Karikó 80

Pár hónap múlva négy évtizede, hogy először láttam operát – Szegeden, a Nemzeti Színházban.
Csak a címszerepet éneklő Karikó Terézre emlékszem. Most is, szinte 3D-ben van előttem, ahogy a Nílus-parti jelenet áriája közben hátrálva nekiment egy műsziklának és majd’ hanyatt esett. De hiba nélkül énekelt tovább, közben kitapogatta a díszletet, s ráült, mintha ez lett volna a rendezői utasítás.

Arra már nem emlékszem, hogy kamaszként pontosan mire is gondoltam: milyen gyönyörűen énekel, és ráadásul milyen szép nő? Vagy arra, mily szépen énekel és milyen gyönyörű nő?

Az elkövetkező évek során aztán előadások tucatjai vele, rögtön az Aida után egy másik Verdi, a Falstaff – Vaszy dirigált, a címszerepben Gregor, partnerei Karikó, Berdál Vali, Lengyel Ildikó, Gortva Irén, Gyimesi Kálmán, Réti Csaba, Sinkó György, Juhász József és Szabady József, Horváth Zoltán remek rendezésében.

Pál Tamás főzeneigazgatói debütálása 1975 őszén, egy olyan Figaro házassága-előadás, amelyről állítólag Ferencsik elismerte, jobb, mint az ő pesti produkciója (jut eszembe: van-e ma valahol a világon operaház, amelyik a Kertész szerepére egy Gregor kaliberű énekest tudna kiállítani?) – Karikó méltóságteljes, nemes Grófnéja.

Verdi Giovanna d’Arcójanak címszerepe, Abigél, Tosca, Carlos-Elisabetta, és még oly sok más.

A parádés szerepeket egy olyan bölcs Abgang követte, melyhez hasonlót a magyar operaénekeseknél talán csak Rösler Endrénél lehetett tapasztalni – Filipjevna vagy Háta, de a Sevillai borbély Bertájaként sokszor nagyobb tapsot kapott, mint a főszerepet éneklő, jóval fiatalabb kollégái.

Ugyanazon évben született, mint édesanyám – óriási megtiszteltetés és öröm volt, amikor pár éve felajánlotta a pertut.

az első Desdemona

Ugye érthető, hogy ez a rövidke köszöntő így nem egy hivatalos laudáció – az életrajzi adatok, a szerepek sora, a kitüntetések listája a neten megtalálható, -zéta- pár éve beszámolt a róla készült életrajzi könyvről is. ("A tavalyi felhő")

Most az emlékek tucatjai tolulnak fel bennem, mint nyilván sok szegedi operabarátban, mindenekelőtt a hasonlíthatatlan voce, hatalmas vivőerejével és egészen jellegzetes színével, nagyon-nagyon kevés szopránt ismerek fel rögtön hangjáról, Milanovot, Callast, Gyurkovicsot – hát, Karikó is köztük van.

A színpadtól már évekkel ezelőtt visszavonult, nem tudom, tanít-e még, az tudom, hogy hihetetlen szellemi frissességgel él, olvas, ott látni operapremiereken.

Talán mindennél többet elárul a következő történet: egy-két éve Gregor József emlékére rendeztek koncertet a Szegedi Nemzeti Színházba, a társulat jeles tagjaival, ismert, sőt, világhírű vendégekkel.
A siker óriási volt.
Aztán Gyüdi Sándor Karikó Terézt szólította, és az este folyamán nem tapasztalt tapsvihar, mit tapsvihar, őrjöngés tört ki.
Karikó megállt a színpad szélén, és csak annyit mondott: köszönöm.
De ez a halkan elrebegett „köszönöm” átúszott a nézőtéren, betöltötte a Ház minden zegzugát.

Karikó Teréz ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját.
Isten éltessen sokáig jó egészségben, tisztelt Művésznő, kedves Terike!

Karikó Teréz Abigaille szerepében