vissza a cimoldalra
2018-05-23
részletes keresés    Café Momus on Facebook rss
Bejelentkezés
Név
Jelszó
Regisztráció
Legfrissebb fórumaink
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? (60797)
Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek (3983)
Társművészetek (1254)
Momus társalgó (6334)
Milyen zenét hallgatsz most? (24996)
Haladjunk tovább... (213)
Kedvenc előadók (2821)
A komolyzene jelene és jövője Magyarországon (2277)
Kedvenc művek (143)
Kedvenc felvételek (148)

Olvasói levelek (11275)
A csapos közbeszól (95)

Fiatal művészeink hazai és nemzetközi sikerei (324)
Évfordulók, jeles napok, születésnapok etc. (710)
Erkel Színház (9286)
Pantheon (2217)
Operett, mint színpadi műfaj (3603)
A magyar zenei élet elfeledett vagy kevéssé ismert művészei (840)
Operett a magyar rádióban (1949-1990) (2729)
Hozzászólások a Momus írásaihoz (6606)
Kimernya? (2703)
Élő közvetítések (7194)
Kemény Egon zeneszerző (Wien, 1905 - Budapest, 1969) (1405)
Franz Schmidt (3125)
G.F. Händel Operák, Zeneművek (1718)
La Voix humaine - avagy az énekhang varázsa (136)
Rost Andrea (2024)
Help me! (1088)

Fórumok teljes listája
Impresszum

megjelenteti:
Café Momus Egyesület
adószám:
18240531-1-43

apróhirdetés feladása:

Név: takatsa
Leírás:
Honlap:
   


takatsa (227 hozzászólás)
 
Erkel Színház • 92032018-04-22 23:23:01

Csak nem a Hangolón osztották ki ezt a nyereményt? :)


Erkel Színház • 91992018-04-22 13:52:25

Kedves ppp,



sokmindenben igazad van (mint mindig), de kérlek, ne legyél ennyire mérges, ez az előadás azért mégis jobban emlékeztetett az opraelőadásokra, mint a mostani rendezések általában. És pl. a harmadik felvonás díszlete igazán szép volt.:)



Nagyon várom a beszámolód második részét, mert a lényeg azért mégiscsak az, amit a fül hall és nem az, amit a szem lát. Én sem értettem a nyitóképet, de azért megkérdezném, kinek a festménye ez, én az előadás alatt Cavaraggio-ra tippeltem, de biztosan nem az. Számomra volt egy másik talány is: a harmadik emeleti ruhatárban egy óriási ágvágó árválkodott a fogasra akasztva. Kiváncsian vártam, hogy kié lehet ez a szürrealista eszköz, és legnagyobb meglepetésemre egy apró, szemüveges néni tipegett érte az előadást követően. Számomra ez volt a legnagyobb meglepetés.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 607652018-04-22 00:30:49

Kedves E.D.  Isten őrizzen attól, hogy megbántsalak, nem ez volt a szándékom. Egy dolog a fontos, hogy elégedett legyél magaddal, és hidd el, semmi más nem számít. Egy kis kultúra, majd egy tányér bableves (Pilinszky után kissé szabadon): így kerek a világ.


Erkel Színház • 91952018-04-22 00:15:39

Igazán szép premiernek lehettünk ma tanúi. A lassan már megszokottól eltérően, az Álarcosbál díszletei és kosztümjei is nagyon szépek, "hagyományosak" voltak, és a rendezéssel is meg lehettünk elégedve. A fiatal olasz karmester - Michelangelo Mazza - nagyszerűen vezényelt (pici kritika, hogy a kórusra több figyelmet kellett volna fordítania) és a zenekar is pompásan, nagyon szép színekkel, kellő dinamikával szólt. Fekete Attilát évek óta nem hallottam ilyen jól énekelni, különösen az első felvonásban volt meggyőző a teljesítménye. Sümegi Eszter - számomra - kis csalódás volt. Több áriájára és a második felvonásbeli kettősére a nagyvolumenű, nyers és éles hangzás, valamint a túl erős vibrátó volt a jellemző, de harmadik felvonásbeli áriája megrendítő volt. Fodor Bernadett nagyon-nagyon tetszett, igazán nagy öröm lenne őt többet látni-hallani az operaházban. Szemere Zita tüneményes volt. Biztosan többen megköveznek, de Agache mai teljesítménye engem nem győzött meg. Hatalmas hang az övé, ezzel nincsen gond, de ehhez a szerephez hangját túl darabosnak és (kissé) kulturálatlannak éreztem. A kisebb szerepek közül kiemelném Cser Krisztián alakítását. Mindent összevetve nagyon szép este volt, egy olyan Álarcosbált láthattunk, amely feltehetően hosszú évekig az Operaház repertoárjának egyik legszínvonalasabb és legsikeresebb darabja lesz.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 607502018-04-20 19:39:02

Ah, Edmond Dantes milyen jól elbeszélget magában. Persze már nem először, és sejtem, nem utoljára...:)


Erkel Színház • 91522018-04-03 23:44:15

Akkor - gondolom - elsősorban nem a hétfői előadással volt bajod, hanem magával a művel. Az biztos, hogy a Parsifal egészen egyedi alkotás, még Wagner műveiből is kilóg, fő jellegzetessége nem az izgalmas cselekmény, hanem a mély gondolati tartalom. Nem is opera, "csak" zenedráma. Amúgy megértlek: Molnár Andrást hallgatva úgy elaludtál, hogy mire felébredtél, már Kovácsházi énekelt. :)


Erkel Színház • 91042018-04-03 00:16:09

Felejthetetlen élményben lehetett része annak a kb. fél házat betöltő közönségnek, aki eljött a ma esti Parsifal előadásra. Köszönhető ez elsőként Kovács Jánosnak, aki mindnyájunk húsvéti ajándékaként - az előzetesen megadott műsortól eltérően - vezényelt. Úgy gondolom, hogy országunkban neki kellene az összes Parsifalt vezényelni, mindaddig, amíg fel tudja emelni a karmesteri pálcát. A zenekar mindvégig csodálatos volt. A kórus a megszokott színvonalon énekelt, bár az emeleten elhelyezett női kar helyenként árnyalattal alacsobban intonált. Ez feltehetően az Erkel színház Operaházétól eltérő akusztikájának volt "köszönhető". A szólisták közül elsőként Tómas Tómasson Amfortas alakítását emelném ki. Én nem vagyok Palerdi fan, de Palerdi ma este igencsak meggyőző volt, ilyen egyenletesen jól énekelni még nem hallottam. Németh Judit hangi hiányosságait bőven egyensúlyozta kivételes drámaisága. És Kovácsházi: ez az ember valódi csoda, évről-évre jobban énekel, ma esti produkciójáról csak felsőfokban lehet beszélni. A kisebb szerepekben is mindenki jó volt, egy világszínvonalú előadásnak lehettünk tanui. És végezetül ismét Kovács János: nem találok rá szavakat... Nagy köszönet mindenkinek.


Erkel Színház • 89892018-03-19 23:28:51

Ezen is túl vagyunk. Mármint Ramón Vargas dalestjén. Gyengécske, alig félház, pedig a koncert nem is volt olyan rossz (mondjuk olyan jó sem).



Rosszul kezdődött, három Liszt dallal, amelyben Vargas nem remekelt. És hát itt kell szót ejteni a zongoristáról, aki ezen az estén nem segítette, hanem inkább hátráltatta Vargast. Jobban sikerültek a második blokkban elhangzott Néger dalocskák ( Montsalvatge, számomra teljesen ismeretlen művei).



A második részben aztán sokkal ismertebb, olasz dalok következtek. Vargas különösen az utolsó Rossini dalban ( La danza – Tarantella napoletana) csillogtatta meg technikai tudását, és a magas hangokkal sem volt problémája, csak úgy szórta az a-kat (az előző dalokban hibátlan b-ig és egy kissé forszírozott h-ig is eljutott). Nekem különösen Respighi Nebbie c. dala tetszett. A gyér közönség is belejött, és egyre hangosabb tapssal nyugtázta a produkciót.  Ráadásként egy elég giccses mexikói dalt hallottunk, és aztán következett az igazi ráadás: Lensky áriája. És bár az évek során Vargas elveszítette hangjának melegségét és bársonyosságát ez az ária így is lenyűgöző volt (dacára a minősíthetetlenül gyenge színvonalú zongorakiséretnek). Ezért az egy áriáért is érdemes volt eljönni. További bónusz, hogy 21:12-re vége lett az előadásnak és a ruhatárnál sem volt tolongás.


Jonas Kaufmann • 21822018-02-27 08:11:44

Uramisten! Kifejtenéd esetleg részletesen, hgy minek örültél volna? Kaufmann stüszi vadászként, vagy makkos cipőben, netán krigli sörrel a  kezében?



Fáy Miklós kritikáját a fidelión olvashatod.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39312018-02-22 23:24:12

Nagyon kellemes kis este volt. Persze ezek a Wolf dalok nem schuberti mélységűek, de aranyos, változatos, időnként sziporkázó miniatűrök. Damrau lubickolt ezekben a kis zsáner-dalokban. Lehet, hogy nem övé a világ legszebb hangja, de technikában, szerepformálásban egészen fantasztikus.  A zongorakísérő, Helmut Deutsch, kiváló atmoszférát teremtett, időnként nem is harmadik, hanem első tagja volt ennek a triónak. Jonas Kaufmannon érezni lehetett, hogy ő nagyobb formákhoz szokott, de azért ő bármilyen szerepben is Kaufmann, és öröm volt újra hallani egyedi szépségű hangját. A közönség tombolt, és most oka is volt rá. A hang-szálak bérletet már ezért az egy előadásért is érdemes volt megvenni.:)


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39262018-02-12 20:02:26

Így van, kedves Lujza, az orgona fantasztikusan szólt az ötödik ajtónál. Arra gondoltam, hogy már csak ezért a néhány taktusért is megérte építeni ezt a hatalmas orgonát. :)  Ez persze nem menti az orgonistát a bakiért. Biztosan készült felvétel, láttam az előadás előtt, ahogyan mozgatták a kamerákat. 



A tapsról más a véleményünk. Hagytak időt tapsra a két mű között, de mivel csak igen gyér, gyorsan elhaló taps volt, folytatták az előadást. És az előadás végén is a két-két főszereplő érzékelhetően más és más hangerejű tapsot kapott. Persze ebből én nem vonok le túl nagy következtetést, de a közönség reagálását mindenképpen jelzi. 



Nekem persze nem az Eötvös művel van bajom, hanem magával az eljárással. Mert nem hiszem, hogy van racionális szakmai magyarázat arra, hogyan került bele ez az előadás a Florez- Kaufman-Damrau dalest bérletbe. Ez a kapcsolt áru típikus esete, amikor egy sereg embert rákényszerítenek arra, hogy az áhított két produkció kedvéért megvásároljanak egy harmadikat is. És ez ráadásul kétszeresen kapcsolt áru, egyrészt a MÜPA részéről - jegyeladást tekintve - egy csaknem teltház biztosítása, másrészt Eötvös Péter részéről, aki úgy kíván operájára sok nézőt becsábítani, hogy Bartók farvizén evezve - illetve a Kékszakállú herceg várának véletlenül nyitvahagyott hátsó kapuján beosonva - jut révbe. Ezt inkorrekt eljárásnak tartom, különösen azért, mert a két műnek semmi köze sincsen egymáshoz, hiába is próbálja ezt Eötvös Péter bizonygatni. És itt nemcsak a zenére gondolok, hanem a mondanivalóra is: Bartók műve a férfi-nő kapcsolatáról szól, Eötvös operája viszont a gyilkos-áldozat, bosszú-megbékélés kérdését boncolgatja, amely alapjaiban egészen más téma. Tudom, hogy mostanában szokás a Bartók művet párosítani más egyfelvonásos operával, utalnék itt pl. a MET legutóbbi produkciójára, vagy az Erkel Mario-Kékszakállú próbálkozására (amely korántsem volt olyan sikeres, mint a Polgár Lászlóval bemutatott eredeti Mario), de itthon, Bartók országában, azt hiszem, ragaszkodni kellene az eredeti elképzeléshez, mert Bartók három színpadi műve komplexen körüljárja ezt a kérdéskört, mindent elmondva arról, amit férfi és nő kapcsolatáról Bartók és Balázs Béla el kívánt mondani. Ráadásul a trilógia harmadik darabja, a Mandarin, a bartóki pálya csúcsa, igazán szép akkor lett volna ez az este, ha Eötvös Péter - saját operája helyett - ezt dirigálja.



Én nem kívánok véleményt mondani Eötvös operájáról, lehetséges, hogy ez egy nagyszerű mű, de ha az, akkor nem kell Bartókkal támogatni, adják elő egy másik Eötvös operával együtt (van belőlük jó pár). Aztán elmegy rá, aki szereti ezt a zenét és erre kíváncsi, és ami sikert elér, az saját siker lesz, nem valami más. De ez a félkényszer egy kicsit megfekszi a gyomromat, mert a legjobb falat is hányingert okozhat, ha erőszakkal tuszkolják le az ember torkán.


Nemzeti Hangversenyterem - és más helyszínek • 39182018-02-10 23:36:14

Két félidő a pokolban (?)



Még nyáron vettem bérletet a Müpába "hang-szálak" hangzatos névvel. A három előadásban lett volna Juan Diego Florez (elmaradt), Jonas Kaufmann és Diana Damrau (remélem nem marad el) és közte, kis kakukktojásként a mai hangverseny (mert ezt is el kellett adni valahogyan).



Előítéletek nélkül és nyitott füllel ültem fel a harmadik emeletre, mivel szívesen hallgatok kortárs darabokat is (pl. 2 évvel ezelőtt Thomas Ades Vihar-ja a székhez ragasztott, annyira, hogy utána megvettem a MET hasonló előadásáról készült DVD-t és azóta rongyosra hallgattam). Szóval nincsen bennem (különösebb) előítélet, de Eötvös Péter operája nem fogott meg. Persze lehet, hogy ebben az előadók is ludasak voltak (a földszinten talán jobb lett volna), mert Vizin Viktória hangja csak elvétve jutott fel a harmadik emeletre és a hölgynél csaknem egy fejjel alacsonyabb "zsebbariton"Jordan Shanahan hangja sem mindig. (Az ő alakítása azért sokkal jobban tetszett. Vizin Viktória Carmenjélvel sem voltam  elégedett, így nagy meglepetés nem ért.) Betűzgettem a tölem fényévnyi távolságra levő bal oldali kivetítőt: A pokolról jöttünk és nemsokára oda is kerülünk, hát én azért (egy kicsivel) ennél optimistább vagyok. Ennél talán több az élet, és bár mindannyian gyilkosok, és egyben áldozatok is vagyunk, ezt a témát sokan, és sokkal jobban is körüljárták, mint Alessandro Barrico. Akkor inkább Shakespeare, vagy bármi más, amit csak akartok.



Szóval lement az első felvonás, gyér, sőt annál is gyérebb taps, de nincsen függöny, nincsen szünet, hanem máris következik a második félidő.



De ez már nem a pokolról szól, hanem egészen másról... Én tisztelem Eötvös Péter bátorságát, hogy saját műve után elvezényli Bartók emblematikus darabját, vállalva mindazt, ami ezzel jár. Mert a Kékszakállú zseniális mű, az első hangjától az utolsóig. A kontraszt irtózatos. Eötvös Péter remekül vezényli a Kékszakállút, Pier Boulezzel - minden idők talán legnagyobb Bartók interpretátorával - való kapcsolata nyilvánvaló. És a zenekar is megtáltosodik: amit hallunk csodálatos. És mi történt? Az énekeseket a harmadik emeleten is lehet hallani. Meggyőződésem, hogy Cser Krisztián az utóbbi évek legjobb Kékszakállúja, és alakítása ma is hiteles, néhol egészen megrendítő. Szántó Andrea - hirtelen nem is emlékszem, hogy hallottam-e énekelni - kellemes meglepetés. Produkciója nem hibátlan, de érzelmekkel teli, magával ragadó. És hallani lehet a hangját, manapság már ez is nagy szó. Csak az orgonistát tudnám feledni, aki a "szép és nagy a te országod" utáni generálpauzában beletenyerelt a tuttiba. Ezt leszámítva, szinte tökéletes előadást hallottunk. Két, alapjaiban különböző félidőt hallhattunk, és az előadás után a közönség is kinyilvánította erről a véleményét.


Erkel Színház • 88482018-02-05 23:10:19

Kedves ppp,



Bár bejegyzésemben csak általánosságban írtam, örülök, ha hozzájárultam ahhoz, hogy néhány jó szót (is) írj Bretz Gáborról és Pasztircsák Polináról. :) Köszönöm.


Erkel Színház • 88262018-02-04 17:49:34

Kedves Edmond Dantes. Ahhoz képest, hogy nem tetszett az opera, elég sokat sikerült írnod róla, ezért fogadd gtratulációmat. Mivel nem láttam a tegnapi előadást, ezért csak általánosságban szeretnék hozzászólni. Először is szeretném kiigazítani egy tévedésedet: ez egy jó darab. Sőt, nagyon jó darab, végleges formájában csak a legnagyobb Verdi művekhez fogható. Hogy nem fütyülik a boltossegédek? Ugyan már, ez lehet a népszerűség fokmérője, de nem az igazi értékeké. Amit a "cselekményről" írtál, az csak a felszín, annak is inkább csak a karcolata. A mű ennél sokkal többről szól; görög sorstragédiaként alapvető emberi kérdésekről, olyan kérdésekről, amelyek Verdit egész életében foglalkoztatták: végsősoron a szeretről és a megbocsátásról. Ezek most sem divatos témák, és akkoriban sem lehettek azok. Éppen ezért ez a mű kényes, és a jó előadásához nemcsak jó énekesek kellenek, hanem hibátlan összmunka, a karmester részéről pedig egy jól átgondolt, koherens és kiérlelt koncepció, valamint erő, és kitartás ahhoz, hogy elképzeléseit kompromisszumok nélkül tudja megvalósítani. Ezt a művet nem lehet jöttment gárdával, hakniszerűen előadni, és a mű megszólaltatásához minimum egy Solti kell. Pénteken a mű - néhány jó alakítás ellenére - nem szólalt meg a maga szépségében, s gondolom, tegnap sem. Én ezért sajnálom magamat, téged, mindannyiunkat.


Erkel Színház • 88242018-02-04 15:20:43

Én mindenesetre nagyon örültem, hogy újra láthattam (2-án, pénteken) a Simone Boccanegrát, amely az egyik legkedvesebb Verdi operám. És már most jelzem, Domingóval is szeretném látni. Simone összetett személyisége többféle szerepformálásra ad lehetőséget, így egy percig sem kételkedem abban, hogy Domingo emlékezetessé teszi majd azt az előadást. És reménykedem abban is, hogy Domingo partnere Pasztircsák Polina lesz, akit "árva korunk" legszebb hangú magyar énekesnőjének tartok. Igencsak furcsának tartom, hogy itt van ez a bájos, intelligens, igen szép hangú, kiváló technikával  és csodálatos szerepformálási készséggel rendelkező énekesnő, aki ezen a fórumon igazi dicsérő kritikát, örömöt, lelkendezést még nemigen kapott. Én most ezt szeretném kicsit pótolni, megköszönve neki a pénteki előadást.


Erkel Színház • 88042018-02-03 12:25:22

Haha, tényleg. Elnéztem az időpontot. Most már javítani nem lehet, a lényeg: tegnap volt.:)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 604442018-02-03 12:24:01

Nekem április 2-ra van jegyem, de ennél jobb hír talán nics is.:)


Erkel Színház • 87972018-02-02 23:29:15

Simone Boccanegra, 02.03.: Egy változás volt a meghirdetetthez képest, Bretz Gábor helyett Palerdi András énekelt; siralmas volt. Pedig micsoda szerep... Negatív élmény Fekete Attila is, ez az ember minden szerepet egyformán ordibál. Kellemes csalódás volt Szegedi Csaba. A kórus most is csodás, a zenekar lagymatag, mint ahogyan mindig, egy közepes karmesternél. Azután mindenért a kárpótlás: A címszerepben Alexandru Agache. Egy fenomenális hang. Talán kicsit - legalábbis az én ízlésem szerint - kulturálatlan, és talán lehetne helyenként líraibb, de kit érdekel ez akkor, amikor hangja, mint egy áradó folyó, nemcsak a színház terét tölti be, hanem utat talál mindnyájunk lelkébe is. És ez persze az ő egyik legnagyobb szerepe, már fiatal kora óta, de talán most érett meg rá igazán. Az est másik fénypontja Amelia, Pasztircsák Polina. Személyében megvalósult a libretto: ma este egy angyal szállt le közénk.



 


Erkel Színház • 87742018-01-20 23:39:27

A hangerővel tényleg nem volt baj, ezzel egyetértek, de a mai (01.20.) előadáson minden mással komoly problémák voltak.  Kezdem Boross Csillával, akinek kedvéért elmentem erre az előadásra. Nagy várakozással tekintettem fellépésére, mert emkélekeztem arra a 2014-es csodálatos Tosca előadására (Cura, Kálmándi), amihez foghatót nemigen hallottam. Mit mondjak, nagy volt a csalódás, nem akartam hinni a fülemnek. Hangja a felső lágéban nemcsak bántóan, hanem néhol ijsztően éles volt, pianói pedig szürkék-vékonykák. Mi történt vele? Ez pillanatnyi indiszpozíció, vagy már széténekelte a hangját? A III. felvonásra aztán valamelyest összeszedte magát, de akkor már szinte mindegy volt... Fokanov bácsi derekasan helytállt, amíg bírta szusszal, de számára a halál most megváltás lehetett. Régebben sem tartottam őt valami nagy Scarpiának (apropó, hová tűnt pl. Perencz Béla??), de azt hiszem most már véglegesen eljárt felette az idő. És Fekete Attila? Hol van már az a karcsú ifjú, aki Wiedemann Bernadett oldalán olyan nagyszerűen énekelte Andrea Chenier-t? A hangja még most is meglenne, de azok a modoros allürök és ordibálások? Persze nem tudom, hogy a mostani választékból ki lenne jó Mario, de az biztos, hogy a 2014-es Cura nagyságrendekkel jobb volt. Már csak a pásztorfiúban reménykedtem - bár ne tettem volna. Úgy kezdte, hogy hamarabb belépett. De nem ám egy taktussal, hanem vagy 2  perccel (és ez most nem vicc). Lehurrogták, csöndben maradt, aztán - gondolom, inába szállt a bátorsága - előadott remegő hangon valami alig hallható vinnyogást. Nem is tudom, hogy voltam-e olyan előadáson, ahol a legnagyobb tapsot a karmester kapta, Keselyák és zenekara meg is érdemelte, mert ezen a napon értékelhető teljesítményt csak ők nyújtottak.


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11792018-01-03 16:30:50

Kedves Búbánat, bocsánat, és köszönöm a kiigazítást. Ez persze a lényegen (sajnos) nem változtat.


Erkel Színház • 86572018-01-02 16:51:59

Úristen! Milyen szörnyű, rémálmaim lesznek. És még csak figyelmeztetést sem látok, hogy 18 éven felülieknek! Hahó Moderátorok, szabadítsanak meg a Gonosztól! :)


Magyar Televízió opera-, balett- és operett közvetítései - hazai produkciók • 11772018-01-02 16:46:08

Kiss B Attila sohasem tudott énekelni. Mármint hangja volt, csak valahogy a belső hallása hiányzott, nem tudta megkülönböztetni a tisztát a hamistól. Én már kerülöm vagy 6 éve, nem hiszem, hogy a helyzet azóta rosszabbodott, mert a katsztrofálisnál rosszabb már semmi sem lehet.


Erkel Színház • 86502017-12-31 11:37:01

Igazán szép dolgokat ír Fáy Miklós a szerelemről. Feleségem ehhez hozzátette, hogy azt eddig is tudta, hogy a szerelem vak. De hogy süket is, erre csak most jött rá.


Erkel Színház • 86492017-12-31 10:38:59

Én nem ismerem ezt a Szentkuthy Miklós paródiát, de nekem az előadás közben a következő híres Vonnegut idézet jutott az eszembe:

The cattle are lowing,

The Baby awakes,

But the little Lord Jesus

No crying He makes. 



(Hevenyészett fordításomban: Az ökör elbődül/a gyermek felriad/De kicsiny Jézusunk/sírásra nem fakad.)



Persze hozzá kell tennem, hogy elég fáradt voltam 24 órás szolgálat után...


Erkel Színház • 86372017-12-29 22:37:11

Ó, csak ezt a tenort tudnám feledni...



Netrebko ruhái csodaszépek voltak, és az áriája is. Különösen a pianók.



És abariton is nagyon jó volt.. Karmester, zenekar, kórus: kiváló.


Rost Andrea • 19642017-12-25 17:07:40

Kár fanyalogni, jó lesz a 2-ai előadás. :) Pasztircsák Polina ebben az évadban csak a Boccanegrában énekel, ezt feltétlenül látnom-hallanom kell. Gondolom Agache sem felejtette el a szerepet. Az előadáson Palerdi nem szerepel, mert csak egy Fiesco lesz, Bretz pedig egy nagyon széphangú énekes, egy lírai basszbariton, nem egy hangorkán, de a Boccanegrában talán nem is az a lényeg.


Rost Andrea • 19602017-12-25 15:15:47

A 2-ai előadásra kell elmenni, nem erre. Az minden szempontból nagy élmény lesz, és - ki érti ezt? - rengeteg jegy van még rá. A Boccanegra az egyik legnagyszerűbb opera, zenéjét és mondanivalóját tekintve is, egyáltalán nem értem, hogy miért nem népszerű.


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601612017-11-27 22:27:26

Amúgy abszolút telt ház volt, egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Ki érti ezt? :)


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 601542017-11-26 23:50:38

Én viszont ma néztem meg a Traviatát, és ide írom, ha már itt volt szó róla. Még augusztus elején erre az előadásra vettem jegyet, mivel kiváncsi voltam Pasztircsák Polina Violettájára, mivel tavaly csak az első szereposztást láttam a művet. Aztán a művésznő mostanában inkább Grazban énekel Mimit, helyette egy fiatal ukrán szoprán, Tetiana Zhuravel lépett be. Bájos kis hang (hangsúly mindkét jelzőn) igazán szépen, hibátlanul énekel csak még túl fiatal (szűzies) ehhez a szerephez, és a hangjának vivőereje is kicsi. Talán néhány év múlva érzelemdúsabban tudja majd megformálni ezt a nagyon nehéz szerepet. Alfréd Balczó Péter volt és nagyon szépen énekelt, hangerőben nagyon jól illeszkedett Zhuravelhez. Balczót mindvégig a kristálytiszta intonálás, és a meleg hangszín jellemezte és ha nem is könnyen, de a magas C-vel is megbirkózott. Azt hiszem, hogy az énekesek teljesítménye közül ő volt ma este a legmeggyőzőbb. Leo Nuccit vagy 5-6 éve 2 alkalommal is láttam a Rigolettóban, már akkor is jóval túl volt pályája zenitjén, de különösen az első alkalommal még meggyőzően énekelt. Ma este viszont már nagyon éreztem, hogy menniyre eljárt felette az idő. Violettával való kettősét az elbődüléseivel teljesen tönkretette, a "piangi"-nál pedig én is majd elsírtam magamat (dühömben). Nucci már csak ordítva tud énekelni, amely az áriájában talán kevésbé zavaró, de az amúgy is kis-hangú Zhuravellel együtt borzalmas volt. Az utolsó felvonásban belépésekor Violetta felkiált "Ó jaj, elkésett kissé..." - hát igen, vagy 15 évvel, akkor még biztos jobban élveztük volna Nuccit, mint most. A közönség persze hálás, őt tapsolja meg legjobban, amire kicsit rá is játszott, mert a végén, - a tapsrendet felborítva - Violetta után jött a színpadra. A zenekar, kórus, balett jó volt, a rendezésről pedig már tavaly sokat írtak, idénre sem lett jobb.


Pantheon • 21452017-11-23 00:20:27

Istenem, micsoda Anyegin volt....


Erkel Színház • 84652017-10-30 22:49:42

Van egy nagyon szép teljes felvétel is, ha valaki meghallgatja, akkor rájöhet; nem is olyan rossz mű ez.:)



https://www.youtube.com/watch?v=47Og7nQtWag


Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 600402017-10-30 14:41:56

Több olyan Verdi Requiem előadáson voltam, ahol a trombitások a 3. emeletről fújták a Dies iraet. Gardelli mester pompásan tudta összefogni ebben a helyzetben is a zenekart...



A szombati előadáson a zenekar részéről több pontatlanságot hallottam, pl. egy alkalommal az  egyik  hegedűs 1 taktussal hamarabb lépett be. Hát, elég furcsán szólt.



Manapság már az is dicséretes, ha egy rendezés visszafogott, ilyen szempontból kevés okunk lehetett a panaszra.


Erkel Színház • 83922017-10-29 00:02:53

A kórust biztosan nem zavarta, mert azok kiválóan fel vannak készítve mindenre. De az énekesek egyikét-másikát biztosan zavarta, volt néhány kényes rész, ahol 5-6 szólista is együtt énekelt - a szétmenés határán. De én messze ültem, nem láttam minden mozdulatát, ilyen szempontból az operaház III. emelet oldalsó ülései sokkal jobbak. Egyet biztosnak gondolok: van néhány magyar karmester, aki ugyanígy, és legalább egy, aki jobban vezényelte voltna ezt az operát.


Erkel Színház • 83902017-10-28 23:49:20

Cilike, de volt! És jó volt - mint mindig. És a ruhák is szépek voltak.És a hangok is.:)


Erkel Színház • 83882017-10-28 23:39:59

Hála Istennek megtartották az előadást, és nem is akárhogy. Nagyon kiváncsi voltam erre az operára, amelyet még sohasem láttam, ráadásul ez volt számomra az évadkezdet, így még nagyobb volt az izgalmam. És nem csalódtam, egy szép előadást láttam. Persze ez az előadás nem volt akkora releváció, mint a Kisvárosi, vagy az Árnyéknélküli volt, nem egy zseniális mű ez, de egy komoly mesterember által, jól összerakott opera, amelyet méltatlanul nélkülözött a magyar közönség 85 évig. Ez az eklektikus, sokszereplős mozgalmas opera igencsak sok munkát adott az énekesnek, ki-ki megmutathatta, hogy mit tud. Pl. Kolonits Klára aki az est - minden szempontból - koronázott királynője volt. Néhány kezdeti bizonytalan hangtól eltekintve káprázatos teljesítményt nyújtott, lubickolt ebben a szerepben, bravúros technikával, élvezettel és könnyedén énekelte egymás után ezeket a "gyolkos" áriákat. Nem hiszem, hogy van valaki most a világon, aki ezt a szerepet nála jobban énekelné: Meyerbeer ezt a szerepet Kolonitsnak írta. Nagyon tetszett még Balga Gabriella, aki - biztos vagyok benne - óriási pálya előtt áll. Itt a fórumban mostanában Bretz Gábor nem sok jót kapott, én most szeretném ezt a mérleget kicsit kiegyensúlyozni: ma este nagyon meggyőzően, átéléssel, tökéletes technikával, szép hangszínnel és erőteljes hangon énekelt. A korál-éneklése pedig megrendítően szép volt. A kisebb szerepkben Cseh Antal és Haja Gábor jól énkelt. És néhányan voltak akik megmutatták, hogy mit nem tudnak. Boncsér Gergely például énekelni... Azt hiszem attól még nem lesz tenor valaki, hogy megvan a megfelelő hangmagassága, és ezt - üvöltve - ki is tufja adni magából. Mert a mai napon nagyjából ennyi értékelhető teljesítményt myújtott, a lírai megszólalásai (pl. az az áriája, amelyet egy szál hegedű kisérettel adott elő) szánalmasak voltak. Ez az opera megkívánt volna egy fajsúlyos tenor szereplőt, karmester helyett inkább egy tenort kellett volna importálni. Létay Kiss Gabriella a tőle megszokott biztonsággal énekelt. Nekem nem tetszik az ő hangja, de ez - gondolom - ízlés kérdése, nem az ő hibája. A zenekar tette a dolgát, amely dícséretes, mivel a karmester sok helyen zavaró tényezőként szerepelt.



Nekem tetszett a díszlet és a színpompás jelmezek is. A rendezés - egy ízléstelen jelenetet kivéve - visszafogott és mértéktartó volt.



Ezen az estén sokkal több volt a pozitívum, mint a negatívum, örülök, hogy ott lehettem, és reménykedem, hogy az évadban még sok jó előadásban lesz részem. Köszönet érte.



(Egy kicsit zavart a főigazgató farmernadrágban előadott magánszáma, de hamar sikerült túltennem magamat rajta.)


Hozzászólások a Momus írásaihoz • 63972017-07-02 22:23:26
Bocsánat, a "Mi újság az Államim Operaház" topicba írtam, de itt is megismételném:
Na, kijavították a hibát.
Gruberovával kapcsolatban maximálisan egyetértek (amint azt le is írtam, az előadással kapcsolatos első bejegyzésben). Minden pálya - legyen az bármilyen hosszú és diadalmas - véget ér egyszer. Lehetséges, hogy most hallottuk itthon utoljára Gruberovát teljes operában, és ha ez esetleg tényleg így van, akkor ez egy hozzá méltó és frappáns befejezés volt, egy olyan élmény, amelyre mindnyájan emlékezni fogunk. A hosszas ováció nem volt véletlen és egyáltalán nem volt túlzó.
És persze, az est csillaga Gruberova volt, - ki is lehetett volna más - ez így volt rendjén. Gruberova jött, Gruberova szerepet választott, a többiek pedig ebben közreműködtek - énekesek, zenekar, karmester. Ez az este eleve erről szólt és minden a papírforma szerint zajlott.
Amiben nem értek egyet Zétával, az, hogy a szereplőktől számon kéri azt, hogy miért nem nőttek fel Gruberovához. Miért nem voltak éppen úgy birtokosai a szerepüknek, miért nem játszottak úgy, mint Gruberova, miért vették elő az olvasószemüvegüket, miért volt bennük kevesebb átélés, stb. Számon lehet ezt kérni egy eleve "hangversenyszerű előadás"-ként hirdetett produkciónál? Amikor Gruberova az egyik nagy szerepét énekli, a többi szereplő viszont egy olyan operát, amelyet sohasem énekelt, és amelynek újbóli előadására kevés az esély? Én úgy gondolom, hogy ezt nem lehet számon kérni. Minden énekes tisztességesen felkészült erre az egyszeri előadásra, alázattal és odaadással asszisztált Gruberovának és mindenki hozzájárult az előadás sikeréhez. Ezen felül én örültem, hogy újra megcsodálhattam Shöck Atala szépséges hangját és élveztem László Boldizsárt vagy Fried Pétert is - nyúlfarknyi szerepében. Gruberova szerepformálása megindító volt, de bármelyik más szereplőtől egy hasonló színpadi produkció nevetséges lett volna.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 593552017-07-02 22:19:23
Na, kijavították a hibát.
Gruberovával kapcsolatban maximálisan egyetértek (amint azt le is írtam, az előadással kapcsolatos első bejegyzésben). Minden pálya - legyen az bármilyen hosszú és diadalmas - véget ér egyszer. Lehetséges, hogy most hallottuk itthon utoljára Gruberovát teljes operában, és ha ez esetleg tényleg így van, akkor ez egy hozzá méltó és frappáns befejezés volt, egy olyan élmény, amelyre mindnyájan emlékezni fogunk. A hosszas ováció nem volt véletlen és egyáltalán nem volt túlzó.
És persze, az est csillaga Gruberova volt, - ki is lehetett volna más - ez így volt rendjén. Gruberova jött, Gruberova szerepet választott, a többiek pedig ebben közreműködtek - énekesek, zenekar, karmester. Ez az este eleve erről szólt és minden a papírforma szerint zajlott.
Amiben nem értek egyet Zétával, az, hogy a szereplőktől számon kéri azt, hogy miért nem nőttek fel Gruberovához. Miért nem voltak éppen úgy birtokosai a szerepüknek, miért nem játszottak úgy, mint Gruberova, miért vették elő az olvasószemüvegüket, miért volt bennük kevesebb átélés, stb. Számon lehet ezt kérni egy eleve "hangversenyszerű előadás"-ként hirdetett produkciónál? Amikor Gruberova az egyik nagy szerepét énekli, a többi szereplő viszont egy olyan operát, amelyet sohasem énekelt, és amelynek újbóli előadására kevés az esély? Én úgy gondolom, hogy ezt nem lehet számon kérni. Minden énekes tisztességesen felkészült erre az egyszeri előadásra, alázattal és odaadással asszisztált Gruberovának és mindenki hozzájárult az előadás sikeréhez. Ezen felül én örültem, hogy újra megcsodálhattam Shöck Atala szépséges hangját és élveztem László Boldizsárt vagy Fried Pétert is - nyúlfarknyi szerepében. Gruberova szerepformálása megindító volt, de bármelyik más szereplőtől egy hasonló színpadi produkció nevetséges lett volna.
Hozzászólások a Momus írásaihoz • 63942017-07-02 19:54:34
Jó lenne végigolvasni Zéta legújabb írását, de valami hiba miatt csak Shöck Ataláig lehet a szöveget betölteni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 593492017-07-02 19:51:33
Zéta legújabb írását csak Shöck Ataláig tudtam elolvasni (valami hiba csúszott a feltöltésbe?), de még ez a szerencse. :)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592512017-06-24 23:54:13
Azt hiszem mindenki sokáig fog emlékezni a ma esti Roberto Devereux előadásra. Először is óriási köszönet a zenekarnak, kórusnak és szólistáknak, akik megtanulták ezt a művet, tudva azt, hogy mindössze egy alkalommal fogják előadni. De biztosan mindnyájukat lelkesíthette az a tudat, hogy ez az egyszeri előadás, egyúttal kivételes is lesz. Az énekesek közül elsőként Shöck Atalát emelném ki, ezt a világszép hangot amely most is, mint sok-sok alkalommal nemcsak az operaház terét töltötte be, hanem a szívemet is. Számomra nagy meglepetés volt Szegedi Csaba, akit nem láttam 1-2 éve, és azóta nemcsak kilói száma hanem legalább ennyire hangja is - örvendetesen - gyarapodott. László Boldizsár produkciója már nem meglepetés, jó elmondani, hogy ismét van - a nemzetközi sztárokhoz mérhető - tenorunk. Összességében egy nagyszerű előadást láthattunk: zenekar, énekkar, szólisták, mindenki fantasztikus volt.
És most jön Gruberova. Talán két éve láttam Luciaként, és meg kell mondanom, azóta sokat hanyatlott a hangja. Az első áriáját behunyt szemmel hallgatva, szörnyű csalódás volt. De aztán "az elmúlt idők romjain ülve" kinyitottam a szemem. És akkor a szavakon túl, a hangon túl, megtörtént a csoda: megrendítően de egyben felemelően, megmutatta magát az emberi halandóságon túli halhatatlan lélek. Erre nincsenek szavak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592432017-06-18 14:01:05
Köszönöm a választ. Gondolom 10 órától...
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592412017-06-17 16:35:55
Meg szeretném kérdezni, hogy a 2017/18-as évad opera-előadásaira mikortól lehet online jegyet venni? (Júl. 1-re tippeltem, de az a nap szombatra esik)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592182017-06-12 23:21:18
Persze, ez elsősorban ízlés dolga. Függetlenül attól, hogy Pape milyen formában volt, jól, vagy kevésbé jól énekelt (szerintem kevésbé jól), a műsor nagyon szépen és ízlésesen volt összeállítva. Már csak a műsorért is érdemes volt elmenni, különösen azért, mert a zenekar kiváló volt. Ebbe a tematikus műsorba nagyon nem illet ez a ráadás. Az pedig már tényleg ízlés kérdése, hogy Ránki műve a saját maga környezetében csak-csak elmegy, de Verdi és Wagner társaságában számomra borzasztó volt (függetlenül attól, hogy Pape kedvesen, szellemesen adta elő). De azt hiszem kissé túlbeszéltem a témát, elég volt nekem az, amit Erkel "leszólásáért" kaptam, nem kívánom szegény Ránki kvalitásait firtatni vagy megkérdőjelezni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 592092017-06-11 23:39:28
Lehet, hogy nem fogalmaztam pontosan: nem az volt a borzasztó, ahogyan Pomádét énekelte, hanem önmagában borzasztónak tartom, hogy egy ilyen koncepciózusan felépített koncertet ezzel a szörnyűséggel fejeznek be.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 591972017-06-11 08:28:02
Ez egy Hajánál fogva előrángatott poén volt. :)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 591922017-06-11 00:13:40
OK, én ezt nem tudhattam. Mindenesetre szép este volt és mégegyszer kiemelném a zenekart, fantasztikusak voltak.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 591902017-06-11 00:05:17
Nyitányokat nem, de egy-egy csukánnyal (pl. a végén alsó D-vel) próbálkozott, kevés sikerrel.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 591882017-06-10 23:48:26
Hát, Pape szerintem feledhető volt (bár rokonszenves énekes, kissé megkopott hang, mélységgel egyáltalán nem rendelkezik és nehezen énekelte át a zenekart), de a karmester jó volt (főleg Verdiben) és a zenekar pompásan szólt. Összességében kellemes este volt, amit számomra kissé lerontott az a borzasztó Pomádé, mint ráadás, de a közönség tombolt.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 590692017-05-07 23:37:22
Hát, az biztos, hogy tudnak együtt énekelni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 590562017-05-07 00:16:04
Most jöttem az évad legjobb előadásáról, és ez a kijelentésem azt hiszem, nem túlzás. Mert ez a Werther csodálatos volt. Kezdeném a karmesterrel. Sokat fanyalgunk a külföldi karmesterek miatt, akik - tisztelet a kivételnek - az előadás színvonalából inkább elvesznek, mintsem hozzátesznek. Alain Guingal az egyik nagy kivétel. Az első taktustól hallani és érezni lehetett, hogy anyanyelvi szinten ismeri ezt a zenét, és pálcája alól a szivárvány minden színével káprázatosan bontakozott ki ez a ritkán hallott és kevéssé ismert francia opera. A zenekar fantasztikus volt, ma este is bizonyította, hogy megfelelő karmesterrel felveszi a versenyt a világ bármely nagy opera-zenekarával. Én nagy kíváncsisággal ültem be, hogy meghallgassam az orosz "csodatenort" és nem is csalódtam. Dmitry Korchak előadása korántsem volt hibátlan, de magávalragadóan formálta meg és tette hús-vérré Werther személyét. Ritkán hallani ilyen tenor-hangot az Operaházban, már ettől is ünneppé vált a mai nap. De nem ő volt az igazi szenzáció, hanem Shöck Atala ma esti produkciója. Felülmúlhatatlan. Nem akarok erről hosszan értekezni, de számomra Ő ma a legszebb magyar hang. Amúgy a 6 gyerek, és az előadás többi szereplője is nagyszerű volt: mindnyájuk érdeme ez a szép és emlékezetes előadás. Korántsem volt teltház és vastaps sem volt, ami arra utal, hogy a nézők java része nem magyar, hanem külföldi volt. Aki nem jött el, az magára vessen, nagy élménytől fosztotta meg magát.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 590062017-04-30 19:31:29
Köszi a részletes beszámolót.
Én 6-án nézem meg, ugyanebben a felállásban, kivéve azt, hogy Dmitry Korchak lesz a tenor. Youtubon kicsit "nyálas" a hangja, kíváncsi vagyok, hogy mit produkál élőben.:)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 587822017-03-20 00:04:51
Elég foghíjas nézősor mellett zajlott le a Siegfried ma esti premierje. Aki eljött, azt hiszem nem csalódott. Kovácsházi fantasztikusan énekelt, és Sümegi csodálatos volt. Aki még nagyon tetszett, az Marcus Jupither elementáris hangja, de a Wotant éneklő Egils Silins és Rácz István is nagyon jól énekelt. A zenekar szinte hibátlan volt és jó pár csodásan megformált részre még sokáig emlékezni fogok. A magam részéről szomorú vagyok, hogy Halász Péter számára ezzel véget ér a Nibelung gyűrűje, ezt az eljárást méltánytalannak és méltatlannak tartom.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 587192017-03-12 22:36:39
Hát azért elég nehezen hiszem, hogy egy ilyen fajsúlyú karmesternek ez lenne az élete vágya. :)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 587122017-03-12 14:50:57
Kedves ppp,
Nem akarlak provokálni, távol álljon tőlem, csak tisztázni szeretném, hogy mi a probléma ezzel a 38-as számmal. Magával a 38-as számmal van gondod, vagy inkább csak bizonyos relációban nem tetszik neked a 38-as szám? Én csak találgatni tudok, de többféle relációt tudok elképzelni, pl: főzeneigazgató=38 vagy karmester=38 vagy Kocsár Balázs=38. Az első verzió szerint nem érhetett senkit sem nagy meglepetés, egy évvel ezelőtt, amikor Kocsár Balázst megválasztották, mindenki ezt várta, hogy többet fog vezényelni, és a fórumozók többsége ezt nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul. Tehát bejött a papírforma, ennek örülhet (csaknem) mindenki. A második verzió szerint karmesterből sok a 38. Én ezzel vitatkoznék, mert egyáltalán nem tartanám tragédiának, ha egy zseniális karmester határozná meg az évadot és vezényelne 38 előadást. Pl. csöppet sem fanyalognék, ha Kovács János vezényelne 38 előadást, sőt örülnék neki. (Nyilván nem lenne jó, ha csak Kovács János vezényelne, kapjon más is lehetőséget, hogy legyen kontraszt, ez is szükséges ahhoz, hogy a "jót" megfelelően értékelni tudjuk.) Marad a harmadik lehetőség: Kocsár Balázs=38. Talán ez a probléma? :)
Élő közvetítések • 61942017-03-11 21:41:12
Miért nem írsz te valamit?:)
Csak az utolsó felvonásba tudtam belehallgatni. Bájos, lírai hang, csodás legátók, az erő néhol hiányzik, és egy-egy bántóan alacsony hang, de összességében igazi és nagyon meggyőző Violetta. A tenor - hozzá képest - szörnyű, de ez már csak így szokott lenni.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 586932017-03-11 16:34:50
Igen, már nagyon várom a Siegfriedet. És Wagneren kívül is volt (szerintem) jó pár nagyon jó előadása, pl. az Árnyéknélküli - ami nekem örök élmény marad -, vagy a tavaly tavaszi Thomas Ades mű. Ha lejár a szerződése, menjen, ha nem marasztalják, lesz számára más, talán jobb lehetőség is. Aztán 5-10 év múlva lehet, hogy visszasírják, az élet már csak ilyen... :)
Jonas Kaufmann • 17972017-03-11 14:35:39
A pénz nem vízválasztó, hanem a pénz az isten. Most már elég régóta, és ezt az evidenciát mindenki tudja. Mindent pénzért lehet venni, Porschét, jachtot, szép életet, kegyes halált, díszsírhelyet, stb. Miért éppen a koncertjegy lenne kivétel? Amúgy vettem 2 bérletet tegnap, darabját 13.500-ért, és örültem neki. Ennyi pénzért be fogok jutni Kaufmannra, és Florezre, sőt, még a Kékszakállút is megnézhetem. Mi itt a probléma?:)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 586842017-03-11 14:28:02
Úgy emlékszem, hogy egy éve sokan örömtáncot jártak, és megváltóként üdvözölték az új főzeneigazgatót. Hát, ha 50-szer jobb az elődjénél - mint mondták - akkor a jövő évadban 50-szer magasabb lesz a színvonal, mint tavaly volt. Tehát örülni kell, nem fanyalogni. :)
De persze nem kívánok vitát nyitni ezen, annyit ez a kérdés nem érdemel meg.
Lenne viszont egy kérdésem. Jegyet venni (nem bérletet) a jövő évi előadásokra csak július 1-je után lehet?
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 584042017-02-19 23:42:44
Carmen 1 hangra:
Régen voltam Carmenen, leginkább azért, mert a magyar standard Don Josét nem tudom elviselni. Így aztán kapva kaptam az alkalmon, hogy külföldi vendégtenor szerepel, és a szereposztás amúgy is nagyon jónak ígérkezett. A ma esti előadás élmény volt, bár inkább negatív, mint pozitív értelemben. Mester Viktóriát hallottam már jó párszor énekelni, nagyon nem voltam elragadtatva tőle eddig sem - pl. Judit (Kékszakállú) szerepében -, de ennél azért többet vártam tőle. Hangjában nem volt semmi átütőerő, ez is elég baj, de emellett sok helyen slendriánul, csúszkálva, pontatlan intonálással énekelt. Túlságosan egysíkú szerepformálása sem tetszett: csak egy kurtizánt láttunk, Carmen izgató, sokszínű személyisége helyett. Don Josét Francesco Pio Galasso alakította. Leírtam a nevét, annak a reményében, hogy soha többé nem kell leírnom. Mert amit ez a szerencsétlen fiatalember művelt, arra csak egy hasonlat jut az eszembe, ezt viszont szégyellem kimondani, inkább csak az angol megfelelőjét illesztem ide: "To howl as a beast caught in a trap." Végső soron megfelelő párost alakítottak. Bretz Gábor nem okozott csalódást: impozáns megjelenés, szép, kulturált és árnyalt hang, jó játék. Csak a hangja lenne egy icipicit több (van erre remény?) akkor tartósan világsztár lehetne. Nagyon tetszett a Szakács Ildikó-Várhelyi Éva kettős. Az énekkar a szokott formáját hozta, hiányoltam viszont azt, hogy a gyerekkar helyett egy leánykar (és nem is lánykák, hanem jól fejlett leányok) énekelt. Nem is volt olyan hangzásuk, mint amit a mester feltehetően megálmodott. Ismét megállapíthattam, hogy az operaház zenekara - függetlenül a dirigens személyétől - nagyon jó. A magam részéről Dénes István bohóckodását (utolsó felvonás nyitójelenete) botrányosnak tartom. (Ezt a harmadik emeletről jól láttam, a földszint nézőinek feltehetően meg kellett elégedniük az előadás utáni taps közben bemutatott bakugrásával.) Talán jobban tenné, ha a karmesteri feladatokkal foglalkozna, és a bohóckodást megtartaná azoknak, akik azt a szakmát profizmussal és avatottan űzik.
És akkor az 1 hang:
Pasztircsák Polina fantasztikus alakítása bizonyította azt, hogy nincsen baj az operaház akusztikájával. Csak jó énekes kell hozzá, és akkor szárnyal a hang. A mai estén Micaela fölmagasztosult, főszereplővé lépett elő. Pasztircsák Polina alakításában nem a naiv falusi libuskát láttuk, hanem egy csodás nőt, tele szeretettel és érzelemmel: Carmen valódi alternatíváját. Don Josénak tehát volt lehetősége a jó és a rossz között választani, magára vessen, hogy a rosszat választotta. Én őt ezért - mai teljesítményét figyelembe véve - egyáltalán nem sajnálom.
Hogy 1 hang megmenthet-e egy egész előadást, azt én nem tudom, de az biztos, hogy ajándékozott nekünk néhány olyan pillanatot, amiért érdemes Operába járni.
Majdnem elfelejtettem: a függönyön volt egy igen mutatós bika, de sajnos neki sem volt hangja.
Renée Fleming • 9752017-01-22 09:11:20
Hallottam elég sok Otellót, nagyon szerettem Tokodyt fénykorában és a Gardelli dirigálta operaelőadások felejthetetlenek voltak. De Fűzfadalt így nem hallottam soha. Nem tudom, hogy zenekarral ez hogyan hangzott volna - valószínűleg nem is lesz lehetőségünk rá ezt megtudni - de így zongorával ami megvalósult, az Fleming hangja volt, zenekar, díszlet, karmester nélkül, csak egy hang: maga a csoda.
Renée Fleming • 9742017-01-22 09:11:13
Hallottam elég sok Otellót, nagyon szerettem Tokodyt fénykorában és a Gardelli dirigálta operaelőadások felejthetetlenek voltak. De Fűzfadalt így nem hallottam soha. Nem tudom, hogy zenekarral ez hogyan hangzott volna - valószínűleg nem is lesz lehetőségünk rá ezt megtudni - de így zongorával ami megvalósult, az Fleming hangja volt, zenekar, díszlet, karmester nélkül, csak egy hang: maga a csoda.
Renée Fleming • 9682017-01-21 23:09:56
Csodálatos volt a mai este, amellyel Renée Fleming sokunkat megajándékozott. Nehéz egy ilyen élmény után bármit is mondani. Ehhez persze hozzájárult az is, hogy a zongorista Hartmut Höll (akinek lehet, hogy szégyen, de még sohasem hallottam a nevét) egy olyan érzékeny és bensőséges légkört teremtett, amely ebben a nagy koncertteremben szinte megvalósíthatatlan. Sokan kifogásolták a műsorválasztást, de aki ott volt, az igazolhatja, hogy a dalok és áriák egymásbasimulva egységet és teljességet alkottak. Az első részből nekem a Saint-Saens dal tetszett a legjobban, aztán persze jött a második rész, egy olyan Fűzfadallal, amilyent sohasem hallottam, és feltehetően nem is fogok. Utána volt egy olyan érzésem, hogy most kellene felállni, mert már mindent megkaptam, amiért jöttem, sőt többet is, sokkal többet. De jó, hogy tovább maradtam, mert az este még számos meglepetést rejtett, és aztán jöttek a ráadások, elsőnek Gershwin Summertime, és - még több ráadást követően - végezetül egy egészen elképesztő Richard Strauss dal (Morgen). Ez volt a vége, mindenki érezte-tudta, ennél többet, szebbet, megrendítőbbet adni már nem lehet.
És hogy Búbánat kérdésére (Fleming mai hanganyaga még mennyire tud ragyogni...) is válaszoljak: ezen a fagyos téli éjszakán felnézhettem az égre...
Renée Fleming • 9662017-01-21 16:16:41
Hogy ki, miért megy el a koncertre, azt én nem tudom, csak a magam nevében beszélhetek. Én tényleg úgy érzem, hogy muszáj ott lennem, mert nem szabad elszalasztani egy olyan alkalmat, amikor helybe jön egy olyan művész, akit én - bár csak dvd-ken hallottam énekelni - nagyon szeretek. Nem akarok olyan kliséket használni, hogy ő korunk egyik legnagyobb szopránja, de van vele egy Don Giovanni felvételem, ahol csodálatos donna Annát énekel, és nekem Tatjánaként is jobban tetszett, mint Netrebko. Fleming igazi profi, fantasztikusan tud bánni a hangjával, és időnként talán tetten érhető játékában egy csepp mesterkéltség vagy kiszámítottság, de nem zavaró mértékben. Persze ez csak az én egyéni véleményem. A műsorválasztását pedig nagyon izgalmasnak tartom, már csak ezért is - a személytől függetlenül - elmennék.
Renée Fleming • 9582017-01-21 09:42:37
Nálunk úgy alakult a program, hogy maradt egy szabad jegy (erkélyülés, közép, 9. sor), amit (természetesen) nem a mostani 8 ezerért, hanem az eredeti, szeptemberi áron adnék át, valaki olyannak, aki örömmel, nyitott füllel és szívvel szeretne részesévé válni Fleming dalestjének.
Erkel Színház • 72812016-12-27 23:30:31
Én mindenhová csak az emeletre jutok. Ez az én sorsom.
Erkel Színház • 72802016-12-27 23:29:45
Bocs, nem Szigfrid, hanem Walkür, most ősszel. Kár, hogy az ember a saját bejegyzését nem tudja javítgatni. :)
Erkel Színház • 72782016-12-27 22:38:17
Végre egy olyan téma, amelyhez bátran hozzá merek szólni én is. Nem tudom, hogy most az Operaházi, vagy az Erkel színházi wc-kről beszéltél, mert - az operaházival szemben - én az Erkel WC-ivel nagyon meg vagyok elégedve. Különösen a nyitás után voltak csodálatosak, mára már egy ici-picit veszítettek varázsukból, de még most is felemelő érzés betérni bármelyikükbe. És ami még nagyon jó dolog, hogy az Erkelben sok-sok WC van. Ha nem is jut minden vendégre külön WC, de azért a szünetekben sincsen sorbanállás. - Itt közbevetőleg megemlíteném azt a horrorisztikus élményemet, hogy múltkoriban az Operában, a Szigfrid szünetében a férfi WC-t is megrohamozták a nők, alig jutottam be. O tempora, o mores. Szóval az Opera renoválásakor gondolni kellene erre is: nem több fényre, hanem több WC-re van szükségünk...
Erkel Színház • 72182016-12-19 22:28:30
Nekem a Boccanegra talán a legkedvesebb Verdi operám. Hogy miért nem népszerű? Talán azért, mert két központi témája van, az apai szeretet és a megbocsátás. És hát ennél vannak érdekfeszítőbb témák (szerelem, gyűlölet, féltékenység, gyilkosság, bosszú és még sorolhatnám tovább) amelyek talán jobban vonzzák a közönséget.
Erkel Színház • 71612016-12-18 22:55:42
Don Giovanni: Erwin Schrott - akárcsak múlt évben - frenetikus! Sebestyén Miklós most jobban tetszett. A Zenekar nagyon jó volt, Kesselyák Gergelyt nagy dicséret illeti. És Pasztircsák Polinát ilyen jól talán még sohasem hallottam énekelni: csodálatos volt. A többiek is tisztességesen teljesítettek. Csaknem telt ház, nagy siker. Aki teheti, hallgassa meg, egy ilyen előadás ritka ünnep. Bocsánat a távirati stílusért, most megyek aludni.:)
Erkel Színház • 71082016-12-11 23:34:03
Engem a látvány kevésbé érdekel, legalábbis ki tudom kapcsolni, ha amúgy jó az előadás. Amúgy neked is tetszhetett, mivel ha a rendezés és a látvány egyrészt álmosított, másrészt dühített, akkor ez a két ellentétes érzés szerencsésen kioltva egymást, ott maradt pőrén Mozart zenéje, amit - valljuk meg - nem is kell felöltöztetni.
Erkel Színház • 70982016-12-11 18:55:11
Nekem arról a Cosiról nagyon jó emlékeim vannak, a continuót is Halász Péter játszotta. Ráadásul beugróként Kolonits énekelt, pompás volt. Érdekes, hogy unalmasnak tartottad a vezénylését, mivel a kritikusai szerint éppen ellenkező a helyzet, ők azt állítják, hogy idegbajosan, mindent szétverve dirigál.
A Don Giovanni biztosan jó lesz, én is gyúrok a következő vasárnapra. Tavaly nagy élmény volt...
Erkel Színház • 70942016-12-11 18:43:51
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de tavasszal sokan, és nagyon örültek annak, hogy ő lett, ami lett. Amúgy biztosan abból indul ki, hogy gyakorlat teszi a mestert. Vagy ahogyan a telugu mondaná: అభ్యాసం కూసు విద్య
:)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 575762016-11-13 10:20:25
Ez olyan szép, mintha nem is Wagner lenne.:)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 574902016-11-08 14:22:30
A Walkür 17 órától 22 óráig tartott, ez természetesen a bruttó idő, amelyben a szünetek, illetve a szokásosan kissé kéőbb való kezdés is beletartozik.De persze nemcsak a hosszúságról van szó, hanem arról is, hogy Wagner az operairodalomban egy különálló vonulatot képvisel, a műveit szokni- és megértésükhöz, befogadásukhoz - saját tapasztalatom szerint - érni kell. Az előadás közben elszivárgott nézők ezért elősorban nem az előadás rossz minőségének bizonyítékai, hanem sokkal inkább arról lehet szó, hogy néhány ember talán most találkozott először Wagner zenéjével és felkészületlenül csöppent bele egy ilyen előadásba.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 574832016-11-07 23:14:49
OK, azt írtad, hogy lírai szoprán ... volt. Ezt értettem félre.:) Gondoltam, hogy akkor régen, énekelt lírai szerepeket, amiről én lemaradtam. De abban igazad van, hogy a két dolog között nem feltétlenül szükséges a logikai kapcsolat.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 574822016-11-07 23:09:25
Én nem büntetésként, hanem ajándékként éltem meg az előadást. Az énekesekről, zenekarról, karmesterről beszéltem, nem a rendezésről. Az igazság az, hogy engem a rendezés eléggé hidegen hagy, a zenére összpontosítok. Amúgy - visszaemlékezve - nem volt benne olyan bántó, vagy nagyon zavaró elem, amit nem tudtam volna kikapcsolni. TV-t, pláne reklámokat nem nézek, így ezekhez nem tudom a rendezést viszonyítani.
Az tény, hogy voltak üres helyek, és ezek az üres helyek a szünetek után szaporodtak. Lehet, hogy fiatalok is távoztak, nem tudom, de ennek nem biztos, hogy az előadás színvonala volt az oka, egy 5 órás Wagner mű sok embert felkészületlenül érhet.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 574802016-11-07 22:58:06
Én mindent elhiszek neked, kedves Ppp, azt is, hogy Ráhlik lírai szoprán volt. Én lírai szopránként nem emlékszem rá, először - úgy emlékszem - Verdi Macbethben láttam, bár az is igencsak régen volt. Az biztos, hogy vannak nála minden szempontból jobb hangok, viszont a szerepformálása több esetben nagyon jó, azonosul, és él a szerepében. Ezt tapasztaltam Barak feleségeként és most is, a Walkürben. Alakítása erőteljes, hiteles és meggyőző volt.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 574642016-11-07 09:25:37
Sümegi fenomenális volt, Kovácsházit talán még sohasem hallottam ilyen jól énekelni, Ráhlik pedig - a csúnya és éles hangjával - az Árnyéknélküli után most már másodszor hódította meg a szívemet.:)
De minden más is a helyén volt, nem volt gyenge láncszem. Tavasszal nem jutottam el a Walkürre, de talán nem is baj, hogy csak most láttam.
Requiem • 4152016-11-07 09:21:11
hát, igen, ezt benéztem, 9. sorban ültem
Requiem • 4122016-11-06 23:47:27
Bocs nem II, hanem III. emelet.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 574592016-11-06 23:46:43
Egy fantasztikus Walkürön voltam ma, csodálatos volt az egész előadás. Köszönet mindenkinek.
Requiem • 4112016-11-06 23:42:33
Tudod, a Traviata az Operaházban volt. És ott a II. em. erkély, jobb első sorban ültem, ami szinte a szinpad fölött van, tehát igencsak közel az énekesekhez. Amúgy az egy fantasztikus hely, mert rálátásom van az egész zenekarra, és a karmester munkájára.
Az Erkelben viszont az erkély 18 (vagy 19?) sora egy jó hely, pontosan középütt, mindent lehet látni, az ember a lábát is ki tudja nyújtani, de az igencsak messze van a színpadtól, ami akusztikában jelenthet valamit. Persze azért Erwin Schrott hangja ezen a helyen is érvényesült, de az tavaly volt.
Requiem • 4052016-11-06 15:11:25
Lehet, hogy tényleg valami baj van velem. Vagy talán az volt a gond, hogy erkélyülés 18- sorban ültem, és nem jött fel oda a hang?
Kolonitsot sokszor hallottam, és pl. Cosiban nagyon tetszett.
Requiem • 4002016-11-06 13:49:24
Én kicsit másképp látom a világot, úgy vélem, hogy maga az élet, a világ is szakrális, mert nemcsak a teremtéskor lebegett Isten lelke a vizek felett, hanem most is "benne élünk és létezünk". De félretéve ezt a gondolatsort, egy Requiem - márcsak a témáját, a szövegét tekintve is - eredendően szakrális. Szokták mondani, hogy a Requiem Verdi legszebb operája, ebben is van igazság, de ha ez így van, akkor ez egy szakrális opera. És egy hittel, alázattal, félelemmel, de ugyanakkor bizakodással és reménnyel előadott Libera me tétel közelebb hozza a földet az éghez.
Requiem • 3982016-11-06 13:20:47
Nekem elég vegyes érzelmeim vannak a pénteki Requiemmel kapcsolatban. Az biztos, hogy összehasonlíthatatlanul jobb volt az egy évvel ezelőttinél, azzal a förmedvényes német szopránnal, még most is hideglelést kapok, ha rá gondolok. Kb. a fele előadásig nagyon tetszett a pénteki. A kis olasz karmester igen szépen indított, az első tétel áttetsző, bensőséges, áhítatos volt. A Dies irae nagyszerűen szólt. Aztán a Larcimosa közben történt valami, egy csodás alt-szóló után gyorsult és zaklatottá vált a tempó, a Sanctus még parádés volt, de aztán valahogyan elveszítette a scralitását az előadás, valószínűleg a hajszolt tempók miatt.
Az énekkar és a zenekar kiváló volt (egy csellószólamot leszámítva). A szólisták közül Stuart Neil nagyon tetszett. Ez a "szerep" sokkal jobban állt neki, mint Radamesé. Kotta nélkül énekelt, és a hangja elementáris. Az Ingemisco-ban az emberi érzelmek teljes skáláját felvonultatta. Egyedül a Hostias tételben volt túl sok a falzett, valószínűleg azért, mert az ő pianója az akusztikus környezetben inkább fortenak hatott volna. Shöck Atala bámulatos, világszép hang, átélt, hittel és alázattal teli előadás. Számomra az ő Lux aeterna tételénél ért véget az előadás. Palerdi nem képviseli azt a színvonalat, mint a többi szólista. És ez az előadás egészére is rányomta a bélyegét, hiszen sok tételben az ő szólójára kellett volna építkeznie a zenekarnak és a kórusnak.
Nem akarok ünneprontó lenni, de feltehetően az Erkel akusztikája miatt, ezen az előadáson Kolonits hangja nem érvényesült. Akik szeretik őt, azok feltehetően nem ezért az előadásáért szeretik.
Azért ezzel a fiatal olasz karmesterrel lehet egy kicsi baj. Nem vagyok pszichológus, de úgy érzem, túlkompenzál valamit, és ez a túlkompenzáció sajnos ront az előadás minőségén. Ez az előadás közben bennem motoszkáló gondolat a tapsnál tudatosult, amely során a karmester nagyon vigyázott arra, hogy végig a pulpituson álljon. Ha nagy művésszé akar válni, akkor először a saját maga hiúságát kell legyőznie.
Én - gondolom másokkal együtt - visszaemlékszem a "régi szép időkre", amikor Gardelli vezényelt, és a szólisták Tokody I., Pánczél É, B. Nagy I, Polgár L. voltak. Hát ez az előadás nem az az előadás volt.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 572592016-10-16 22:39:07
Kedves Lajos,
Már túljutottam azon a koron (sajnos) és jut eszembe, az y kromoszómám is akadályoz ebben.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 572562016-10-16 13:05:27
A Cosit két szereposztásban játszották, az egyiket Halász Péter, a másikat Vashegyi György dirigálta. Lehetett választani. Hozzászólásodban nem teljesen világos számomra, hogy ott voltál-e a tegnapi előadáson.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 572532016-10-16 11:02:24
Ah, saját magam orvosa vagyok, és egyelőre nem kívánok orvost váltani, ha esetleg erre gondolt a kedves úr. A fülem pedig generálozva, frissen intonálva.:)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 572492016-10-16 09:03:58
Kedves Ppp, így kerek a világ.:)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 572462016-10-16 00:19:38
Kezdem egyre inkább úgy érezni, hogy én egy másik univerzumban élek, vagy legalábbis egy másik - meglehetősen távoli - galaxisban.
Nos, az én galaxisomban ma egy remek Traviata előadásnak lehettem tanúja. A sok negatív kritika után ez kellemes és egyben izgalmas csalódás volt. Halász Péter vezényelt, és a zenekar nagyon-nagyon jól szólt a keze alatt. A kórus és a táncosok is nagyon jók voltak. Úgy vélem, hogy Balczó Péter nagyon sokat fejlődött. Nem egy nagy hang az övé, de tisztán intonál (ami nem mondható el minden hazai tenorról) kifejezetten kellemes hangon és nagyon kulturáltan, minden manír nélkül énekel. A drámaiság még kicsit hiányzik belőle, de idővel megjön majd az is. Én Germont-t Agache megformálásához képest kicsit intellektuálisabbnak képzelem el, és Agachenek volt néhány bántóan alacsony hangja is, de mindent összevetve hozta azt a biztos, magas színvonalat, ami minden alakítását jellemzi. Miklósa Erika mai alakítására pedig nehéz szavakat találni: megindító volt. Hallottam tőle többször Éj királynőt, kétszer Gildát, Norinát és most Violettát. Drámai volt, játszott, élt és meghalt a színpadon, megrendítően szép harmadik felvonást produkálva.
A harmadik emeleten ülve engem kevéssé zavart a rendezés, mivel a hátteret az oldalülés első sorából csak részlegesen látni, így a hangokra és az előtérben zajló eseményekre koncentráltam, ezekkel pedig minden rendben volt. Azért nekem is feltűnt a molett vattacukros lány, amit elég otromba rendezői húzásnak tartok, de hát kit érdekel a rendezés, ha egy ilyen jó előadásnak lehet tanúja.
Hát, ez történt ma este az én galaxisomban, s ha ez a hír eljut Önökhöz, akkor kérem ne irigykedjenek, hanem örüljenek az örömömnek :)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 568652016-07-01 16:40:34
Én nem láttam a szigeti Traviatát, így nincs is róla véleményem, csak általánosságban mondtam, hogy egy operaházi előadás azért minden szempontból más.
Nem járok szabadtéri előadásokra, mert túl sok a mellékes körülmény, amely elvonja az ember figyelmét. Szúnyogokkal, lepkékkel, békákkal harcoljon inkább más.:)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 568622016-07-01 16:14:45
Huh, azt hittem, hogy valami jó kis kalózfelvételt osztasz meg velünk PPP.:)
Amúgy én úgy gondolom, hogy egy szabadtéri előadás inkább a cirkuszi produkció kategóriájába tartozik. A hangosítás miatt a hangi produkció megítélése is bizonytalan, de ugyanígy nem szerencsés egy szabadtéri előadáson számonkérni a drámaiságnak, a feszültségnek, vagy éppen az intimitásnak a meglétét vagy hiányát. A jó színésznek (énekesnek) a közönséget kell megrendítenie, nem saját magát. Azt nem tudom, hogy volt-e a közönségben valaki, akit megrendített az előadás, de én a megrendüléssel megvárnám az őszt, és nemcsak Miklósa, hanem a második szereposztás (Pasztircsák Polina) előadását is kíváncsian várom.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 568522016-06-30 20:53:24
Köszönöm szépen.:)
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 568482016-06-29 20:10:35
Meg szeretném kérdezni, hogy interneten mikortól lehet jegyeket venni a következő évad előadásaira?
(Gondolom július 1-jétől, de nem találtam semmilyen információt, és az is érdekelne, hogy hány órától).
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 568362016-06-26 11:31:12
Pasztircsák Polina "ígéret" még...
Ez az ígéret Desdemonaként elég figyelemreméltó volt, dalénekesként pedig már most is a legnagyobbak között van... :)
Ősszel láthatjuk majd Violettaként - igaz csak matinéidőben, aztán talán Donna Anna is lesz: kíváncsian várom.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 568352016-06-26 11:23:27
Nagyon örülök, hogy írtál a Tündérkirálynőről, méltatlan lett volna, ha nem ejtünk szót a fórumon erről a kiváló előadásról. Ebben az évadban két utolsó opera-élményem Thomas Ades Viharja és Purcell Tündérkirálynője volt. Két angol zseni - nagyszerű előadásban, bizonyítva azt, hogy a MÁO - ha összeszedi magát - bármely stílusban csodákra képes. A Purcell opera igazi nyáresti kikapcsolódás volt. Megvallom, könnyesre kacagtam magam Szappanos Tibor és Gianluca Margehieri duettjén. A szövevényes cselekményből nem sokat értettem, de számomra bizonyos komikum abból is adódott, amikor egy-egy ária szövege szöges ellentétben volt a színpadi történéssel. Én nagyon örülök annak, hogy most már évek óta az Opera az évad végén bemutat egy-egy kevésbé ismert barokk operát. Nagy élmény volt tavaly a Vivaldi opera és az idei Purcell mű is. Baráth Emőke fantasztikus. Van egy igazi, nemzetközi mércével is elsőrangú barokk énekesnőnk, ha másért nem, ennyi indok is elég, hogy a jövőben is folytatódjon a barokk opera sorozat. És a többi közreműködő is káprázatos volt. Külön kiemelném a női duetteket, ezeken belül is Szemere Zita teljesítményét. A Next winter az egyik legszebb Purcell dal, élmény volt, ahogyan Fried Péter énekelte. Én nagyon jó ötletnek tartottam a barokk és a dzsessz együttes szerepeltetését, ez a két stílus igencsak sok rokon vonást mutat, hiszen a saját korában a barokk zenének is az egyik meghatározója volt a spontaneitás. És a dzsessztrombitás igazi zseni, nagyszerűen ellenpontozta a zenekar trombitásának gikszereit. Ettől eltekintve a zenekar elsőrangú teljesítményt nyújtott, a karmester igencsak invenciózus és kiváló vezetésének köszönhetően. A kórus pedig mindig fantasztikus. Megvallom, én nem vagyok hertzérzékeny, így a 440 Hertz-zel nem volt semmi bajom. Amúgy ezt koncepcionálisan sem tartom hibának, az Operaház hangsúlyozottan nem régi-zenét játszik, hanem ZENÉT. És ez a zene nagyon jól szólt, évszázadok távolából is frissen, hozzánk szólóan. Mindent egybevetve egy kiváló és örömteli előadásnak lehettünk tanúi, köszönet érte.
Mi újság a Magyar Állami Operaházban? • 566392016-05-28 23:41:52
Ma volt szerencsém megnézni a Vihart. Hát ez egy igazi remekmű, és végre egy olyan előadás, ahol minden a helyén volt. Karmester, zenekar, kórus, énekesek, rendezés, díszlet. Óriási élmény és nagy-nagy meglepetés. És ezúton szeretnék köszönetet mondani Halász Péter karmesternek, aki ezen a fórumon csak rosszat kapott. Az ő nevével jelzett korszak rövid volt, de számomra emlékezetes marad, sok-sok jó előadással és hiánypótló mű bemutatásával. Most nyilván egy más korszak kezdődik és majd néhány év távlatából ki-ki ráébredhet arra, hogy ezzel mit nyertünk és mit veszítettünk.
Élő közvetítések • 53872016-04-17 14:36:58
Hú, én nem is ismertem ezt a linket, de nagyon jó. És aztán nézegettem a videók között, és találtam egy fantasztikus szopránt:
Dinara Alieva
Vajon mikor fog énekelni Budapesten??
Erkel Színház • 65962016-04-02 20:37:18
Óriási szerencsének tartom, hogy Ulbrich Andreát szinte évről-évre láthatjuk a Trubadurban. Én már többször mentem el, csak az ő kedvéért, és még sohasem csalódtam.:)
Erkel Színház • 65952016-04-02 20:35:39
Én a magam részéről nagyon sajnálom, ami Halász Péterrel történt, mert egy nagyon tehetséges karmesternek tartom. Talán 5-6 éve láttam először, vendégkarmesterként a Turandotban, és keze alatt úgy szólt a zenekar, ahogyan csak Kovács János vezényletével hallottam addig. Nekem a törzshelyem a III. emelet bal vagy jobb oldali első sora, így nagyszerűen "belátok" a zenekari árokba, és nemcsak a karmester minden mozdulatát látom, hanem azt is, hogy milyen a kölcsönös kommunikáció a zenekar és a karmester között. Így - ha a magam szubjektív módján is, de valamelyest meg tudom ítélni a karmester munkáját. Jópár évtizede rendszeresen járok operába és így talán kijelenthetem, hogy az operaház zenekara igencsak "karmesterérzékeny". Így hallottam már mennybe menni is a zenekart, játékával, teljesítményével nemcsak megközelíteni, de esetenként túlszárnyalni is a világ nagy zenekarait, de hallottam már a pokolnál is mélyebbre szállni: minősíthetetlenül játszani, ugyanazokat a zenészeket. Halász Péterrel sokszor a mennybe szállt ez a zenekar, nagyon sok örömteli élményt szerezve, azt hiszem sokunknak. Csak hármat emelnék ki a sok-sok jó produkció közül: egy tüneményes Cosit, egy két évvel ezelőtti Parsifalt, és mindenek előtt Az árnyéknélküli asszonyt, amelyet háromszor is láttam, és ha élek, akkor évtizedek múlva is emlékezni fogok rá. Persze voltak kevésbé sikerült produkciói is, pl. az őszi Verdi Requiem, de összességében - Zeneigazgatása alatt - izgalmas és jó előadásoknak lehettünk szem- és fültanúi. Én személy szerint szeretnék köszönetet mondani, és kívánok neki további sikeres pályát. És csak reménykedni tudok abban, hogy a jövőben is gyakran látjuk, bár a magyar viszonyokat ismerve lehet, hogy ez csak hiú ábránd a részemről.
  
Műsorajánló
Mai ajánlat:
15:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Mikus Adrienn (hárfa)
Krenedits Katalin (brácsa), Menyhárt Eszter (fuvola)
"Mikus Adrienn hárfa diplomakoncertje"
HÄNDEL–GRANDJANY: c-moll prelúdium és toccata
DEBUSSY: Triószonáta fuvolára, brácsára és hárfára
SMETANA–TRNEČEK: Moldva-fantázia, Op.43

17:00 : Budapest
Zeneakadémia, Solti György Kamaraterem

Jilková Gabriela (cimbalom)
Auður Edda Erlendsdóttir (klarinét), Bácsi Tamás (zongora)
"Jílková Gabriela cimbalom diplomakoncertje"
KURTÁG GYÖRGY: Szálkák
WEISS: d-moll szonáta
ZARÁNDY ÁKOS: Los - 1. Locomotora; 2. Otoňo; 3. Sol
JAROMÍR DADÁK: Concertino cimbalomra és kamara zenekarra

17:00 : Budapest
Müpa, Üvegterem

Kovács Zalán László (tuba), Bábel Klára (hárfa), Demeniv Mihály (harmonika), Dragony Tímea (zongora), Tóth-Vajna Zsombor (csembaló)
"Hangulat Extra"
CHARPENTIER: Prelude
Santa Lucia - olasz népdal
VIVALDI: g-moll fuvolaszonáta
DRAGONY TÍMEA: Tubaverseny
SOSZTAKOVICS: Adagio
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Hommage á Bartók
KOZMA: Autumn Leaves
JOPLIN: Entertrainer
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Korál
KOVÁCS ZALÁN LÁSZLÓ: Kakukk

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, XXIII. terem

Csalog Gábor tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

18:00 : Budapest
Zeneakadémia, X. terem

Fejérvári Zoltán tanítványai
"Házimuzsika a Zeneakadémián"

19:30 : Budapest
Zeneakadémia, Nagyterem

Kelemen Barnabás (hegedű)
Liszt Ferenc Kamarazenekar
koncertmester: Tfirst Péter
HAYDN: 67. (F-dúr) szimfónia, Hob. I:67
MENDELSSOHN: d-moll hegedűverseny
MOZART: D-dúr („Haffner”) szerenád, K. 250

19:30 : Budapest
Budapest Kongresszusi Központ

Ino Mirkovic (hegedű), Bodor János (hegedű), Anastasya Terenkova (zongora)
Óbudai Danubia Zenekar
Vezényel: Dirk Brossé
"John Malkovich - Report on the blind"
A mai nap
született:
1923 • Alicia de Larrocha, zongorista († 2009)
1926 • Bende Zsolt, operaénekes († 1998)
elhunyt:
1926 • Koessler János, zeneszerző, zenepedagógus (sz. 1853)
1991 • Wilhelm Kempff, zongorista (sz. 1895)