\"Ízig-vérig mai történet ez\" (Blázy Lajos, Az eladott menyasszony karmestere)

Ma este, az évad első operapremierjeként Bedrich Smetana Az eladott menyasszony című operája kerül színre a Debreceni Csokonai Színházban. A főpróba előtt beszélgettünk az előadás dirigensével, Blázy Lajossal.

   - Hogyan jött az ötlet, hogy pont Smetana operájával nyissátok az évadot?

   - A zeneigazgató, Kocsár Balázs régi, dédelgetett vágya volt, akinek amellett, hogy nagyon kedveli Az eladott menyasszonyt, szándéka volt olyan darabokat is bemutatni, ami kuriózum, ami nem annyira repertoárdarab. Ilyen nálunk eddig is szinte minden évben előfordult.

   - Mennyi próba előzte meg az előadást?

   - Igazából a próbaidőszak nem most kezdődött, hanem már május elején. A darab tulajdonképpen június közepén elkészült, most csak a jelmezek és a zenekar jött hozzá. De hangsúlyozom, az operát akár már az előző évad végén is bemutathattuk volna.

   - A színház az évadban három bemutatót tervez, Az eladott menyasszony után a Manon Lescaut következik, majd az évad vége felé egy nálunk sosem játszott mű, Alfred Schnittke Élet egy őrülttel című operája kerül színre. Honnan ez az erő a három operabemutatóhoz?

   - Szerencsére Debrecenben még élő tradíció a három operabemutató, és a nehéz gazdasági helyzet ellenére ezt még tudjuk tartani. A Schnittke-mű kapcsán talán az is rányomta a darabválasztásra a bélyegét, hogy igenis figyeljen Debrecenre az ország, ne csak Budapest legyen a hazai operaélet egyedüli színhelye.

   - Hány előadásban tervezitek a Smetana-operát?

   - Gyakorlatilag az első szériában most hatszor adjuk, majd az évad során még jó néhányszor. Ahogy szoktuk: egy évadban 10-12 előadásban kerül közönség elé, s igyekszünk majd a következő évadban is műsoron tartani.

   - Ahogy a tavalyi Végzet hatalmát is adjátok az idei évben…

   - Így van. A koncepció az, hogy egy évadban 4-5 operát tudjon a debreceni közönség megtekinteni.

   - Van önálló operabérlet is?

   - Van. Hogyne lenne.

   - Az előadást rendező Andrzej Bubien milyen típusú előadást álmodott színpadra?

   - Bubien a negyvenes évei elején járó rendező, aki nemcsak a színház világában, de a zenés művek között is nagyon járatos. Amúgy ez egy 1860-as években született alkotás, amelyben rengeteg szlávos motívum található. A zenei betétjei a cseh népzene által ihletett részek. Ahogy nálunk a Bánk bánban, a Hunyadiban a pontozott ritmusos verbunkos, úgy náluk pedig a kétnegyedes, háromnegyedes polka és mazurka műfaja volt a jellemző.

   - A sztori is elég népies…

   - Igen. Arról szól, hogy egy szerelmes pár milyen viszontagságokon keresztül jut egymáshoz, s lehet boldog. A nagy rendezői csavar, hogy Bubien megpróbált ebből a meseszerű történetből hús-vér figurákat felrakni. Nincsenek egyértelműen jók és rosszak. Az alapkonfliktus két család története, az egyik szegény, a másik gazdag, ráadásul a szegény tartozik is a gazdagnak, s a házassággal próbál az adósságból kimenekülni. Szóval, ízig-vérig mai történet ez.

   - Ezt a darabot cseh nemzeti operának is tekintik, viszont a mi nemzeti darabjainkkal szemben jóval kevesebb benne a hősi elem, és jóval több a humor.

   - Igen, valamelyik nap épp erről beszélgettünk, hogy milyen érdekes, hogy ha egy magyaros darabot elviszünk egy másik kontinensre, akkor általában az ottaniaknak tetszik, de nem tudnak azonosulni vele. A csehek is alapvetően más gondolkodású emberek, rájuk nem jellemző annyira a hőskeresés, mint ránk. A humor és a vidámság sokkal jellemzőbb rájuk.

   - Az előadást szinte teljesen debreceni szereposztásból hozzátok ki?

   - Nagyjából. A rendező alapkoncepciója az volt, hogy fiatalokkal szeretné eljátszatni az operát. A darabkezdés egy kultúrház tornatermét mutatja, ahol összegyűlnek a fiatalok, elkezdenek játszani egy színdarabot, ami rövid időn belül véresen komoly történetté alakul át. A főhősnő, Másenyka alakítója, Kriszta Kinga, az énekkar tagja, aki életében még főszerepet nem énekelt, de nagyszerűen kezd belejönni. A férfi főszerepet a pécsi Györfi István alakítja, akinek alkatilag és hangilag nagyon megfelel Jenik szólama. Vencelt a fiatal Balczó Péter énekli, aki jelenleg Debrecenben főiskolás. S Kecal házasságközvetítő szerepét Cseh Antal énekli, róla röviden azt mondhatjuk, hogy ez az egész előadás rá van írva.