtérbe, amennyire egy groteszktől elvárná az ember. De ez messze nem csak dinamikai kérdés. A hangerő érvényesüléséhez, a megfelelő arányok létrejöttéhez szorosan hozzátartozik a hangvétel, a hangminőség, a hangképzési mód. Egy piano is előtérbe kerülhet a hátsó töltőszólamok egyvelegéből, ha élesebben, szélesebben, vagy éppen simábban szól, mint a környezete. Ezek a finom elkülönülések elsikkadnak Marin Alsop vezénylete alatt.

Ugyanez a probléma a Tánc-szvit és a Magyar képek esetében is.
Ez utóbbinál különösen fájó a dolog, hiszen ennek öt tétele öt kis zongoradarab zenekari feldolgozása, s itt még kiáltóbbá teszi a hangvétel hiányosságait, ha ismerjük Bartók zongorajátékmódját. Az 1910-es évek környékén született a Tíz könnyű zongoradarab (ebből származik az Este a székelyeknél és a Medvetánc), a 4 siratóének (ennek része a Melódia), a Három burleszk (a középső a Kicsit ázottan) és a Gyermekeknek (Ürögi kanásztánc) sorozat is. A különféle kötetekből összeválogatott zenekari darab végül 1931-ben állt össze egy alkotássá. Lehet, hogy a cím sugallta az előadóknak ezt a romantikus festői értelmezést. De Bartók eleven, mozgalmas, történeteket, sorsokat hordozó zenéje helyett békés csendéletek sorjáznak a hallgató lelki szemei előtt.

E felvételek hallgatásakor úgy tűnik, hogy az előadóknak vannak ismereteik Bartók zenéjéről, de nincs elég alapos kapcsolatuk a szerzővel. A felszínes stiláris elemek megléte pedig korántsem elégséges egy igaz Bartók-előadás létrejöttéhez.

Műsorajánló
Mai ajánlat:
10:30 : Budapest
Duna Palota

Duna Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Deák András
Műsorvezető: Zelinka Tamás
"London híres muzsikus vendégei"
HANDEL: Tűzijáték-szvit / Vízizene (részletek)
HAYDN: 104. (D-dúr) szimfónia („London”) – 4. tétel
MENDELSSOHN: Hebridák – nyitány, op.26
BRAHMS: 6. Magyar tánc
DVOŘÁK: 8. (G-dúr) szimfónia, op.88 (tétel)

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Budafoki Dohnányi Zenekar
Magyaráz és vezényel: Hollerung Gábor
"Megérthető zene"
Sorsok ütközése
VERDI: Rigoletto – 4. felvonás

11:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Alasdair Beatson, Várjon Dénes (zongora), Karasszon Eszter (cselló), Homoki Gábor (brácsa), Kaczander Orsolya (fuvola), Klenyán Csaba (klarinét), Molnár Anna (ének)
Kuss Quartet: Jana Kuss, Oliver Wille (hegedű), William Coleman (brácsa), Mikayel Hakhnazaryan (cselló)
Vezényel: Keller András
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
kamara.hu - Utas és holdvilág
kamara.hu/5 - Hold
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
WEBERN: Zongoraötös
SCHÖNBERG: Pierrot lunaire, op. 21

11:00 : Budapest
Erkel Színház

MOZART: A varázsfuvola

11:00 : Budapest
Müpa, Fesztiválszínház

Falvay Attila (hegedű), Kántor Balázs (cselló), Horváth Béla (oboa),
Bokor Pál (fagott)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Műsorvezető és házigazda: Dinyés Dániel
Zenemánia - Ifjúsági bérlet 1.
Versenyművek
CARL PHILIPP EMANUEL BACH: a-moll csellóverseny I. tétel
MOZART:Fagottverseny II.tétel
HUMMEL: Bevezetés, téma és variációk op. 102 oboára és zenekarra
HAYDN: Sinfonia Concertante III.tétel
ismétlés: 15:00

15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Orgonalátogatás haladóknak
Szabó Balázs zenés orgonatörténeti sorozata/1
A barokk fénykor – Bach, Händel
Előad és orgonán játszik: Szabó Balázs

18:00 : Budapest
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szutrély Katalin, Perencz Béla
Szent István Király Oratóriumkórus
Zuglói Filharmónia - Szent István Király Szimfonikus Zenekar
Vezényel:
Záborszky Kálmán
VERDI: Quattro pezzi sacri
WAGNER: A walkür - a III. felvonás zárójelenete

18:00 : Budapest
BMC Koncertterem

Egri & Pertis Zongoraduó
Sárik Péter Trió
Egri Mónika, Pertis Attila (zongora)
Sárik Péter (zongora), Fonay Tibor (nagybőgő), Gálfi Attila (ütőhangszerek)
Áthallások | Ha Beethoven dzsesszelt volna
BEETHOVEN: Für Elise
PETER PETROF: If Beethoven playing Jazz
J.S. BACH – EARL WILD: Sarabande „Hommage à Poulenc“
POULENC: Szonáta (1918)
PIAZZOLLA: Libertango
BEETHOVEN: Marmotte Op. 52 No. 7
BEETHOVEN: Molto vivace a 9. szimfóniából Op. 125
GRIEG: Rigaudon a Holberg-szvitből
George Gershwin: Három prelűd
GERSHWIN: By Strauss („The Show Is On“)
GERSHWIN: Kickin' The Clouds Away – improvizáció
BARTÓK: Bolgár ritmusban - Mikrokozmosz No.113
BARTÓK: Allegro barbaro
BEETHOVEN: Örömóda a 9. szimfóniából Op. 125

19:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Alasdair Beatson, Várjon Dénes, Simon Izabella (zongora), Keller András (hegedű), Jean-Guihen Queyras, Perényi Miklós, Rohmann Ditta (cselló), Ib Hausmann (klarinét), Kolonits Klára (ének)
A fesztivál művészeti vezetői: Simon Izabella és Várjon Dénes
kamara.hu - Utas és holdvilág
kamara.hu/6 - Éjfél
A Zeneakadémia kamarazenei fesztiválja
SCHUBERT: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
BRAHMS: a-moll klarinéttrió, op. 114
WOLF: Um Mitternacht
WOLF: Verborgenheit
WOLF: Nimmersatte Liebe
DVOŘÁK: 3. (f-moll) zongoratrió, op.65
21: "Kóda" - kötetlen beszélgetés az előadókkal

19:00 : Budapest
Erkel Színház

PUCCINI: A nyugat lánya

19:00 : Budapest
Marczibányi Téri Művelődési Központ

Dömötör Máté (zongora)
Szovák Kitti Mónika (gordonka)
"GRADUS AD PUBLICUM"
ANTON RUBINSTEIN: D-dúr szonáta zongorára és csellóra Op. 18, I. tétel
CHOPIN: c-moll Polonaise Op. 40 No. 2
CHOPIN: Fisz-dúr Nocturne Op. 15 No. 2
CHOPIN: b-moll Scherzo Op. 31
BARTÓK: Kis szvit
AGGHÁZY KÁROLY: Ländler-Impromptu
AGGHÁZY KÁROLY: Soirées Hongroises
LISZT: Tell Vilmos kápolnája
LISZT: Orage
LISZT: Honvágy
LISZT: Faust-keringő

19:00 : Budapest
Nádor Terem

Leclair Consort:
Paulik László (barokk hegedű), Ratkó Ágnes (csembaló), Krommer Lucia (viola da gamba)
Leclair, Duphly és Marais művei
A mai nap
született:
1923 • Eősze László, zenetörténész
1925 • Charles Mackerras, karmester († 2010)
elhunyt:
1959 • Heitor Villa-Lobos, zeneszerző (sz. 1887)