Operaház - hamu - operaház (La Fenice)
2003. december 14-e csillogást vitt az amúgy sem szürkeségéről híres Velencébe. VIP-k (s persze velük együtt a biztonságiak) hada lepte el a várost, mert csaknem nyolc év után újra megnyílt a város egyik jelképe, a Fenice. Az ünnepségen a színház zenekarát és kórusát Ricardo Muti vezényelte.
A Fenice 1792-ben épült Antonio Selva tervei alapján, az
ötletgazda egy prominens család volt, amely éppen elvesztette
részesedését egy másik operaházban. A főnix mint név azt sugallta
akkor, hogy a családdal még mindig számolni kell az üzleti életben. S
persze az újjáéledést is, hiszen korábban azon a helyen a Teatro San
Benedetto állt, mely 1774-ben égett le. A Velencei Köztársaság vezetői
a város életerejének szimbólumát látták a Fenicében. (Ebbe kellett
kapaszkodniuk, hiszen háború előtt álltak és a kereskedelmi utak
változása is fenyegette a város töretlen fejlődését.) Nos, ez tévedés
volt, nem igazán hozott szerencsét, hiszen nem sokkal később
Napóleon elfoglalta a várost, s számára külön páholyt kellett
kialakítani a Fenicében.
1836 decemberében az épület leégett, ám a város gyorsan
újjáépíttette.
Számos jelentős szerző mutatkozott be a Fenicében: Rossini bukott a Tancredivel, Verdi tarolt a Rigolettóval, a Traviata azonban nem aratott tetszést (Verditől öt operát mutatták be ebben a színházban, itt kevésbé volt szigorú a cenzúra, mint Itália más tájain), Bellini és Donizetti két-két művének premierjén tapsolhatott a közönség, a ház később egy-egy Stravinsky-, Prokofjev- és Britten-ősbemutatónak is helyet adott.
1996. január 29-e éjjelén két villanyszerelő borította lángokba a színházat (benzinnel), mégpedig azért, hogy elkerüljék a pénzbüntetést, amiért nem fejezték be az épületben a tűzoltó-rendszer kiépítését.
A velenceiek makacs népek: ott és úgy akarták felépíteni színházukat, ahogy és ahol állt - ebben az évszázadok során már szereztek némi tapasztalatot, igaz, jobbára a templomtorony-építés terén.
Azért mégsem ment könnyen.
A tendert kiírták, győztes is volt, csak éppen kifelejtett néhány fontos
részletet, s így lapátra került. A kettes számú szerződő fél pedig olyan
lassan dolgozott, hogy négy év után a La Fenicéből még mindig csak az
elszenesedett váz és az összeomlott belső tér látszott, s persze a
kivitelező még több pénzt követelt. 2000-ben az új polgármester elunta
a veszteglést, és bíróság elé vitte a Fenice újjáépülésének sorát. Az
újonnan szerződtetett építő cég 2001 elején látott munkához, és be is
fejezte azt. A helyreállítás 90 millió dollárba került, ennek 15 százaléka
a biztosítótól, 5 százaléka pedig adományokból származott, a
fennmaradó összeget az olasz költségvetés biztosította.
A Fenice megnyitása egyszerre volt ünnep és megkönnyebbülés,
ugyanis számosan hitték, hogy ha ez a jelkép örökre eltűnik a föld
színéről, akkor maga Velence is rövidesen erre a sorsra jut. Persze
nem mindenkinek tetszik az új színház, egyesek a színeket kifogásolják
(Miért nem lehettek az ülések sötétebb rózsaszínűek? Úgy néz ki, mint
egy bécsi cukrászda!), mások a freskókat furcsállják. Egy tény: az
építők híján voltak a részletes rajzoknak és tervrajzoknak, kénytelenek
voltak improvizálni. (Persze filmfelvételek és az operajáró veterán
lakosok is segítségükre voltak.)
Most van szép, új tűzoltó-rendszer is.
Õszig még nem lesznek operaelőadások (novemberben Lorin Maazel vezényli a Traviatát Angela Georghiuval és Roberto Alagnával), még finomítják az akusztikát és megtanulják kezelni a modern technikát. A megnyitó nyolc napig tartott, a csoda ötig, a hatodikon ugyanis az operaház megtette első lépését a pop világába, és helyt adott egy Elton John-koncertnek, s az ígéretek szerint nem ez lesz az utolsó ilyen jellegű esemény a házban - ja, kérem, az üzlet...
Azért lesz opera is. Ahogy Salzburg Mozarté, Bayreuth Wagneré, úgy Velence a barokk zenéé. Ennek megfelelően \"őrültek lennénk, ha nem szerveznénk barokk fesztivált\" - mondja Marcello Viotti, a Fenice zeneigazgatója. Már meg is nyerték Cecilia Bartolit a fesztiválnak, tehát úgy tűnik, minden sínen van.
Velence egyúttal újított is: január elsején itt is tartottak a Fenicében újévi koncertet, s nem titkoltan a bécsiekkel kívánnak konkurálni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az a Lorin Maazel vezényelt, aki jövőre ismét Bécsben áll a dobogóra Újév napján. Az olasz állami televízió (RAI) ráadásul megtörte a hagyományt, s a bécsi helyett a velencei koncertet közvetítette. Maazel nyilatkozata szerint Velencében sokkal családiasabb a hangulat, mint Bécsben.