\"Most már tudjuk, mi a cél\" (Vass Lajos, a Magyar Állami Operaház főigazgatója)

Immár háromnegyed éve az Operaház főigazgatója Vass Lajos. Interjúnkban a dalszínház jelenét és jövőjét érintő kérdésekről, az intézmény költségvetéséről, az Erkel Színház sorsáról, a vezetőtársaival való munkamódszeréről, s a jubileumi évad terveiről faggattuk.

   - Mond az a szám valamit, hogy 261?

   - Nem. Mi ez, előadásszám?

   - Nem: ennyi szavazat hiányzott a szolnoki polgármesterséghez. Ki lenne most az Operaház főigazgatója, ha ott, akkor összejön Önnek?

   - Nem tudom, biztos egy másik alkalmas ember. De az akkori választásról csak annyit mondanék, nagyon büszke vagyok az elért eredményemre, mert 1989 óta sosem fordult elő Szolnokon, hogy egy jelölt 30%-kal több szavazatot kapjon egyedül, mint a pártja. S Szolnok városában még sosem volt olyan alacsony a szavazók aránya, mint tavalyelőtt.

   - Mennyire más a helyzet így most, a főigazgatói székből háromnegyedévi regnálás után, mint korábban közigazgatási és politikai államtitkárként, illetve miniszteri biztosként?

   - Más módon látom bizonyos mértékben. Ez a feladat egészen más típusú embert kíván, mint a korábbi beosztásaim.

   - A Ház irányítása a főigazgató kezében van, de mellette fontos posztokon két művészeti vezető dolgozik, Fischer Ádám és Kovalik Balázs. Az interjúikból és eddigi tevékenységükből viszont az derül ki, hogy ők nem pontosan ugyanolyan intézményben gondolkodnak. Nehéz közöttük lavírozni?

   - Én szeretek, korábban is szerettem, és a jövőben is szeretnék csapatban dolgozni. Van egy főigazgató, aki alá tartozik a főzeneigazgató és a művészeti vezető. Viszont ha csapatról beszélünk, akkor a beosztásoknak nincs sok értelme. Hárman leülünk az asztalhoz, és beszélünk dolgokról. Ha hierarchiáról beszélünk, akkor azt mondom, hogy a beszélgetés végére a pontot a főigazgató teszi. Azaz hiába beszélgetünk és értünk egyet mindenben, azt valakinek alá kell írnia. Magyarul: a felelősség a végén minden szempontból az enyém. De természetesen - mivel csapatról beszéltem az imént - megtaláljuk a közös irányt. Ebben jó úton haladunk, most már tudjuk, mi a cél.

   - A vezetői pályázat elbírálásakor nem kicsit nyomhatott a mérleg serpenyőjében, hogy úgy tűnik, sikerült konszolidálni az Operaház gazdasági helyzetét. Ez már hosszú távon működik?

   - Én természetesen azt mondom, hogy igen. Ha ez a tendencia marad, sőt erősödik, akkor mindenképpen működik. Amikor idejöttem 2006 nyarán, akkor 5,3 milliárd Ft volt a költségvetési támogatás, és 6,8 milliárd Ft a tényleges kiadás, így 1,5 milliárd Ft adóssággal kellett szembenézni. Nagy örömmel jelenthettem most a társulatnak karácsonykor, hogy ez az adósság 2007 decemberében 400 millió Ft-ra csökkent.

   - Viszont bezárt az Erkel Színház.

   - Nem ennek köszönhetően.

   - Nem ennek köszönhetően, de bezárt. Mi lesz a sorsa? Mikor áll ki már valaki a nagyközönség elé, hiszen városszerte különböző elképzelések, pletykák keringenek az épületről?

   - Ha jók az információim (szerintem jók), akkor éppen ma kerül a téma kormányülésre. [Az interjú február 5-én készült - a szerk.] Hamarosan lesznek felelősök, s talán köztük én is, akik bejelentik, hogy mikorra épül fel egy multifunkcionális kulturális központ, ahol operai típusú nagyrendezvények is megvalósulhatnak. Alatta mélygarázzsal, összeköttetésben a metróval.

   - Amit ettől függetlenül is építenek.

   - Ebben a pillanatban, ha most az Erkel Színházban dolgozni kívánnánk, nem tudnánk, hiszen zajlik a metróépítkezés. Van, amit nem tudok, és nem is szeretnék elárulni, de elképzelhető, hogy lesznek ott üzletek is, könyvesbolt, kávézó stb. Olyan tervet tettünk le az asztalra, ami privát tőke bevonásával építené fel az épületet, de nem PPP-konstrukcióban.

   - Az Operaház égiszén belül, vagy önálló intézményként fog üzemelni?

   - Többféle elképzelés kerül a kabinet elé. Mi mindenképpen legalább évente 120 napot szeretnénk bérelni, ami persze nem 120 előadást jelent.

   - A Thália Színház egyszer már nem vált be, de most az Operaház mégis újra visszatért oda.

   - Átmeneti megoldásnak tekintjük, örülünk, hogy van egy ilyen színház mellettünk, még akkor is, ha nem teljesen ideális operaelőadások céljára. De erre a néhány évadra szükséges, hogy a repertoárt meg tudjuk tartani.

   - Az operabarátok körében nagy örömöt okozott a Laczó István archív felvételeit tartalmazó CD megjelenése. Még sosem fordult elő, hogy az Operaház a saját múltjából válogatva adott volna közre felvételeket. Pedig van jócskán, hiszen a Magyar Rádió például rögzítette a bemutatók egész sorát, a 60-as évektől kezdődően. Számíthatunk ennek a kezdeményezésnek a folytatására?

   - Jelentős elképzeléseink vannak, hiszen nemcsak a Rádiónak, de a Televíziónak is van számos olyan felvétele, amit itt rögzített (egy részét le sem adták). Az Operaház fennállásának 125. évfordulójára, 2009 szeptemberére készülve szeretnénk jó néhány újdonsággal szolgálni. Egyebek mellett több CD és DVD kiadása is szerepel a terveink között.

   - Az évkönyvvel is jelentős elmaradásban vannak.

   - Azt is szeretnénk bepótolni.

   - A műsorpolitika is változik?

   - Lesznek barokk operák a következő időszakban, eddig hiányoztak a repertoárból. Jó néhány új bemutatót tervezünk, de bizonyos alapműveket le kell vennünk. Pihentetjük őket. És bizonyos szempontból csökkenteni fogjuk a repertoárt, mert szeretnénk egy-egy operát többet játszani. S figyelni fogunk arra, hogy ha egy előadás tízszer megy, akkor ne kilencen énekeljék ugyanazt a főszerepet, hanem mondjuk csak ketten.

   - Ezt egy szeptemberi interjúban is elmondta, de mindjárt szeptemberben volt négy Nabucco három Abigaillel, vagy novemberben három Pillangóasszony három Cso-cso-szánnal, és még sorolhatnám.

   - Igen, ez még az előző időszak szereposztását jelentette. Ismeri a mondást a fóka és az eszkimó viszonyáról... Sok jó énekes jut egy-egy szerepre olykor.

   - Vannak tehát hosszú távú tervek?

   - Igen, szeretnénk három évadot előre megtervezni, s le is szerződtetni a művészeket. Úgy gondolom, hogy ennek megvalósulása esetén sokkal hatékonyabbá, tervszerűbbé, költségtakarékosabbá tehetjük a rendszert. Azt mondják, ha valaki épít valamit, akkor egy év kivitelezést két év tervezés előz meg. A terveinknek sok esetben talán még nincs látszatja, mert még nem \"pakoltunk alá\" marketinget, de előbb-utóbb a nagyközönség számára is érezhető módon láthatóvá válik, hogy ez a csapat jó irányban, közönségbarát módon, komoly szakmai elvárásokat érvényesít.