Operaház - hamu - operaház (La Fenice)

2003. december 14-e csillogást vitt az amúgy sem szürkeségéről híres Velencébe. VIP-k (s persze velük együtt a biztonságiak) hada lepte el a várost, mert csaknem nyolc év után újra megnyílt a város egyik jelképe, a Fenice. Az ünnepségen a színház zenekarát és kórusát Ricardo Muti vezényelte.

A Fenice 1792-ben épült Antonio Selva tervei alapján, az ötletgazda egy prominens család volt, amely éppen elvesztette részesedését egy másik operaházban. A főnix mint név azt sugallta akkor, hogy a családdal még mindig számolni kell az üzleti életben. S persze az újjáéledést is, hiszen korábban azon a helyen a Teatro San Benedetto állt, mely 1774-ben égett le. A Velencei Köztársaság vezetői a város életerejének szimbólumát látták a Fenicében. (Ebbe kellett kapaszkodniuk, hiszen háború előtt álltak és a kereskedelmi utak változása is fenyegette a város töretlen fejlődését.) Nos, ez tévedés volt, nem igazán hozott szerencsét, hiszen nem sokkal később Napóleon elfoglalta a várost, s számára külön páholyt kellett kialakítani a Fenicében.
1836 decemberében az épület leégett, ám a város gyorsan újjáépíttette.

Számos jelentős szerző mutatkozott be a Fenicében: Rossini bukott a Tancredivel, Verdi tarolt a Rigolettóval, a Traviata azonban nem aratott tetszést (Verditől öt operát mutatták be ebben a színházban, itt kevésbé volt szigorú a cenzúra, mint Itália más tájain), Bellini és Donizetti két-két művének premierjén tapsolhatott a közönség, a ház később egy-egy Stravinsky-, Prokofjev- és Britten-ősbemutatónak is helyet adott.

1996. január 29-e éjjelén két villanyszerelő borította lángokba a színházat (benzinnel), mégpedig azért, hogy elkerüljék a pénzbüntetést, amiért nem fejezték be az épületben a tűzoltó-rendszer kiépítését.

A velenceiek makacs népek: ott és úgy akarták felépíteni színházukat, ahogy és ahol állt - ebben az évszázadok során már szereztek némi tapasztalatot, igaz, jobbára a templomtorony-építés terén.

Azért mégsem ment könnyen.
A tendert kiírták, győztes is volt, csak éppen kifelejtett néhány fontos részletet, s így lapátra került. A kettes számú szerződő fél pedig olyan lassan dolgozott, hogy négy év után a La Fenicéből még mindig csak az elszenesedett váz és az összeomlott belső tér látszott, s persze a kivitelező még több pénzt követelt. 2000-ben az új polgármester elunta a veszteglést, és bíróság elé vitte a Fenice újjáépülésének sorát. Az újonnan szerződtetett építő cég 2001 elején látott munkához, és be is fejezte azt. A helyreállítás 90 millió dollárba került, ennek 15 százaléka a biztosítótól, 5 százaléka pedig adományokból származott, a fennmaradó összeget az olasz költségvetés biztosította.

A Fenice megnyitása egyszerre volt ünnep és megkönnyebbülés, ugyanis számosan hitték, hogy ha ez a jelkép örökre eltűnik a föld színéről, akkor maga Velence is rövidesen erre a sorsra jut. Persze nem mindenkinek tetszik az új színház, egyesek a színeket kifogásolják (Miért nem lehettek az ülések sötétebb rózsaszínűek? Úgy néz ki, mint egy bécsi cukrászda!), mások a freskókat furcsállják. Egy tény: az építők híján voltak a részletes rajzoknak és tervrajzoknak, kénytelenek voltak improvizálni. (Persze filmfelvételek és az operajáró veterán lakosok is segítségükre voltak.)
Most van szép, új tűzoltó-rendszer is.

Õszig még nem lesznek operaelőadások (novemberben Lorin Maazel vezényli a Traviatát Angela Georghiuval és Roberto Alagnával), még finomítják az akusztikát és megtanulják kezelni a modern technikát. A megnyitó nyolc napig tartott, a csoda ötig, a hatodikon ugyanis az operaház megtette első lépését a pop világába, és helyt adott egy Elton John-koncertnek, s az ígéretek szerint nem ez lesz az utolsó ilyen jellegű esemény a házban - ja, kérem, az üzlet...

Azért lesz opera is. Ahogy Salzburg Mozarté, Bayreuth Wagneré, úgy Velence a barokk zenéé. Ennek megfelelően \"őrültek lennénk, ha nem szerveznénk barokk fesztivált\" - mondja Marcello Viotti, a Fenice zeneigazgatója. Már meg is nyerték Cecilia Bartolit a fesztiválnak, tehát úgy tűnik, minden sínen van.

Velence egyúttal újított is: január elsején itt is tartottak a Fenicében újévi koncertet, s nem titkoltan a bécsiekkel kívánnak konkurálni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az a Lorin Maazel vezényelt, aki jövőre ismét Bécsben áll a dobogóra Újév napján. Az olasz állami televízió (RAI) ráadásul megtörte a hagyományt, s a bécsi helyett a velencei koncertet közvetítette. Maazel nyilatkozata szerint Velencében sokkal családiasabb a hangulat, mint Bécsben.