H & S a tiszteletbeli főzeneigazgatóról

Kávéházunk egyik asztalánál ismét felbukkant két régi ismerős. Ezúttal arról a levélről beszélgetnek, mely a múlt héten íródott Claudio Abbadónak egy MÁO-beli poszt ügyében.

   S: Na, mit szól Abbadóhoz?
   H: Mi van vele?
   S: Lehet, hogy ő lesz az Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatója.
   H: Érdekes! Tegnap találkoztam vele, de nem mondta.
   S: Kivel találkozott maga tegnap?
   H: A Badóval.
   S: Maga rosthiányos mosogatószivacs! Nem a Badóról beszélek, hanem Claudio Abbadóról.
   H: Az kicsoda?
   S: Világhírű olasz karmester. Ne mondja, hogy nem hallott még róla!
   H: Nem rémlik. Saccani, Hollerung, Záborszky, Gál Tamás, őket például láttam, hallottam, de Abbadóra nem emlékszem.
   S: Hát pedig néhányszor már járt Magyarországon. Igaz, operát még nem vezényelt nálunk.
   H: A Badó sem. Ilyen alapon ő is lehetne főzeneigazgató.
   S: Értse meg, azért kell az Abbado, hogy legyen egy nagy név, aki rangot ad az Operaháznak. Csak hát azt beszélik, hogy ez nem sokat segít. Állítólag teljes a káosz, énekesek nem kapnak pénzt, vagy csak késve, a honlap úgy-ahogy működik, a szereposztások hajmeresztőek, és alig vannak bemutatók. Illetve most, ha minden igaz, egy lesz.
   H: Hát naná, ha jön az Abbado, csak bemutatják már.
   S: Maradjon már, maga diminuált lángelme! Én a Nürnbergi bemutatójára gondoltam.
   H: Nem olasz? Az előbb mintha azt mondta volna.
   S: Az Abbado olasz, de az Operában a Nürnbergi mesterdalnokokat mutatják be.
   H: Jön egy tiszteletbeli főkórus is?
   S: A Nürnbergi mesterdalnokok nem egy kórus neve, hanem egy Wagner-opera címe!
   H: Értem. Tehát az Abbado a Nürnbergivel mutatkozik be.
   S: Ne keverje, ne keverje, mert megharapom! Abbado később jön.
   H: Nem kíváncsi a Nürnbergire?
   S: Nem tudom, hogy kíváncsi-e, de az a lényeg, hogy még csak most írtak neki egy levelet, amelyben felkérik a tiszteletbeli főzeneigazgatói posztra.
   H: És mondja, kik írták ezt a levelet?
   S: Egyrészt aláírta Hegyi Árpád Jutocsa,…
   H: Mind a hárman?
   S: Ez egyetlen ember, maga ló! Õ az Operaház főigazgatója. Aztán aláírta a Kesselyák Gergely, a főzeneigazgató,…
   H: Tiszteletbeli?
   S: Nem tiszteletbeli, hanem tényleges főzeneigazgató. És rajta kívül aláírta még a Bozóki is.
   H: Õ kicsoda?
   S: Nem hiszem el, hogy nem ismeri!
   H: Kellene valahonnan?
   S: A Bozóki a kultuszminiszter.
   H: És az nekünk jó?
   S: Ne politizáljon, mert baj lesz! Tény, hogy nincs túl jó híre zenei körökben, a múltkori megnyilvánulása is vegyes fogadtatást kapott, amikor úgy döntött, hogy a Nemzeti Hangversenytermet Bartók Béláról nevezzék el.
   H: Talán Abbartók Abbéláról!
   S: Fejezze be a hülyeséget, mert nem állok jót a kávéjáért!
   H: És mondja, maga szerint mit szól majd mindehhez az Abbado?
   S: Ki tudja? Van, aki szerint ez a meghívás jó ötlet. Sokaknak viszont eleve az nem fér a fejébe, hogyan jutott egyáltalán bárkinek az eszébe, hogy Claudio Abbadót kell felkérni az Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatójának.
   H: Gondolom, felcsaptak egy lexikont, és elkezdték az A betűnél, aztán legfeljebb mennek tovább, és valaki csak elvállalja.
   S: Ne beszéljen zöldeket, maga asztalbetyár!
   H: Ahogy akarja, de ha végül a Záborszky lesz, ne mondja, hogy nem szóltam!
   S: Mars ki!