Nyilt levél a miniszterhez

KODÁLY ZOLTÁN ZENEPEDAGÓGIAI INTÉZET

6000 Kecskemét, Kéttemplom köz 1. Poslacim: 6001 Kecskemél, Pf. 188. Tel.: 76/401-518, 481-495
Fax: 76/320-160
E-mail: office@kodaly-inst.hu

Nyílt levél dr. Magyar Bálint oktatási miniszterhez az ének-zenei általános iskolák megmaradása ügyében.

Az ének-zenei iskolák 2004. március 5-6-i országos szakmai találkozójának résztvevői sajnálattal állapítják meg, hogy a rendszerváltás 15. évében kevesebb, mint feleannyi iskola képviseletében vehetnek részt e konferencián, mint másfél évtizeddel ezelőtt tehették volna. Az 1990-es évek eleje óta szomorúan tapasztaltuk, .hogy a magyar zenei közoktatás büszkeségét jelentő, a kodályi zenei nevelési elvek gyakorlati. alkalmazásának világhírt szerző iskolatípus a remélt gyarapodás helyett egyre inkább a leépülés irányába fordult. Tisztában vagyunk azokkal az általános társadalmi és gazdasági változásokkal, amelyek előidézték ezt a folyamatot és megnehezítették az oktatás anyagi forrásainak biztosítását. Meggyőződésünk azonban, hogy az arra illetékesek, a magyar oktatásülgy irányítói és a fenntartó önkormányzatok

• - nem ismerték fel az ének-zenei iskolák zeneoktatáson túlmutató nevelési szerepét, személyiségfejlesztő jelentőségét;
• - nem tettek meg minden lehetséges intézkedést ezen iskoláknak az új körülmények közé való integrálására;
• - nem születtek meg azok az egyértelmű ajánlások és jogszabályok, amelyek kellő iránymutatást adnának a fenntartóknak és igazgatóknak az iskolák zavartalan működéséhez.

Nincs most lehetőségünk arra, hogy minden problémát részletesen az oktatási kormányzat elé tárjunk. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet néhány tényre:

Az alapdokumentumok három-négyévente bekövetkező változásai, a jogszabályi háttérnek az elviselhetőnél gyakoribb módosulása következtében nem csupán a közép- és hosszú távú tervezés válik lehetetlenné az intézményekben, de nagyon sokszor a soron következő tanév munkájának feltételei sem tisztázódnak az éppen lezáruló tanév végéig. llyen körülmények között az intézmények és fenntartóik megelégszenek a gyors és egyszerûen végrehajtható megoldásokkal, nem törekednek arra, hogy az olyan jól bevált és nemzetközi viszonylatban is elismert, iskolakoncepció megmentésére lépéseket tegyenek, mint amilyen az ének-zenei iskola, Igy az a törvényi keretek változásának kedvezőtlen hatása miatt ellehetetlenül.

A 243/2003 (XII. 17) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról ugyan látszólag minden eddiginél nagyobb szabadságot ad az iskoláknak és fenntartóiknak helyi tantervük meghatározásához, ám ezt a szabadságot viszonylagossá teszik a 2003. évi LXV. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. közoktatásról szóló törvény 52. §-ának 3. bekezdésében tetten érhető szigorítások, amelyek a kötelező óraszámokra vonatkoznak, s amelyek meghatározzák a 7. bekezdésben szabályozott nem kötelező tanórai keret számításait is. Minthogy a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 83 §-a csökkentette a tanítási órák számát, a korábbi napi 4,5 óra helyébe 4 óra, a napi 5 óra helyébe 4,5 óra, a napi 5,5 óra helyébe 5, a napi 6 óra helyébe 5,5 óra került, visszaállítva ez által az 1999 előtti állapotokat. Ez a módosítás kedvezőtlenül hat a diákok számára meghatározott kötelező és nem kötelező óraszámra és az egyes iskolában tartható kötelező és nem kötelező összóraszámra egyaránt.

Az ének-zenei iskolák számára kezelhetetlen helyzetet teremt az a tény is, hogy a nem kötelező óraszámok kerete túlságosan is meg van terhelve más, az igényesen szervezett és eredményekre törekvő intézményekben elhanyagolhatatlan, illetve törvény által kötelezően előírt feladatokkal. Ebből a keretből kell ugyanis megoldani a nyelvi csoportok szervezésétől kezdve a mindennapi testedzésig minden nem kötelező vagy kötelezően választandó tanórát és tanórán kívüli foglalkozást. (Lásd: Közoktatási törvéuy 52. § 7., 9., 10.)

További korlátokat jelent a tanuló kötelező és nem kötelező óraszáma megemelésének tilalma. (243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. §-a.)

Rontja az ének-zene helyzetét az is, hogy a Nemzeti alaptantervben nem jelenik meg önálló nevelési-oktatási területként, hanem csupán a Művészetek című műveltségi terület részeként (a tánc és drámával, a vizuális kultúrával, a mozgókép és médiaismcrettel együtt) kap részesedési százalékokban meghatározott ajánlást a helyi tantervek készítéséhez, az iskolánkénti óraszámok megállapításához. Ha az összóraszámból való részesedés itt ajánlott arányszámaival számolunk, a Művészetek címszó alá besorolt 3, illetve 4 tárgy aligha kaphat együttesen több óraszámot, mint heti 2-3,6; 3,75-4,05 órát az általános iskola egyes évfolyamain, de nem jobbak a várható feltételek a gimnáziumokban sem.

Az ének-zene részesedése az összóraszámból csak más tárgyak rovására növelhető. A ma jellemző versenyhelyzetben elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az iskolák képesek legyenek megemelni az ének-zene óraszámát heti 4-5 órára a középiskolában felvételi tárgynak számító, illetve majdani érettségi tárgyak, az idegen nyelvek, a már eddig is válságban levő természettudományos tárgyak vagy a számítástechnika és informatika rovására. Pedig a Nemzeti alaptantervről szóló 243/2003. Korm. rendelet 3. §-ának 5/a pontja legalább heti 4 órában határozza meg az emelt szintű oktatás óraszámát. A helyi tantervek ismételt elkészítését övező tantestületi vitákban az ének-zene értékéhez nem méltó helyzetbe kerülhet újfent, s az emelt szintű énekoktatás, az ének-zenei iskola könnyen válhat a tantestületeken belüli érdekcsoportok harcának áldozatává.

Ha akad olyan testület, amely mégis képes lenne az emelt óraszámot bizlosítani ének-zenéből a Nemzeti alaptanterv alapján, azt a következő tanévben csak az 1. évfolyamon teheti. A Nemzeti alaptanterv fent említett kormányrendelete ezt csak felmenő rendszerben engedélyezi, kivéve, ha az intézmény a tanulók középiskolai képzésél is meg tudja oldani az iskolai teljes létszám részére. (11.§ 9.) A további évfolyamokon a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet és az azt módosító 10/2003. (IV. 28.) OM rendelet van érvényben. Ezek az ének-zene óraszámát heti 1, illetve 1,5 órában határozzák meg. Ez az alacsonyan tartott óraszám nem emelhető meg, mert az iskolák egyébként is szűkös szabad mozgásterét az osztályonként szervezhető óraszám 2,5 órával történő csökkentése tovább szűkítette.

A Nemzeti alaptanterv módosított változatában hangsúlyozott értékek (demokratizmus, humanizmus, az egyéniség tisztelete és fejlődése, a család, haza, Európa és a világ együttműködésének kibontakoztatása, a szolidaritás és a tolerancia, a személyiség kibontakoztatása, a kreativitás), a hangsúlyozott kompetenciák (kommunikációs, szabálykövető, életvezetési, együttműködési technikák), valamint a kiemelt fejlesztési feladatok (önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, információs és kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség) teljes mértékben harmonizálnak az ének-zenei nevelés koncepciójával és az ének-zenei iskolák filozófiájával.

Kérjük tehát: szíveskedjenek a szükséges törvényi kereteket biztosítani a helyi tantervet alkotó iskolák és az azt engedélyező fenntartók számára az ének-zene kiemelt nevelési lehetőségként történő alkalmazására.

Kérjük, javítsák e tárgy oktatásának, az ének-zenei iskolák fennmaradásának, újraszerveződésének feltételeit. Részesüljenek az ének-zenei iskolák legalább olyan mértékű kiemelt támogatásban, mint a két tanítási nyelvű intézmények. (243/2003. (XII. 11.) Korm. rendelet 6§. 2.)

A 246/2003. (XIL 17.) Korm. rendeletben közzétett Nemzeti alaptantervben kiemelt szempontként szerepel a testi és lelki egészség. A rendelet szerint az iskoláknak minden tevékenységükkel a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését kell szolgálniuk. Az egészséges életmódra nevelés magában foglalja \"az egészséges állapot örömteli megélését és a harmonikus élet értékként való tiszteletét\". E célok eléréséhez nélkülözhetetlen az ének-zenei nevelés. Kérjük, tegyék lehetővé, hogy e tárgy ugyanolyan kedvező feltételekkel rendelkezzék a helyi tantervek készítésekor, mint a mindennapos testedzés kívánalmának eleget tevő testnevelés és az iskolai sportkör, amelynek óraszámai függetlenül kezelhelők a tanulók kötelező óraszámától.

A szakterületünknek nincsen az Oktatási Minisztériumban zenetanár (!) képviselője, irányítója és \"összekötője\", aki a fent megfogalmazott és további kérdésekben szakszerűen és a tantárgy iránti elkötelezettséggel tudna segíteni; kérjük tehát az ének-zene tantárgy közvetlen szakmai képviseletének, irányításának megteremtését.

Ha eltűnik a magyar közoktatásból az ének-zenei iskola, eljelentéktelenedik az ének-zenei nevelés, olyan érték vész el, amelyet nem csupán az az Európa becsült kullúránkban, amelyhez csatlakozni szeretnénk, hanem az Európán kívüli művelt világ is.

Kelt, Kecskeméten, 2004. március 6-án, Kodály Zoltán halálának 37. évfordulóján